Zöld fonalból zöld tájat kötök, ebben a fűben én is elmerülök. Egy sima lóhere, egy fordított sárga virág, és még belekötök egy kis harmóniát. Zöld fonalból zöld út vezet a hegyekbe, gurul a fonal, repül a lepke. A Nap vidáman mosolyog, zöld fonalmosolya én vagyok. Színes sárkányt is kötök, zöld fonalon repülök. Szél hátán ugrok egy nagyot, s máris egy bárányfelhőn vagyok. Tovább kötök, lábamat lógatva, kikötöm, hogy zöld a fonal és fűzöld a Nap ma. A Nap tehát zölden ragyog, én is olyan zöldesen boldog vagyok. Smaragd csillogású az egész világ, hát rákötök egy vidám zöld szimfóniát.