Lechner Ödön munkásságát bemutató kiállítás nyílik 2014. november 20-tól az Iparművészeti Múzeumban. Az öt főműre koncentrálva mutatják be a magyar nemzeti építészet kialakításában legtávolabbra jutó építész munkásságát. “Lechner, az alkotó géniusz” címmel 2015. május 31-ig látogatható a tárlat.

Darabos Edit főrestaurátor kicsomagolja a Lechner-kiállítás egyik műtárgyát. (Rippl-Rónai József Lechner Ödönről készített portréját.) Mellette Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató. (MTI fotó: Koszticsák Szilárd)
Darabos Edit főrestaurátor kicsomagolja a Lechner-kiállítás egyik műtárgyát. (Rippl-Rónai József Lechner Ödönről készített portréját). Mellette Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató. (MTI fotó: Koszticsák Szilárd)

Az építészettörténet még nem döntötte el, sikerült-e Lechner Ödönnek megteremtenie a magyar nemzeti építészeti stílust, az azonban biztos: a száz éve elhunyt mester megérdemelné, hogy nevét nemzetközi szinten is a legnagyobbak között említsék – mondta a sajtóbemutatón Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató. Hozzátette: ahogy Barcelonába sokan Gaudí épületeiért utaznak, ugyanígy hasznosíthatná Budapest is Lechner örökségét.

Jékely Zsombor, a kiállítás projektvezetője felidézte, hogy Lechner Ödön halálának 100. évfordulójáról az IMM idén már több rendezvényen megemlékezett, a jubileumi események csúcspontja azonban a csütörtökön nyíló kiállítás és a hozzá kapcsolódó konferencia lesz.

Sisa József, a kiállítás tudományos főmunkatársa hozzátette: míg a 19. század nagy magyarországi építészei a világhoz való felzárkózásra törekedtek, Lechner valami unikálisat és egyben zseniálisat tudott alkotni. Munkáiban természetesen felbukkannak a historizmus, a szecesszió vagy a népi ornamentika elemei, ezeket azonban sajátos, könnyed, elegáns módon tudta beépíteni terveibe.

A tárlat a lechneri életművet átfogó módon, kronologikus rendben igyekszik bemutatni, minél teljesebb vizuális élményt nyújtva; ennek érdekében az eredeti tervrajzok, grafikák, tovább az épületek egykori és mai fotói mellett maketteken és panorámaképeken is megismerhetők a legfontosabb épületek – emelte ki Sisa József.ödön

Családi ereklyék, ifjúkori rajzok és festmények idézik fel az építész indulását és tanulmányait. Különösen érdekesek Lechner meg nem valósult tervei: a látogató így megtudhatja, a mester milyennek képzelte el például a kecskeméti fürdőt, a pécsi városházát vagy a pécsi színház épületét.

Első jelentős munkája, az Andrássy út 25. alatti – később a Balettintézetnek otthont adó – bérház még a franciás historizmus jegyeit viseli magán, de már itt is megmutatkozott Lechner egyéni látásmódja.

Az UNESCO világörökségi listájára is jelölt öt főműve közé tartozik a kőbányai Szent László-templom, a kecskeméti Városháza, a budapesti Iparművészeti Múzeum, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, valamint a Postatakarékpénztár, melyeket a kiállítás külön egységekben, számos tervrajz, makett és eredeti épületdísz segítségével mutat be. A közönség az IMM esetében nemcsak a múlttal, hanem a jövővel is találkozhat, megismerheti a Vikár és Lukács építész stúdiónak az épület bővítésére készített terveit.

Lechner Ödön szobra Kőbányán (fotó: irodalmibableves.hu)
Lechner Ödön szobra Kőbányán (fotó: irodalmibableves.hu)

Lechner Ödön munkásságát bemutató kiállítás nyílik 2014. november 20-tól az Iparművészeti Múzeumban. Az öt főműre koncentrálva mutatják be a magyar nemzeti építészet kialakításában legtávolabbra jutó építész munkásságát. “Lechner, az alkotó géniusz” címmel 2015. május 31-ig látogatható a tárlat.

Darabos Edit főrestaurátor kicsomagolja a Lechner-kiállítás egyik műtárgyát. (Rippl-Rónai József Lechner Ödönről készített portréját.) Mellette Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató. (MTI fotó: Koszticsák Szilárd)
Darabos Edit főrestaurátor kicsomagolja a Lechner-kiállítás egyik műtárgyát. (Rippl-Rónai József Lechner Ödönről készített portréját). Mellette Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató. (MTI fotó: Koszticsák Szilárd)

Az építészettörténet még nem döntötte el, sikerült-e Lechner Ödönnek megteremtenie a magyar nemzeti építészeti stílust, az azonban biztos: a száz éve elhunyt mester megérdemelné, hogy nevét nemzetközi szinten is a legnagyobbak között említsék – mondta a sajtóbemutatón Cselovszki Zoltán megbízott főigazgató. Hozzátette: ahogy Barcelonába sokan Gaudí épületeiért utaznak, ugyanígy hasznosíthatná Budapest is Lechner örökségét.

Jékely Zsombor, a kiállítás projektvezetője felidézte, hogy Lechner Ödön halálának 100. évfordulójáról az IMM idén már több rendezvényen megemlékezett, a jubileumi események csúcspontja azonban a csütörtökön nyíló kiállítás és a hozzá kapcsolódó konferencia lesz.

Sisa József, a kiállítás tudományos főmunkatársa hozzátette: míg a 19. század nagy magyarországi építészei a világhoz való felzárkózásra törekedtek, Lechner valami unikálisat és egyben zseniálisat tudott alkotni. Munkáiban természetesen felbukkannak a historizmus, a szecesszió vagy a népi ornamentika elemei, ezeket azonban sajátos, könnyed, elegáns módon tudta beépíteni terveibe.

A tárlat a lechneri életművet átfogó módon, kronologikus rendben igyekszik bemutatni, minél teljesebb vizuális élményt nyújtva; ennek érdekében az eredeti tervrajzok, grafikák, tovább az épületek egykori és mai fotói mellett maketteken és panorámaképeken is megismerhetők a legfontosabb épületek – emelte ki Sisa József.ödön

Családi ereklyék, ifjúkori rajzok és festmények idézik fel az építész indulását és tanulmányait. Különösen érdekesek Lechner meg nem valósult tervei: a látogató így megtudhatja, a mester milyennek képzelte el például a kecskeméti fürdőt, a pécsi városházát vagy a pécsi színház épületét.

Első jelentős munkája, az Andrássy út 25. alatti – később a Balettintézetnek otthont adó – bérház még a franciás historizmus jegyeit viseli magán, de már itt is megmutatkozott Lechner egyéni látásmódja.

Az UNESCO világörökségi listájára is jelölt öt főműve közé tartozik a kőbányai Szent László-templom, a kecskeméti Városháza, a budapesti Iparművészeti Múzeum, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, valamint a Postatakarékpénztár, melyeket a kiállítás külön egységekben, számos tervrajz, makett és eredeti épületdísz segítségével mutat be. A közönség az IMM esetében nemcsak a múlttal, hanem a jövővel is találkozhat, megismerheti a Vikár és Lukács építész stúdiónak az épület bővítésére készített terveit.

Lechner Ödön szobra Kőbányán (fotó: irodalmibableves.hu)
Lechner Ödön szobra Kőbányán (fotó: irodalmibableves.hu)

Lechner nem csupán építészként, hanem a társasági élet aktív tagjaként is ismert volt, gyakran időzött a Japán kávéházban barátaival, többek között Szinyei Merse Pállal és Rippl-Rónai Józseffel. A közeli ismerősei által csak Papszinak becézett építészről így számos anekdota, legenda és nem utolsósorban portré maradt fenn, amelyek közül több a kiállításon is helyet kapott.

A tárlat a főművek mellett figyelmet szentel Lechner kisebb léptékű műveinek is, melyek szintén meglepő fantáziagazdagságról tesznek bizonyságot – mondta Sisa József.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Művészettörténeti Intézetével együttműködésben megrendezett kiállításhoz átfogó katalógus is megjelenik magyar és angol nyelven.

Szöveg: MTI

Lechner nem csupán építészként, hanem a társasági élet aktív tagjaként is ismert volt, gyakran időzött a Japán kávéházban barátaival, többek között Szinyei Merse Pállal és Rippl-Rónai Józseffel. A közeli ismerősei által csak Papszinak becézett építészről így számos anekdota, legenda és nem utolsósorban portré maradt fenn, amelyek közül több a kiállításon is helyet kapott.

A tárlat a főművek mellett figyelmet szentel Lechner kisebb léptékű műveinek is, melyek szintén meglepő fantáziagazdagságról tesznek bizonyságot – mondta Sisa József.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Művészettörténeti Intézetével együttműködésben megrendezett kiállításhoz átfogó katalógus is megjelenik magyar és angol nyelven.

Szöveg: MTI

MEGOSZTÁS
Előző cikkIsa Schneider műveiből készült galériánk
Következő cikkMonokristályos napelem – Villányban
Dr. Schneider Izabella Marosvásárhelyen, kisiparos családban látta meg a napvilágot. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik. Orvosi egyetemet végzett és képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. 32 évig volt orvos, megszámlálhatatlan kiállítás és több mint húsz különböző témájú könyv kötődik nevéhez. "Orvossá váltam és gyógyítottam, de most leginkább festek és írok."

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

tíz − egy =