Dubrovay László összes zongoraművét játszotta korongra Balázs János, Liszt-díjas zongoraművész. A kiadvány igazi kuriózum, a Nemzet Művésze címmel is elismert zeneszerzőnk zongoraművei eddig még soha nem jelentek meg egyben.
„Pályám során a kezdetektől fogva azon munkálkodtam, hogy elődeim nyomdokain haladva Liszt, Bartók, Kodály útját követve zenémben egyesítsem a magyar hagyományokból származó zenei elemeket a legújabb zeneszerzési technikákkal, hangkutatási eredményekkel, és a hangszerek új játéktechnikai lehetőségeivel. Így próbáltam egy egyéni hangzású új zenei nyelvet létrehozni. Műveim jelentős részét rádiófelvételen rögzítették, emellett 12 szerzői- és 39 különböző CD-n jelentek meg kompozícióim a Hungaroton és külföldi kiadók gondozásában.”
Balázs János zene iránti igényessége és alázata garantálja a hallgatóság számára a legmagasabb művészi értéket. Koncertjeit hangos siker övezi. A hallgató nem csupán pillanatnyi élmény részese lesz, maradandó értéket vihet magával.
A lemez kapható a Fonó webboltjában, a terjesztőknél és digitális terjesztésben hamarosan.
Dubrovay László (Budapest, 1943. március 23. –)
„A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, zeneoktató, érdemes művész.
Négy éves korától édesapja zongoraóráival kezdte. Zeneszerzés szakon a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolába járt, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett; diplomáját – kitűnőre vizsgázva – 1966-ban kapta meg. Zeneszerzést Vaszy Viktortól, Szelényi Istvántól, Szabó Ferenctől és Vincze Imrétől tanult. 1966 és 1971 között a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, 1971-től 1972-ig a Hamburgische Staatsoper korrepetitora lett. Tanulmányait 1972-től 1974-ig Kölnben, Karlheinz Stockhausennél és Hans-Ulrich Humpertnél folytatta, ahol a 20. század legmodernebb hangkutatási eredményeit, különféle komponálási technikákat sajátított el, megismerkedve az elektronikus zenével is, mely a későbbiekben igen jelentős területei közé tartozott, amiképpen új, először általa alkalmazott zenei technikák kifejlesztése is. Dubrovay kísérletező és felfedező típus, aki a hangszerek új és újszerű kombinációinak és megszólaltatásának kidolgozására egyaránt fogékony. 1974-75-ben a Westdeutscher Rundfunk elektronikus stúdiójában működött. 1976-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneelmélet tanszakán tanít. 1985-ben – a Künstlerprogram keretében – Berlinbe hívták.
Elektronikus stúdiókban dolgozott: Köln, Freiburg, Berlin, Lüneburg, Bourges, Stockholm, Budapest.
Zeneszerzői tevékenysége során komponált operát, táncjátékot, zenekari-, kamara-, szóló-, fúvószenekari, kórus-, továbbá elektronikus- és komputer zenei műveket is.”
Forrás: https://hu.wikipedia.org
Fotók: Fonó
