Új állandó kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, Fény és árnyék címmel, a főváros 1000 éves történetéből szemezgetve.
„Egy város, amely a Duna két partján, az Alföld és a hegyek gyűrűjében fekszik. Hogyan alakult ki a római tartományi központ, Aquincum romjain a középkori Magyar Királyság fényes székhelye, majd pusztult el a török kori háborúk és ostromok során? Hogyan jutott el Pest, Buda, Óbuda az egyesülésig és vált Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropoliszává a 19–20. század fordulójára? Hogyan döntötte romba a második világháború a békeidők nagyvárosát és hogyan formálódott Nagy-Budapest?” Erre a sok-sok kérdésre kapunk választ.
A kiállítás az időrendet követve, a múzeum legfontosabb műtárgyait felsorakoztatva mutatja be Budapest történetét az antik előzményektől a rendszerváltásig.
A kronologikus rész vezérmotívumához, a Dunához hasonlóan kanyargó folyosó adja a látványt, ahol a látogatók „átúszhatják” a várostörténet időfolyamát. Alapkoncepcióját az évszázadok során újra meg újra lerombolt, majd ismét újjáépülő város képe határozza meg. A címben szereplő „fény és árnyék” a főváros épülő, virágzó időszakaira, az ezt megszakító háborúk, természeti katasztrófák, majd a rombolást követő újjáépítések egymásra rétegződésére utal. Az itt megjelenő történelmi eseményeken keresztül válnak érthetővé a látogató számára mindazon társadalom-, építészet- vagy gazdaságtörténeti sajátosságok, amelyek Közép-Európa egyik legizgalmasabb fővárosává teszik Budapestet. A műtárgyak mellett „megszólalnak” az adott történelmi eseményeket átélő egyszerű emberek is, akik naplóikban, útleírásaikban jegyezték fel élményeiket.
A kiállítás interaktívvá tételében fontos szerep jut a technikai eszközök adta lehetőségeknek. Így a múzeumokban már megszokott képernyők, digitális képkeretek és fülhallgatók mellett olyan érintőképernyős monitorok is szerepelnek a kiállításban, amelyek segítségével a látogatók például kikereshetik a lakóhelyükhöz közeli ásatási helyszíneket vagy megtekinthetnek néhány fotót az egykor ott állt épületekről.
A kiállítás kronologikus részéből mintegy oldalágként nyúlnak ki tematikus egységek, amelyek Budapest sajátos történetét meghatározó kérdésköröket fejtenek ki, s vezetnek végig a tárgyalt időben. Ilyen például az etnikai sokféleség, amely a kezdetektől fogva jellemezte Budát, majd Pest-Budát és Budapestet, de ugyanígy említhetjük a fürdőkultúrát — amit a Rudas fürdőhöz kapcsolódó műtárgyak illusztrálnak —, vagy a középkori város gazdaságát egészen a 19. század végéig meghatározó szőlőkultúrát, melynek az ekkor megjelenő filoxéravész vetett véget, ezzel utat nyitva a budai Rózsadomb villanegyeddé válásának.
A kiállításban közel 900 m2-nyi területen, a múzeum I. emeletén, közel 1000 műtárgy kerül kiállításra, melyek legnagyobb százalékban a fővárosi múzeum saját gyűjteményeiből származnak. Nagy számú arany és ezüst tárgy került ki a kiállításba, melyek kifejezetten ritkán szerepeltek eddig kiállításokon.
Így például egy igen különleges zenegép is.
Az 1950-ben bezárt Magyar utcai bordélyház berendezéséből került ez a XIX. század végi zenegép a múzeum gyűjteményébe, az akkori „könnyűzenei” kedvelt alkotásainak lemezeivel együtt. A gép mind a mai napig működésképes állapotban van, jelesebb alkalmakkor a kiállítás látogatói is hallhatják majd a rajta felcsendülő melódiákat.
Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
1014 Budapest, Szent György tér 2. – Budavári Palota „E” épület.
Kiállítás:
2016.november 1-től 2017.február 29-ig: minden nap: 10 – 16 óráig – hétfőn zárva.
További infó (fotó, szöveg):
