A magyar repülés történet egyik nagy eseménye a rákosmezei repülőtérhez kapcsolódik. A Kerepesi út–Fehér út–Keresztúri út által határolt – ma a Fehér úttól az Örs vezér térig terjedő –, egykor homokos, ma erdős, hepehupás területéhez. Itt végezték első repülési kísérleteiket a magyar repülés úttörői. 1909. október 26-án dr. Kutassy Ágoston megérkezett a rákosi repülőtérre a Franciaországban vásárolt Farman-féle kétfedelű repülőgépével, hogy első magyarként ő repülhessen hazai közönség előtt. Alig fél évvel később, az 1910 júniusában megrendezett repülőversenyre már több tízezer ember vándorolt Kőbányára.

Repülőtér – Rákosmező

A magyar főváros repülőtereinek története Rákosmezőn, az egykori lovassági gyakorlótéren kezdődött. Századunk első évtizedében itt kezdték el kísérleteiket a hazai aviatikusok.

Aviatikus: (latin=”madár”)

“Repülő, a repülés szakembere, repülőgép-tervező és/vagy pilóta, főleg századunk első harmadában. Szabó Lőrinc a méhekről írta: “zümmögő, szárnyas hírnökök, áldott kis aviatikusok ők” (Háború után). Tudományos szó.”

az első magyar aviatikus

Tevékenységük jó ideig csendben vagy éppenséggel, gúnyolódások közepette zajlott, egészen 1909. október 17-ig, amikor Louis Blériot, aki elsőként repülte át a La Manche-csatornát, Budapesten is bemutatta gépét – és repülőtudományát. (Magyarországon néhány cikkben tévesen jelent meg, miszerint a francia repülő Rákosmezőn mutatkozott be. Blériot ugyanis a Kisrákoson, az ottani gyalogsági gyakorlótéren – a mai József Attila-lakótelep helyén – szállt fel az összegyűlt százezres tömeg előtt.)

Blériot bemutatóját követően, néhány hét múlva elkészült Rákosmezőn az első repülőgéphangár, melynek a Franciaországból hazatért dr. Kutassy Ágoston “Farman” típusú biplánja volt az első “lakója”. Dr. Kutassy felszállási próbálkozásait nem kísérte szerencse, de időközben mind több kísérletező kedvű konstruktőr és pilóta kollégája ért el kisebb-nagyobb sikereket. A repülőtér fénykorában 16 hangár állt itt az aviatikusok rendelkezésére, igaz, e szerény építményeken kívül semmi más nem utalt arra, hogy itt repülőtér működik.

Kutassy_Ágoston-Farman_III

Nemzetközi Repülőverseny

1910. június 5-15. között nagyszabású nemzetközi repülőversenyt szerveztek a repülést támogató körök, s az időközben létrejött Magyar Aero Club. Harminc külföldi pilóta nevezett be a versenyre, hazánkat hárman képviselték. Ugyancsak erre az időre esik az Aero Részvénytársaság megalapítása, mely céljául tűzte ki, többek között a repülés népszerűsítését. Pilótaiskolát szerveztek, látványos bemutatókat tartottak. A részvénytársaság központi bázisa ugyancsak Rákosmezőn volt.

Rákosmező hanyatlása

Az 1910-es évek közepétől Rákosmezőn hanyatlásnak indult a repülőélet. A hazai repülőgépgyárak saját repülőteret létesítettek maguknak kísérleteikhez, gépeik berepüléséhez. Ezek egyike, a MÁG mátyásföldi repülőtere lett végül is a hazai és külföldi légitársaságok bázisa 1922-ben. A nagyközönség számára Rákosmező feledésbe merült.

Emlékmű a repülésnek

A hazai repülőszervek a történelmi jelentőségű területen (a Fehér út bal oldalán, a Sugár áruház épülettömbjén túl) régóta szerettek volna felállítani egy emlékművet, de számos technikai körülmény akadályozta az elképzelés megvalósítását. Időközben mégis elkészült az emlékmű, melyet az Örs vezér téren állítottak fel. Ez ugyan távolabb esik az eredeti helytől, de jelentős forgalma révén itt mégis méltó környezetbe került a főváros első repülőterének és a magyar repülés úttörőinek emlékműve.

Ki volt dr. Kutassy Ágoston?

Kutassy Ágoston Dr. (Budapest, 1879. augusztus 17. – Berlin, 1932. augusztus 20.) magyar köztisztviselő, repülőgép-pilóta, a motoros repülés első aktivistája.

Kutassy_Ágoston

Az első magyar, aki repülőgéppel felszállt a levegőbe és felavatta az első repülőteret. Aviatikus, a Rákosmező fa hangárépületeinek első lakója és felavatója. 1909-ben Franciaországba ment, hogy a repülést közelebbről megismerje és pilótatanfolyamot végezzen. Mindenét pénzzé téve megvásárolta a Farman III. típusú 40 lóerős Vivinus motorral felszerelt biplánt (kétfedelű gép), azért hogy a repülést Magyarországon bemutathassa.

Kutassy_Ágoston_repülőgépe

A hazaszállítással 1909. október 26-án Budapestre érkezett az első motoros repülőgép. Kísérleti repüléseket végzett a Rákosmezőn. A repülőgép gyenge motorja, nehéz önsúlya és a homokos talaj miatt kísérletező munkáit kezdetben nem sok siker kísérte. Louis Blériot magyarországi bemutató repülését követően tovább folytatta repüléseit, és a kezdeti kudarcok után szép eredményeket ért el felújított (új motort szereltek a gépbe) gépével. Nevéhez fűződik az első hiteles repülés, amit magyar pilóta hajtott végre 1910. december 22-én, 10 méter magasságon 5 kilométeres körrepüléssel sikeres pilótavizsgát tett. A Magyar Aero Szövetség nyilvántartásában az NL. 1. számú pilótaigazolvány tulajdonosa. Blériot bemutatója után több mérnök csatlakozott Kutassyhoz, létrejött az első magyar repülési vállalat, a repülőgépek építésével, szervizelésével foglalkozó Aero Rt., melynek szintén Rákosmezőn volt a bázisa. Néhány hét múlva pedig elkészült az első repülőgéphangár, melynek Kutassy biplánja volt az első lakója. Választmányi tagja volt a Magyar Géprepülők Szövetségének.

drót repcsi

1910-ben Budapest kérte a VII. nagy nemzetközi repülőverseny megrendezésének jogát, és minden különösebb lobbizás nélkül meg is kapta. Európában ekkor 4000 magánrepülőgépet tartottak nyilván, s ebből csupán 18-at Magyarországon. A magas helyezési díjak kilenc országból harminc pilótát vonzottak Kőbányára. Velük együtt állt starthoz a tizenkét magyar versenyző, közöttük olyan történelmi nevek, mint dr. Kutasssy Ágoston, Zsélyi Aladár, Horváth Ernő, Dobos István, Svachulay Sándor.

Akik még repültek

Kutassy a repülést 1911-ben abbahagyta. Később változatos pályát futott be. Külföldön élt, pirotechnikai tanulmányokat folytatott, rakétát szerkesztett. Az első világháború után a film és audiovizuális kísérletek érdekelték. Az 1920-as években részt vett Mihály Dénes televíziós kísérleteiben.

A Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomba.

Szöveg és fotó:

http://www.aeronews.hu

www.wikipedia.hu

Egyéb fotó: irodalmibableves.hu

MEGOSZTÁS
Előző cikkBécsi dizájnhét – vendégek vagyunk!
Következő cikkJohn Galliano visszatér
Dr. Schneider Izabella Marosvásárhelyen, kisiparos családban látta meg a napvilágot. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik. Orvosi egyetemet végzett és képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. 32 évig volt orvos, megszámlálhatatlan kiállítás és több mint húsz különböző témájú könyv kötődik nevéhez. "Orvossá váltam és gyógyítottam, de most leginkább festek és írok."

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

20 − tizenhárom =