Körkörös romok

Ország Lili falai

2014. január 19-ig látható Ország Lili életműve a MODEM-ben. (Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.)Az alkotó, a különös magánmitológiájáva, egyedülálló a huszadik századi magyar képzőművészetben. E magányos, női és zsidó gyökerekből táplálkozó pálya bemutatására vállalkozott a MODEM.

MODEMA kiállításra magyar köz- és magánygyűjteményekből érkeztek alkotások a képzőművész összes

fontosabb korszakából. Emellett a képépítési folyamatot jól megvilágító

kollázsok is szerepelnek, illetve olyan fő művek, mint a Rekviem hét táblán, az Elpusztult

emberek és városok emlékére vagy a Románkori Krisztus. A kiállítás a korai szürrealista

korszak kevésbé ismert alkotásai mellett külön termet szentel a labirintussorozat tizenhat

darabjának. A tárlaton Ország Lili 88 alkotása látható: 68 olajfestmény, és 20 kollázs.

Ország Lili (Ungvár, 1926. augusztus 8. – Budapest, 1978. október 1.)

Ország Lili a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után a budapesti Bábszínházban kezdett

dolgozni, ahol olyan emberekkel került szoros munka- és szellemi kapcsolatba, mint

Bálint Endre, Márkus Anna, Korniss Dezső vagy Bródy Vera. Bálint elismerő szavaira

és biztatására folytatta az alkotást. Zárkózott, határozatlan személyisége miatt csak

igen későn, a 60-as évek második felében lett biztos abban, hogy műveinek helye van a

magyar képzőművészetben. Fontos szerepet töltöttek be életében gyűjtői, akik már korán

felfedezték jelentőségét, és élete végéig szoros kapcsolatban álltak vele. Ilyen volt Rácz

István vagy a győri Vasilescu János és Kolozsváry Ernő. Az életmű nagy része éppen ezért

most is Győrben található.

Lili és a képzőművészet

Ország Lili életműve több, jól elkülönülő korszakból áll, mégis teljesen koherens egységet

képez. E hármas tagoltságnak megfelelően épül fel a tárlat is. Már a korai – a francia

szürrealizmus és a metafizikus festészet hatását magán viselő – korszak képein megjelenik

a fal mint alapmotívum, illetve feltűnnek a fal előtti, kiüresedett térben kővé dermedt,

cselekvésképtelen figurák. A korai korszak műveit azért is tekinthetjük figyelemre méltónak,

mert ugyan akadnak a huszadik századi magyar művészetben részben szürrealista elemekkel

dolgozó művészek (például Ámos Imre, Farkas István, Vajda Lajos), de a klasszikus

szürrealizmushoz szorosan kötődő művekkel csak Ország Lilinél találkozhatunk.

A korai korszakot egy tudatos képépítési folyamat követi. Az alapmotívumok azonban nem

változnak, inkább egyfajta kerek láncolatként lebomlanak, hogy azután más formában

épüljenek újjá. Művein szinte régészeti módszerekkel tárhatók fel a szimbólumok és az

ismétlődő motívumok jelentésrétegei. Ország Lili – már-már önmaga archeológusaként –

vall a folyamatról, amelyben a saját szorongásait szimbolizáló falak ledőlnek. A munkáin

megjelenő motívumokat külföldi utazásai során megérzésszerűen kereste, a múltban, a

történelemben, az ősi kultúrákban. Fontosabb gyűjtőhelyszínei: a prágai zsidó temető, a

bulgáriai ikonok, Nápoly, Pompei, Jeruzsálem, India. Az elpusztult ősi városokban, azok

megmaradt emlékei közt úgy érezte, valaha járt már ezeken a helyeken – ekkor készült

képeit tekinthetjük egyfajta emlékállításnak, a múlt megőrzésének és továbbvitelének is.

Az életmű végén – akár egy logikai játék utolsó eleme – készült el fő műve, a 48 részes

labirintussorozat, amelyen 1973-tól 1978-ban bekövetkezett haláláig dolgozott. Itt

kezdte nyomódúcként használni a nyomtatott áramkört, melynek városalaprajzként és

labirintusként is értelmezhető mintázatát a huszadik század lenyomatának, jelképének

tartotta. Az áramkörmotívum megtalálása, a múltbéli történetek feldolgozása, illetve az

egymásra záruló falak az életmű betetőzését és végét is jelentették. A labirintusmotívumra

és a labirintushoz kötődő mítoszokra (Ikarosz, Ariadné fonala, Szfinx) ugyanolyan

szimbólumként tekintett, ugyanúgy azonosult velük, mint korábban a téglafallal vagy az ősi

városokkal.

Lili és az irodalom

Ország műveihez fontos támpontként szolgálhatnak az irodalmi

inspirációk és kapcsolódási pontok, így például Franz Kafka (akinek írásai és levelezése talán

a legnagyabb hatással volt a művészre) vagy Pilinszky János, akihez szoros barátság fűzte.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

5 + egy =