Akik filmet készítenek a nagy pillanatainkról

Megadatott, hogy olyan technikai világban éljünk, ahol nem okoz különösebb gondot filmeket készíteni az életünkről. Hipp-hopp vásárolunk egy szuper kis okos gépet és indulhat is a forgatás. Ha kész a film, családi körben óriási a siker és a jókedv. Ám vannak olyan családi események, komolyabb üzleti alkalmak, céges rendezvények, reklámfilmek, ahová jó lenne egy szakember, aki minőségi munkát végez és adandó alkalommal, esetleg a fényképezőgép vásárlásnál elmagyarázza, hogy mi az a „DSLR” és mire jó.

Budapest egyik, mindig nyüzsgő Erzsébet téri kávézójában elmélkedtünk, az öregedő filmsztárokról, a nagy mozgóképgyártó cégekről, az életről, és nem utolsó sorban a családi filmezésről Abonyi Lászlóval és Dani Csabával.

-Mióta készít az ember filmeket az életéről?

-A.L: Filmes körökben sokat emlegetik az angliai Leeds nevét, azon belül is a Roundhayi kerti jelenetet, amit 1888-ban készítettek és tulajdonképpen az első filmnek tekintenek. A pár másodperces film cselekménye annyi, hogy a szereplők nevetgélnek és körbe-körbe járnak.

A filmet Le Prince egylencsés kamerával rögzítették celluloid szalagra.

„Az eredeti változatban másodpercenként 12 filmkocka pergett le, de a fotómásolat nem teljes, ezért a jelenlegi állapot 2 másodperces és 18 filmkockás. A film rekonstruált verziója a fennmaradt eredeti képekből készült, amikor a képkockákat mozgófilmmé alakították át eltávolították a torzításokat.”

Később a Charles és Émile Pathé cégüket saját filmek gyártására hozták létre, illetve egy másik vállalkozásuk a kinematográfok építésével foglalkozott. A fivérek nem csak a „Lumiére”-ék filmjeinek árusítási jogait tudták megszerezni, hanem maguk is nagyarányú filmgyártásba fogtak. Olcsó sorozatfilmeket készítettek, például passiótörténeteket. Nyersfilmeket is gyártottak, majd kölcsönző hálózatot építettek ki egész Európában.

Ám Société Gaumont 1910 után felül kerekedett rajtuk, főleg filmhíradókat segített életre a század közepéig.

Filmvetítésről illetve moziról akkortól beszélhetünk, amikor a kinematográf feltalálói először tartottak vetítést fizető közönségnek. Ez 1895. december 28-án Párizsban volt, a világ első kereskedelmi célú vetítése.

-Milyenek voltak az első magyar filmek?

-D.Cs.: Az első magyar vonatkozású hangosfilmet (németül) Mezőhegyesen forgatták 1928-ban. A forgatókönyvet Székely János írta. Címe Liszt muzsikája után: Ungarische Rhapsodie volt.

Magyarországon elsőként a Fórum (később Puskin) mozit szerelték fel hangos vetítőgéppel 1928-ban. Az Énekes bolond című film bemutatója csaknem meghiúsult, mert az Angliában készült berendezés csak kattogott és berregett. Molnár Jánost hívták, aki a Rádió első adásainál már nevet szerzett magának.

1931-ben bemutatták Budapesten a Kék Bálványt, Jávor Pál főszereplésével, az első magyarországi hangosfilmet. Ráfizetéssel zárt a film.

-A filmezés ma már egyenlő a videózással? Sőt videókészítés tulajdonképpen fényképezőgép kezelés?

-A.L.: Ha leegyszerűsítsük a választ, akkor igen, mert a mai fényképezőgépek is tudják azt a felbontást, a Full HD minőséget és azt az FPS értéket (24 képkocka/mp), amit hajdan a Lumiére fivérek alkalmaztak.

-Mit tanítanak ma a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, a televíziós iskolákban? Mik az alapok, amiket mindenképpen el kell sajátítani, milyen adottságokkal kell rendelkezni, annak aki ezt a szakmát választja?

-A.L: A fényképezési- és videózási alapszabályok tulajdonképpen ugyanazok, amiket illik betartani. Ezekről már az első órákon elkezdenek beszélni a tanárok. A fényre és a gép felépítésére vonatkozó ismeretek: záridő, blende, ISO, gyújtótávolság gyakorlati alkalmazása legalább ilyen fontos.

Emellett vannak a filmkészítő személyére vonatkozó kimondatlan szabályok, hogy a filmkészítés ne legyen öncélú, ne „fejezzem” le az alanyt, ne mutassam az előnytelen emberi képkivágásokat, mindig ügyeljek a nézésirányra.

Aztán a tantárgyakat tanító tanároknak megvannak a saját tanítási módszereik, mi az amiket el kell olvasni, mi az amiket mindenképpen látni kell. A vágó tanárunk például „A nap vége”, „Az országúton” és a „Kifulladásig” című filmek megtekintését indítványozta, ahol különböző új-régi vágási technikákat figyelhettünk meg.

Adottság a szakmához? Művészi hajlam, látásmód, emberközpontúság.

-A technika fejlődése tette lehetővé, hogy a családok elérhető áron videókamerákat vásároljanak és bármiről készíthessenek filmeket?

-D.Cs.: Igen, anyagilag is elérhetővé vált.

-Mit jelent az, hogy „DSLR”-ek, amik „Full HD” videórögzítésre alkalmasok?

-A.L.: A DSLR szó hallatán a legtöbben cserélhető objektíves digitális tükörreflexes fényképezőgépekre gondolnak, amiről olvashatunk részletesen több internetes oldalon is.

„A ma kapható tükrös gépek majdnem mindegyike ilyen, legyen az a széles körben elérhető olcsóbb, vagy a profiknak szánt drágább modell. Létezik fix optikával szerelt SLR gép is, amelynek optikáját a gépvázzal egyetlen egységbe szervezve alkották tervezői. Ezeknél a gépeknél a fényt félig áteresztő prizma van ami rögzített és nem csapódik fel. A DSLR-Like szavakkal illetett fényképezőgépek nem tükörreflexes fényképezőgépek, hanem csak felépítésben ahhoz hasonlatos kompaktok, általában kisméretű képérzékelőkkel”.

A DSLR vagyis Digital Single Lens Reflex olyan fényképezőgép, amelynek optikája mögött egy tükör található, melyről a fény egyenesen a keresőbe jut, elősegítendő a kép megkomponálását. Abban az esetben, ha az exponálógombot megnyomjuk, a tükör felcsapódik (ezalatt nem látunk semmit a keresőben) és átengedi az optika által rajzolt képet a képérzékelő szenzornak, amely rögzíti azt és továbbítja a képfeldolgozó áramkörök felé. A DSLR fényképezőgép két fő részből áll: a vázból és az optikából. Ez a két rész egymástól majdnem minden esetben különválasztható, így az adott gépvázra számos, egymástól különböző optikát is illeszthetünk. Attól függően, hogy mit szeretnénk fotózni, választhatunk nagy zoomátfogással rendelkező lencsét éppúgy, mint a portrék készítésére alkalmasat, vagy akár széleslátószögűt, mely egyaránt lehet közelítésre képes, vagy fix gyújtótávolsággal rendelkező”.

-Ha valaki könnyedén tud kezelni egy „filmrögzítő” eszközt, miért kér meg mégis szakembereket, hogy élete legfontosabb eseményeinél ők rögzítsék a történéseket?

-D.Cs.: Leginkább azért, mert az élete legfontosabb eseményeinél éppen egy aktuális szerepet fog betölteni, így mint „videós” nem lehet jelen. Lemarad!De félretéve a viccet, maga a videó készítés nem csak abból áll, hogy tudod kezelni a kamerát. Az operatőrökön kívül ott van a vágó is, aki összegyúrja a nyersanyagot egy nézhető formába.

-A.L.: Családi- és baráti körben nagyjából minden film élvezhető, sőt szórakoztató. Ám, ha valaki a munkatársainak, az ügyfeleinek vagy a távol élő ismerőseinek akar megmutatni valamit, az nem biztos, hogy vágatlanul, állvány nélkül készített filmként élvezhető.

-Van olyan időjárás, technikai probléma, emberi helyzet, amikor nem lehet filmet készíteni?

-D.Cs.: Az időjárás nagy részben nem gátol bennünket. A technikai probléma -szerintem olyan tényező, amit meg kell oldani (és fel kell készülni rá), persze mindig érheti az embert váratlan helyzet.

-Miért van az, hogy több operatőr is dolgozik egyszerre az adott eseményen? Mik ennek az előnyei, mennyivel hosszabb így a vágási idő?

-D.Cs.: Főként azért, hogy változatosabb legyen a videó. Az egyik operatőr egy nagy látószögű objektívet használ, míg a másik egy közelebbi képet vesz, főként az arcra komponálva a képet. Nem utolsó sorban, ha bármilyen baki közbejönne, esetleg a tanúk miatt az egyik operatőrnél nem teljesen lesz használható a videó egy része, addig ott a másik operatőr biztosítva a tökéletes felvételt.

-A.L.: Az esküvői szertartásnál például -ha két operatőr dolgozik, akkor láthatjuk mind a két arcot. Több operatőr több látószög, érdekesebb, dinamikusabb film.

A videóklipek forgatásánál akár 3-4 operatőr is dolgozik, sőt emellett pici fix kamerákat is elhelyeznek.

-Amikor az általatok alapított „Studio Delight „-ot felkérik egy-egy munkára, a megrendelők milyen kérdéseket fogalmaznak meg?

-A.L.: Szabad-e az időpont, hány kamerával képzelik el a felvételt, milyen hosszú legyen a film, de vannak technikai kérdések, és a film elkészülésének gyorsasága is szóba kerül.

-Mit jelent a ti értelmezésetekben a név: „Studio Delight”?

-D.Cs.: Delight angol szó, jelentése: öröm, boldogság, gyönyör. Ezeket próbáljuk visszaadni az általunk készített videók által is. Néhányba bele is lehet tekinteni a www.studiodelight.wbh.hu internetes oldalunkon.

-Ballagás, esküvő, születésnapi party, keresztelő… Mi az, amit nem vállaltok?

-A.L.: Készítettünk már esküvői-, keresztelői kisfilmeket, babavideót, lézerszínházas előadáson, koncerten, sőt a Fővárosi Nagycirkuszban is forgattunk. Vannak extrém felkérések is, amire néha nemet kell mondanunk, de manapság a babavideó, a házi kedvenc táma, a legény-leány búcsú filmre vétele egyre divatosabb.

 

-A felvétel után az utómunkák mennyi időt vesznek igénybe? Mikor tarthatja kezében a megrendelő a filmjét?

-D.Cs.: Az utómunka legalább 4-6 hét, persze törekszünk arra, hogy minél előbb legyen kész a megrendelt film.

-A.L.: Ha valaki csak a szertartást szeretné rögzíteni, akkor gyorsabban kész a vágott film.

-A vágásnál milyen szempontok kerülnek előtérbe? Hogyan történik az aláfestő zene kiválasztása?

-A.L.: Van úgy, hogy a megrendelő különösen kedvel egy zeneszámot, és az a kérése, hogy valahová belekerüljön. Sőt zenészeknél előfordult, hogy a saját számát szerette volna a film alá. Emellett vannak lassúbb és gyorsabb számaink, amik az alkalom hangulatához, mozgalmasságához passzolnak. Mérvadó a szereplők személyisége, lelki beállítottsága is, és fontos a film célja, hogy mire fogják használni.

-Az emberek többségét mennyire feszélyezi a kamera? Mennyire izgalmas betekinteni egy-egy család életébe ?

-D.Cs.: Manapság már mindenhol jelen van a kamera (telefon, bevásárlóközpontok, társasházak), szerintem egyre jobban alkalmazkodnak az emberek a kamera jelenlétéhez.

-A.L.: Van, aki megáll néhány pillanatra, mert azt hiszi fényképezik. Ez egy esküvői videónál elég mókás, mert a pózolás előtt- és után lévő arcát is láthatjuk a szereplőnek. Mi szeretjük az észrevétlenséget, ha látjuk, hogy valakit zavar, akkor hátrább lépünk, távolabbról videózzuk.

Természetesen vannak családi történetek, például, hogy valakit nem szeretnének látni a videón, vágjuk ki. Vagy a szervezők, főszereplők, családtagok nincsenek jó viszonyban. Ez különösebben nem nagyon zavar bennünket, mert nálunk a diszkréció fontos.

-Van úgy, hogy nektek is kicsordul egy-egy könnycsepp a szemetekből?

-A.L: az operatőrök is emberek. Sokszor eszembe villan, hogy egyszer majd biztosan én is így fogok ott állni a párommal. Aztán vannak olyan helyzetek, amikor valódi érzéseket látok, boldog pillanatokat, és könnybe lábad a szemem. Ha videóvágás közben megmutatom a páromnak, ő is ugyanúgy meghatódik velem együtt.

-Mit gondoltok, az élet tényleg egy „vágatlan film”?

-A.L: Nézz csak szét, itt az Erzsébet téren mennyi ember szaladgál, ez tényleg egy vágatlan film. Ha az egyéni sorsokat nézzük, és az ember, mint egy jó rendező tudatosan irányítja az életét, akkor talán nem olyan szörnyű és kaotikus az élet, sőt minél több a családi esemény, annál több jó emlék marad meg nekünk.