Home Egyéb „Ady legszebb élethimnusza” – OSZK

„Ady legszebb élethimnusza” – OSZK

0
„Ady legszebb élethimnusza” – OSZK
ADY ENDRE ISMERETLEN VÁRADI FÉNYKÉPE 1908-BÓL – Országos Széchényi Könyvtár/ Kézirattár: Arcképgyűjtemény 1170.

Értékes, eddig ismeretlen Ady-kéziratot állít ki az Országos Széchényi Könyvtár. A Májusi zápor után című vers eredeti kézirata majdnem 90 év után került elő, az Ady család egyik leszármazottja adományozta a nemzeti könyvtár gyűjteményének.

ADY ENDRE ISMERETLEN VÁRADI FÉNYKÉPE 1908-BÓL – Országos Széchényi Könyvtár/ Kézirattár: Arcképgyûjtemény 1170.
ADY ENDRE ISMERETLEN VÁRADI FÉNYKÉPE 1908-BÓL – Országos Széchényi Könyvtár/ Kézirattár: Arcképgyûjtemény 1170.

„Ady legszebb élethimnusza”, írta a Májusi zápor után című versről Vezér Erzsébet 1977-es monográfiájában. Az 1908-ban keletkezett verset az abban az évben induló Nyugat folyóirat június 1-jén megjelenő száma közölte két másik Ady-vers társaságában.

Az eddig elveszettnek hitt kézirat értékét mutatja, hogy az e verssel együtt megjelenő másik Ady-mű, a Léda ajkai között kézirata a Központi Antikvárium 2001-es árverésén 5 millió forintért kelt el.

A műtárgy kalandos úton, a tengerentúlról, Kanadából érkezett az OSZK-ba: az ott élő Diósady Levente – a költő unokahúgának, Ady Mariskának az unokája – az ottawai magyar nagykövetet bízta meg azzal, hogy a családjukban nagy becsben őrzött relikviát juttassa vissza az anyaországba, és ott méltó helyet találjon számára. (Diósady Levente édesapja az a Diósady Pál, akinek Ady Endre 1913-ban örömmel vállalta el a keresztapaságát, és aki 1956-ban hagyta el Magyarországot, és telepedett le Kanadában.)

Diosady3
Ady Mariska és családja (Ady Endre író-költő unokahúga – balról a második.)

Dr. Pordány László, aki 2014 őszéig volt nagykövet Ottawában, végül az Országos Széchényi Könyvtárat választotta ki erre a célra, ő juttatta el a kéziratot Budapestre.

Az Országos Széchényi Könyvtár e jelentős kézirat köré külön kiállítást rendezett, amely 2015. július 12-ig lesz látogatható.

KL_20150620_s01

A nagy utat megtett kézirat mellett a tárlaton látható egy, a Májusi zápor utánnal együtt megjelenő másik vers, az Ádám, hol vagy? kézirata is (a vers címe eredetileg a Jön az Isten volt), valamint több, a vers keletkezése és fogadtatása szempontjából fontos eredeti levél, emellett Ady dedikált fotói, továbbá a versnek helyet adó kötet, Az Illés szekerén Ady által dedikált példányai is (köztük egy Lédának szóló ajánlással). A kiállítás külön foglalkozik Ady Endre és Ady Mariska kapcsolatával: az utóbbi az egyetlen a kiterjedt Ady-rokonságból, aki – a 20. század első felének költőgéniuszát leszámítva – irodalmi ambíciókat próbált kibontakoztatni (kötetei jelentek meg, és előbb Szilágy megyei, később országosan is jegyzett folyóiratokban publikált verseket).

A Májusi zápor után autográfjának felbukkanása jó alkalom volt a filológiai kutatásra is a szöveg keletkezési helyét illetően. A korai Ady-szakirodalom (elsősorban Bölöni György nyomán) úgy tekintett a versre, hogy azt a költő 1908 májusának végén Párizsban írta, és benne idealisztikus színben tünteti fel a mű témájául szolgáló érmindszenti világot, az ottani paraszti világ romlatlanságát. Később Kovalovszky Miklós felveti ugyan, hogy a vers keletkezésének helyszíne sokkal inkább lehetett maga Érmindszent – ez esetben a táj és a májusi természet leírása során Ady valós élményeire hagyatkozott, ez pedig a mű teljes értelmezését átírhatja.

Mi utal arra, hogy Érmindszenten, és mi arra, hogy Párizsban íródott a vers?

A „S csókolt minden az ég alatt” címet viselő kiállítás e kérdéseket is felveti, és a kéziraton árulkodó jelek felől közelítve, illetve Ady életének 1908. májusi kronológiáját rekonstruálva próbál választ, bizonyítékokat találni.

A kiállítás mottójául választott sorok kétségkívül a kézirat eredetiségét igazolják: Ady a Nyugatból ismert verzióhoz képest később alig-alig változtatott a vers szövegén, a 3. versszak két utolsó sorában azonban a „táncolt” szót „csókolt”-ra cserélte, a vers így jelent meg 1908 végén Az Illés szekerénben, ez pedig arra utal: biztosan nem későbbi másolatról van szó. Külön érdekesség, és Ady zsenijét, költői tudatosságát mutatja, hogy ez az aprócska változtatás a szöveg talán legerősebb sorait eredményezte.

ady-verssor
Az aprócska szócsere…

A kézirat első lapja

ady-csokolt01

A kézirat második lapja

ady-csokolt02

ADY ENDRE: MÁJUSI ZÁPOR UTÁN

Nagymessziről ködölt a Bükk,

Gőzölt a sík, áradt az Ér

S fáradt testemben hirtelen

Ott a záporverte mezőn

Piros dalra gyujtott a vér,

Piros dalra gyujtott a vér.

Szinte sercent, hogy nőtt a fű,

Zengett a fény, csókolt a nap,

Szökkent a lomb, virult a föld

S táncolt minden az Ég alatt

S táncolt minden az Ég alatt.

Káprázó városi szemem

Behunyom ennyi csók előtt

Rebegőn és nyugtalanul

És halkan kérem az Urat:

„Áldd meg ezt a csókos mezőt,

Áldd meg ezt a csókos mezőt.”

Itt is, ott is asszony-csapat

Kapál, hol majd élet terem.

(Óh mégis-mégis élni jó.)

Erősek és fiatalok

S a lábuk térdig meztelen

S a lábuk térdig meztelen.

A kiállítás helyszíne:

Országos Széchényi Könyvtár, Budavári Palota, F épület, VI. emelet, Corvina kiállítóterem

A belépőjegy egységesen 400 Ft, mellyel az OSZK egyéb kamaratárlatai is meglátogathatók!

KL_20150620_s06

Szöveg: oszk.hu

Fotók: oszk.hu és Karasz Lajos

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

öt × 4 =