Szereti Ön Agatha Christie-t? Poirot a kedvence, vagy Miss Marple? Vagy inkább Holmes és Watson észjárását kedveli? Netán a mogorva, kiábrándult, cinikus, de filozofikus magándetektív, Philip Marlowe áll Önhöz közelebb? Olvasott már magyar krimit? Miért népszerűek a történelmi krimik? Társadalomábrázolás, erkölcsi, lélektani, politikai alapfelvetések – hogyan teremti meg a szerző a bűn és a nyomozás metaforáit?
Bánki Éva író, irodalomtörténész, Bényei Tamás irodalomtörténész, műfordító, valamint Horváth Lili és Józsa Imre színművészek segítségével próbáljuk megfejteni a detektívtörténetek szerzőinek titkait az Országos Széchényi Könyvtárban (VI. emelet, Díszterem) 2014. május 22.-én délután fél 5-től.
Részletes program
16:30–17:15
Horváth Lili Jászai Mari-díjas színésznő és Józsa Imre Jászai Mari-díjas színész előadásában részlet Agatha Christie: Eszményi gyilkos című darabjából.
17:30–18:10
Bényei Tamás irodalomtörténész, műfordító, egyetemi tanár : Bűn és nyomozás a klasszikus krimiben.
A modern detektívtörténetben a modern (elsősorban nagyvárosi) bűnözés és bűnüldözés jelenhetett meg az irodalomban, de a műfaj kezdeteinél mitológiai előképeket (Oidipus, Theseus), valamint a valóság megismerhetőségével kapcsolatos bölcseleti kérdéseket is találunk. Emellett – noha a bűnügyi történet nem a bűn filozófiai fogalmával foglalkozik – minden krimiből kiolvasható a bűnnek valamilyen fogalma. Az előadás a klasszikus bűnügyi irodalom képviselőiről (Poe, Arthur Conan Doyle, G. K. Chesterton, Agatha Christie, Raymond Chandler) szól röviden, azt a kérdést állítva a középpontba, hogy a műfaj képviselői milyen erkölcsi, bölcseleti, lélektani és politikai alapfeltevések révén teremtik meg a bűn és a nyomozás metaforáit.
18:10–18:50
Bánki Éva író, irodalomtörténész: A titok természetrajza. Krimielemek a magyar irodalomban.
Kevés a szerző jelenidejében játszódó, megfejtéssel végződő krimi – és mi mégis szeretjük a bűnügyi regényeket. Kevés a „szabályos” magyar detektívtörténet, de nagyon sok kortárs magyar elbeszélés mégis krimielemekből építkezik. Magyarországon időről időre felbukkannak a (rég)múltban játszódó detektívtörténetek, miközben a mi kortárs történelmünk is teli van szorongató rejtélyekkel. Mi okozza a történelmi krimik el nem múló népszerűségét? (És ha már történelmi krimi: miben hasonlít az „igazi” történész kutatómunkája a detektívére?) Hogy függ össze a társadalomábrázolás és a krimiírás?A kortárs társadalmi valóságot bemutató kevés magyar krimi (például Tar Sándor nevezetes Szürke galambja) miért „hajlik el” a horror és thriller irányába?
És miért nincs egyértelmű, megnyugtató, minden kétséget kizáró „igazság” egyikben sem?
Lesz mini kiállítás: a bemutatásra kerülő Agatha Christie részlet szövegkönyvének ügyelőpéldánya, bűnügyi ponyvák az 1800-as évekből, detektívregények első kiadásai.
A részvétel az NKA támogatásnak köszönhetően ingyenes!
Kérjük, részvételi szándékát előzetesen jelezze 2014. május 21-én 12 óráig e-mailben vagy telefonon a 224-3742 számon hétfőtől csütörtökig 9-16 óra között, pénteki napokon 9-13 óráig.
