Részlet „Az orvosnők korán halnak” című önéletrajzi könyvemből:

isa-több könyve

„Marosvécsről jött be hozzánk egy gyönyörű, okos falusi lány. Hogy segítségére legyen az anyámnak. Szakács Erzsinek hívták.

Sokáig volt nálunk, a háborút ott töltötte, egészen addig, amíg a vőlegénye: Ördög Jóska visszajött a katonaságból, és feleségül vette.

Erzsi e könyv írásakor -2005- még szellemileg friss, nevetős, nincs egy hónapja, hogy meglátogattam. A régi családomból ő az egyetlen, aki még életben van. Azóta tartjuk a kapcsolatot. Nem sok ilyen barátság és szeretet létezik!

Ma is levelezünk, bár már egy kicsit nagyobb betűket használunk. Boldogság volt, hogy láthattam. Az Erzsi fia: András az én „tejtestvérem”. Eddig az idézet…és aztán egy kis adalék a mából!

Erzsi nálunk annak idején mindenféle szerepet betöltött, ő volt a mindenes, az én dadusom, az anyám barátnője, -például felvették egymás ruháit- és soha nem úgy vettük, hogy cseléd volt nálunk, mert nem az volt. Hanem -nekem legalább is- egy része az életemnek.

Örzök egy fekete-fehér fényképet! Disznóölés volt, a mészáros perzselte az udvaron a disznót, én nyuszi-sapkában 4-5 évesen grimaszkodok, de a fénykép közepén Erzsi mosolyog, fiatalon, szépen. Gyönyörű, egészséges fogsora volt és szívesen nevetett.

Ezt a képet az éjjeliszekrény felső fiókjában tartom. Egy pillanat van rajta, az én „örökkévalóságomból”. Ez a fénykép legalább hetven éves.

Nos, tavaly nyáron volt az ötvenedik évfolyam találkozóm, hazamentem Marosvásárhelyre, de az első utam aztán elvezetett Marosvécsre, Erzsit megnézni.

Azzal volt elfoglalva, hogy éppen olvasta az újságot, alá-alá húzogatta a neki nem tetsző részeket, veszekedett velük és politizált. Drága Erzsi! Drága, drága Dadusom! Hát Te is politizálsz? Te is fel vagy háborodva? Mennyire megértem!!!

Erzsi fia, András, amúgy mérnök és a „tejtestvérem”, feleségével, Margittal vendéglátó Marosvécsen.

Erzsi egyik unokája, Matildka gyógyszerész lett. A másik unoka: Zsolt –a marosvásárhelyi, kiválóan jó „Vörös Ördög” vendéglő tulajdonosa.

Nos, erről a vendéglőről le kell írnom: én olyan vargabélest még soha nem ettem, mint ott, azon a nyáron.

Zsolt írt nekem valamelyik nap egy e-mailt, és elküldte benne Erzsi fényképét a 90-ik születésnapi tortájával.

Dadus-1

Erzsire nagyon jól rá lehet ismerni ezen a képen. Modern, rövid fiúfrizurája van. Halad a korral…

Meghatott ez a képe, hiszen Erzsi végigkísérte az egész életemet, és ma is hiányzik, hogy ritkán megyek haza…

A kép közepén „tejtestvérem”, András és felesége, Margit is látható. Erzsi a rózsacsokorral és a tortával ünnepel a kilencvenedik születésnapján.

Egészséget, és még hosszú életet kívánok Neked Erzsikém!

És persze… azonnal elhatároztam, hogy még én is élek kilencven évig…

MEGOSZTÁS
Előző cikkOrosz népi posta – nevetőszoba
Következő cikkHosszú Katinka – az év női úszója
Dr. Schneider Izabella Marosvásárhelyen, kisiparos családban látta meg a napvilágot. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik. Orvosi egyetemet végzett és képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. 32 évig volt orvos, megszámlálhatatlan kiállítás és több mint húsz különböző témájú könyv kötődik nevéhez. "Orvossá váltam és gyógyítottam, de most leginkább festek és írok."

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

öt × három =