"Gyémánteső" hullhat a Szaturnuszra és a Jupiterre amerikai kutatók új számításai szerint.

A két hatalmas gázbolygó új légköri adatai arra utalnak, hogy bőségesen előfordul bennük a szén szemet gyönyörködtető, kristályos alakzata – tudósított a BBC hírszolgálata az Amerikai Csillagászati Társaság bolygótudományi osztályának éves konferenciáján, Denverben elhangzott előadásról.

"A legnagyobb gyémántok valószínűleg egy centiméter átmérőjűek, akár karikagyűrűt is ékesíthetnének. Összességében ezer tonna gyémánt keletkezik évente a Szaturnuszon" – mondta Kevin Baines, a Wisconsin-Madisoni Egyetem és az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) kutatója, aki a konferencián mutatta be először felfedezését.

Baines és kollégái a két bolygó belsejének legfrissebb hőmérsékleti és nyomás-előrejelzéseit elemezték, majd megvizsgálták, hogyan viselkedik a szén különböző körülmények között. Arra következtettek, hogy a két égitest hatalmas területeire záporozhatnak a gyémántkristályok.

Baines elmondta: az egész folyamat a két planéta felső légkörében, a viharok sávjában kezdődik, ahol a villámlás a metánt korommá változtatja. Ahogy a pernye lehullik, nő rajta a nyomás, körülbelül 1600 kilométer esés után grafittá válik. Hatezer kilométernyi zuhanás után a lehulló grafitdarabok erős, stabil gyémántkristályokká szilárdulnak, ám az esés még 30 ezer kilométeren át folytatódik.

"Ebben a szélsőséges mélységben, ahol már pokoli a hőmérséklet és a nyomás, képtelenség, hogy a gyémánt megőrizze szilárdságát, ám nagyon bizonytalan, mi történik odalent vele. Lehetséges, hogy folyékony szén tengerévé alakul" – magyarázta a kutató.

Szöveg: MTI

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

öt × 3 =