Akik gyermekkorukban hangszeren zenéltek, azoknak idős korukban élesebb az agyuk, mert a zene segít a szellemi és fizikai fittség megőrzésében, és oldja a stressz okozta feszültséget -az Amerikai Pszichológus Szövetség tanulmánya szerint.

A Kansasi Egyetem kórházában végzett kutatásba hetven egészséges 63 és 83 év közötti felnőttet toboroztak, akiket hangszeres, zenei tudásuk alapján osztottak csoportokra. A zenészek jobban teljesítettek a kognitív teszteken, mint azok, akik sohasem játszottak hangszeren, illetve nem tanultak kottát olvasni. A teszt által mért agyi funkciók az életkor előrehaladtával hanyatlást mutattak.

“Az egész életet átszövő zenei aktivitás olyan kognitív feladat lehet, amely fittebbé teszi az agyat, és könnyebbé teszi az életkorhoz való alkalmazkodást. Mivel a zenélés évekig tartó gyakorlást és tanulást jelent, olyan alternatív kapcsolatokat hozhat létre az agyban, amely kompenzálhatja a korral járó kognitív hanyatlást” – mondta Brenda Hanna-Pladdy, a kutatás vezetője.

Mti fotó

Ugyanakkor annak is van haszna, ha az ember később kezdi a hangszertanulást. “A zenélésnek az idősebbeknél is számos egészségügyi haszna van. Csökkentheti a vérnyomást, szabályozhatja a szívritmust, oldja a szorongást és a depressziót” – fejtette ki Suzanne Hanser, a bostoni Berklee College of Music zeneterápiával foglalkozó karának elnöke. Hozzáfűzte: egyre több bizonyíték van arra is, hogy a zene a szervezet vírusokkal szembeni védettségét is javítja.

Az emberek manapság hosszabb ideig élnek, és ameddig csak lehet, egészségesek és aktívak szeretnének maradni. A testi egészség mellett a szellemi frissesség megőrzése is fontos. A zenélés nemcsak örömmel tölti meg a nyugdíjas éveket, hanem a szellemi hanyatlás ellen is felvértezheti az időseket – foglalta össze Antoinette Follett, a Making Music magazin főszerkesztője.

A zeneterápiát a memória fejlesztésére is alkalmazzák idősebb, demenciával küzdő betegeknél.

Kimmo Lehtonen finn klinikai zeneterapeuta szerint a zene szoros kapcsolatban áll a tudattalan érzelmekkel, amelyek a zene hatására aktiválódnak. John Carpente, a New York-i Rebecca Zeneterápiás Központ igazgatója pedig úgy véli, hogy a zene az Alzheimer-kóros betegek állapotán is javít elszigeteltségük oldásával.

MTI-hír

 

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Szia Zsuzsa, Ildikótól hallottam az induló "vállakozásodról és belenéztemmmm…

    nem találom az elérhetőségedet….ahol tudnák eszmét váltani….esteleg küldenék a bablevesebe illő-illó fűszereimből, mert mindenki másként csinálja…

    PusziLÁgi (RNÉ aXIII.ker. Hírnök újságból)

    I

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

tizenöt + tizenkettő =