17.7 C
Budapest
csütörtök, március 28, 2024
Home Egyéb A Kék Ház és Frida

A Kék Ház és Frida

0
A Kék Ház és Frida
Frida Khalo

Könyvet ír a Vogue

Frida Kahlo életéről és munkásságáról szóló könyvet ad ki februárban a Vogue divatmagazin, amiben a világhírű mexikói festőművésznő alakját több szerző idézi meg fotók és életrajzi írások által. A Vogue mexikói és latin-amerikai kiadványának főszerkesztője, Kelly Talamas elmondta, hogy a Todo el unirverso – Frida Kahlo: el mundo México (Az egész univerzum – Frida Kahlo és a mexikói világ) című kötet a festőnő örökségét ápoló múzeummal és a Bank of America Merrill Lynch pénzintézettel való összefogás eredményeképpen jelenik meg.

Frida Kahlo
Frida Kahlo

Frida Kahlo-ról röviden

(1907. júli.6. Coyoacán, Mexikó -1954. júli.13. Coyoacán, Mexikó)

Apai nagyszülei Magyarországról(Arad) települtek át Németországba!

Ugyanabban a házban született, mint ahol meghalt. Gyermekbénulás, gerincsérülés, vetélés, abortuszok, depresszió, szexuális ingoványok, válás, majd vissza ugyahhoz a férfihez, jobb láb amputálása, műtétek sorozata, majd a vég: tüdőembólia vagy öngyilkosság?

Eközben festés, politika és a meg nem unható tehuana népviselet…

A Kék Ház
A Kék Ház

Isa, aki járt a Kék Házban

Mexikóba, a tengerparton melengetem a csontjaimat. A szálló halljában megtudtam: kirándulást szerveznek a fővárosba, ha most el nem megyek, akkor soha!

Eldöntöttem, két napra elrepülök Mexikóvárosba. A vezetőnk komor, morcos ember, egy mikrobuszban oda visz, ahova ő akar. Végigcaplatom az antropológiai múzeumot, templomokat, piramisokat. Csak négyen vagyunk, egy kedves hölggyel és még egy házaspárral, hol a feleség mellékesen megjegyzi: a férje a Kölni Egyetemen dolgozik. E pár mindenképpen pamut ingeket akar vásárolni, de mi a másik Hölggyel a modern művészeti múzeumot és a Frida Kahlo -1958-ban megnyílt emlékházát szeretnénk megtekinteni. Társnőnk (aki nem akar múzeumot) leveti a kabátját, -lehet úgy velünk egyidős-, T- shirtjén 10 centis betűkkel ez a felírat áll, hogy:

„CONDOM MEGABYT!”

Ezt látva, közben megérdeklődöm, hogy a kedves férj mit csinál a kölni egyetemen?

–Portás!- hangzik a tömör válasz. Jaj, ha ez így áll, mi mégis inkább a múzeumba megyünk.

Később sem tudtuk levakarni őket magunkról, velünk jöttek mindenhová, és kritizáltak, hogy nem érdekes, amit mi nézünk. A művészeti múzeumban egy egész épületszárny tele van az ikonikus Frieda Kahlo nagyszerű, nagy méretű, impozáns festményeivel.

Nem célom méltatni Frida Kahlo-t, habár nincs ember, aki személyében annyira reprezentálta volna a hazáját, mint ez a csodálatos, tehetséges művész, excentrikus, feminista, emancipált igazi Nagy Nő, egyike a valaha élt legnagyobbaknak. Annyian és annyit írtak róla, hogy én csak a saját élményemre szorítkoznék a továbbiakban.

Huzavona után elindultunk Coyoacan felé, – ez ma már Mexico City egyik elővárosa-, ahol an Allende- és Londres utca sarkán az u.n. „Kék Ház”-ban Frida Emlékház és állandó kiállítás van.

Világhíres látványosság ez, és boldoggá tett, hogy megnézhettem. Éppen annyira érdekes, mint szívszorító.

A ház tetszetős, nem messzi van a főtértől és a templomtól, egyszintes épület, kékre van meszelve, nagyon csinos a zöldre festett rácsos ablakaival. Nagy fák veszik körül, leveleik zizegő hangja örökké megmarad az emlékezetemben.

Bent az „U” alakú ház egy belső udvarra nyílik, melynek trópusi növényzete szép és dekoratív. A házban üveg-szekrényben Frida népviseleti ruháit akasztották ki. A falakon sárga polcok futnak körül, ezeken rendezték el Frida prekolumbián szoborgyűjteményét. A konyha falain edényei, a szobájában a tolószéke, szíven üt. A munkaasztala a festőállvánnyal és ecsetekkel teli edénykéi végtelenül meghatóak. Háromszor is végig megyek a házon, hogy bennem maradjon minden részlete.

Sajnos, a portás házaspár – a kölni egyetemről- siettetett, mert még mindig pamutingeket akartak beszerezni.

Elmentünk hát velük a piacra, és a megvásárolt ingek motívumait megcsodálhattuk. Egyetlen egy sem volt köztük, amin ne lett volna valami disznóság…

Előzőleg az egész Yukatan – félszigetet bejártam zöld, keserű vadnarancsból készült lekvárért, végül Coyoacánban a főtéri nagy boltban vásárolatm 6 üveget, rém boldog voltam.

Gondolatban megköszöntem Fridának a finomságot, és a kavargó érzéseimet valamiképpen édesítve elindultunk.

Andalogtunk kicsit egy csónakban a marimba hangjai mellett. Ez egy óriási xilofon, csak hajón viszik, megnéztük az úszó kerteket (Mexikováros szigetekre épült), aztán visszarepültünk Cancunba repülővel. Haza felé utazva, a vámnál, a befőttet tartalmazó táskám leesett, a négy befőtt miszlikbe tört, elképzelhető, hogy mi volt ott csak lekvárban és üvegcserépben a bőröndben, a ruháimról nem is beszéljünk.

Korábban is ismertem Frida önarcképét majmokkal: ennek hatása alatt, hazatérésem után festettem egy önarcképet denevérekkel…Persze visszagondolva a Kék Házra és a velem utazókra, kijelenthetem: van az a kiállítás, amit egyedül kell megnézni vagy csöndes érdeklődőkkel!

 

Isa és a denevér
Isa és a denevér

 

 

Previous article Egyiptomi bableves
Next article Pekingben az Attraction
Dr. Schneider Izabella Marosvásárhelyen, kisiparos családban látta meg a napvilágot. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik. Orvosi egyetemet végzett és képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. 32 évig volt orvos, megszámlálhatatlan kiállítás és több mint húsz különböző témájú könyv kötődik nevéhez. "Orvossá váltam és gyógyítottam, de most leginkább festek és írok."