A Balatontól 20 km-re, a Bakony hegység dél-nyugati sarkában terül el Sümeg. Ugyan elsősorban mindenkinek a 13. század közepén, Széchy II. Pál veszprémi püspök által építettet vár jut eszébe, ám érdemes a Kossuth Lajos utcán végig sétálni, ahol nagyon sok 19. század második felének romantikus, eklektikus stílusát tükröző műemlék látható.

sümegvár-1

A várhegy tövében terül el a város történelmi szempontból másik érdekes része, a Szent István tér és környéke – az egykori belváros. Jellegzetes épülete Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő szülőháza, ma emlékmúzeum. A barokk kort idézi a tér jobb oldalán húzódó kúriasor, egykori táblabíróházak és velük szemben a Püspöki Palota, mely Padányi Bíró Márton megrendelésére épült 1745-1753 között.

A sümegi vár

A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll.

Sümeg várának építése 1262-től több történelmi korszakon keresztül tartott, mígnem Széchenyi Pál püspökségének idején, a XVII. században lezárult. 1705-ben Rákóczi seregei szállták meg a várat. 1709-ben az osztrákok visszafoglalták, majd 1713-ban felgyújtották. Két és fél évszázadon át elhagyatottan állt. 1957-ben a Magyar Műemlékvédelem feltárta és helyreállította. 1989 óta kiállítások és korabeli programok várják az idelátogatókat.

sümegvár-2

Kisfaludy Sándor Emlékház

Sümegen született és halt meg a XIX. századi magyar irodalom jeles költője, Kisfaludy Sándor.

Kisfaludy Sándor
Kisfaludy Sándor

Szülőházát a Sándorffy család építette a 17. század végén. A 18. században került Kisfaludy Sándor édesapja birtokába.

A költő 1805-ben telepedett le feleségével, Szegedy Rózával ebben a házban. Örökös hiányában a rokonság a házat a veszprémi püspökségnek adta. Ettől kezdve a mindenkori uradalmi intéző hajlékául szolgált. 1951-ben vált először látogathatóvá, mint Kisfaludy Emlékház. Ma több híres sümegi személyiség emlékkiállításának is helyet ad: Kisfaludy emlékkiállítás, Darnay emlékszoba, Kocsis Lajos geológiai gyűjteménye, “Lilike” emlékszoba, Sümegi kerámia a 17. századig és az egyházművészeti gyűjtemény.

Plébániatemplom

A templomot a 18. századig állt Szent Katalin templom helyére építette Padányi Bíró Márton, 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltán a “barokk sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom – az oldalfalak, mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus – egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A Krisztus Mennybemeneteléről elnevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel. A bejárat előtt látható Padányi Bíró Márton és Maulbertsch mellszobra. A téren áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

A Szent Ferenc rendi templom és kolostor

Széchenyi György püspök alapította 1648-ban a Salvatoriánus ferencesek részére. Azóta vannak jelen a városban. A templom barokk, faragott kőoltárát 1743-ban Franz Richter karmelita szerzetes készítette. A kegyszobrot 1744-ben Acsády Ádám veszprémi püspök helyezte a főoltárra. Freskóit Kuntuly Béla festette az 1950-es és 1970-es években.

1989-ben a ferences rend visszatért ősi jussába. A fájdalmas szűzanya szobra, ölében a halott Krisztussal csodás gyógyulások sorozatának helyszíne. Mária kegyhely és búcsújáró zarándokhely. A kolostor 2. emeletén lelkigyakorlatos házat alakítottak ki.

Püspöki Palota

Sümeg fénykorát Padányi Bíró Márton püspöksége idején élte, a 18. sz. közepén. Az általa emeltetett barokk palota volt 1745-1762-ig a veszprémi püspökség székhelye.

sümeg-padányi

A kapuzata mindkét oldalát egy-egy Atlasz tartja. A címeres erkély, a festői tetőszobrok és a pillére kapualj: barokk építészeti remekek. A 31 helyiséget számláló kastélyépületen folyamatosan korhű felújítást végeznek, Sümeg legünnepélyesebb pontjává téve. Ma híres alkotók kiállításai láthatók termeiben. Udvarán nyáron színházi előadásokat és hangversenyeket rendeznek.

A Palotához tartozó, 500 éves múlttal rendelkező pince alapjait ifj. Vitéz János veszprémi püspök rakta le 1499-ben. A palota Pince mai állapotában 1999 óta üzemel és értékes borokat rejt.

Püspöki istálló – Capári lovarda

A majdnem 300 éves barokk püspöki Váristállót is Padányi Biró Márton építtette 1750 körül lóistállónak, emeletén magtárral. Az épület alsó része mindig is a püspöki majorság lóistállója volt.

sümeg-lovardamúz

Belsejét két sor kőoszlop három hajóra osztja és ma is istállóként szolgál. Évtizedekig az ország harmadik Ménösszpontosító állomásaként üzemelt. Minden fajta lóból a legszebb mének álltak itt. Magyarország legnagyobb kopófalkája is itt található, akik állandó résztvevői az itt megrendezendő vadászlovaglásoknak. A jelenleg lovas-iskolaként működő épület jelentős mezőgazdasági műemlék. Múzeumából alakították ki a Balaton-felvidéki Huszár Egyesület bázisát, melyben megtekinthetők Somogyi Győző festőművész munkái, a Radeczky-huszároknak állítva emléket.

Patonai Fazekasház

Patonai Ferenc fazekasmester alkotásai a sümegi hagyományokat, a régi formákat és motívumokat tükrözik. Magángyűjteményét 1979-ben nyitotta meg az érdeklődők számára.

A fazekas házában családi múzeumot rendezett be, amelyben megtalálhatóak a gyűjtött és a saját készítésű edények is. Patonai Ferenc örökségét viszi tovább a mester keresztfia Nádasi János, aki keresztapja műhelyét vette át és folytatja az ő munkásságát.

A fazekasház megtekinthető a Rákóczi utcában.

Neolit Kori Tűzkőbánya

Mogyorósdomb, a Balaton felé, a 84-es főút mentén, jobbra, a város szélén található az 1960-as évek elején feltárt ősember kovabányája, melyre Kocsis Lajos (gyűjteménye a Múzeumban látható) lelt rá. Feltárása során kiderült, hogy a kovakőbánya 4-5 ezer éve működött és őseink itt bányászták a fegyverhez, tűzgyújtáshoz és egyéb munkákhoz szükséges kovakövet. Ma iskolai kirándulócsoportok országjáró találkahelye. A tűzkőfejtő gödrök és a tájékoztató tabló érdekes szabadtéri múzeummá teszik a területet.

További infó: www.sumeg.hu; www.sumeginfo.hu

 

MEGOSZTÁS
Előző cikkMozgás éjszakája – a fővárosban
Következő cikkSport és divat (1890 -1909)

Dr. Schneider Izabella Marosvásárhelyen, kisiparos családban látta meg a napvilágot. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik. Orvosi egyetemet végzett és képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. 32 évig volt orvos, megszámlálhatatlan kiállítás és több mint húsz különböző témájú könyv kötődik nevéhez.
“Orvossá váltam és gyógyítottam, de most leginkább festek és írok.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

17 − 1 =