A Balatontól 20 km-re, a Bakony hegység dél-nyugati sarkában terül el Sümeg. Ugyan elsősorban mindenkinek a 13. század közepén, Széchy II. Pál veszprémi püspök által építettet vár jut eszébe, ám érdemes a Kossuth Lajos utcán végig sétálni, ahol nagyon sok 19. század második felének romantikus, eklektikus stílusát tükröző műemlék látható.

sümegvár-1

A várhegy tövében terül el a város történelmi szempontból másik érdekes része, a Szent István tér és környéke – az egykori belváros. Jellegzetes épülete Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő szülőháza, ma emlékmúzeum. A barokk kort idézi a tér jobb oldalán húzódó kúriasor, egykori táblabíróházak és velük szemben a Püspöki Palota, mely Padányi Bíró Márton megrendelésére épült 1745-1753 között.

A sümegi vár

A vár területileg három nagyobb egységből, a külső-, a belső és fellegvárból áll.

Sümeg várának építése 1262-től több történelmi korszakon keresztül tartott, mígnem Széchenyi Pál püspökségének idején, a XVII. században lezárult. 1705-ben Rákóczi seregei szállták meg a várat. 1709-ben az osztrákok visszafoglalták, majd 1713-ban felgyújtották. Két és fél évszázadon át elhagyatottan állt. 1957-ben a Magyar Műemlékvédelem feltárta és helyreállította. 1989 óta kiállítások és korabeli programok várják az idelátogatókat.

sümegvár-2

Kisfaludy Sándor Emlékház

Sümegen született és halt meg a XIX. századi magyar irodalom jeles költője, Kisfaludy Sándor.

Kisfaludy Sándor
Kisfaludy Sándor

Szülőházát a Sándorffy család építette a 17. század végén. A 18. században került Kisfaludy Sándor édesapja birtokába.

A költő 1805-ben telepedett le feleségével, Szegedy Rózával ebben a házban. Örökös hiányában a rokonság a házat a veszprémi püspökségnek adta. Ettől kezdve a mindenkori uradalmi intéző hajlékául szolgált. 1951-ben vált először látogathatóvá, mint Kisfaludy Emlékház. Ma több híres sümegi személyiség emlékkiállításának is helyet ad: Kisfaludy emlékkiállítás, Darnay emlékszoba, Kocsis Lajos geológiai gyűjteménye, “Lilike” emlékszoba, Sümegi kerámia a 17. századig és az egyházművészeti gyűjtemény.

Plébániatemplom

A templomot a 18. századig állt Szent Katalin templom helyére építette Padányi Bíró Márton, 1756-ban. Falait Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik, amiért méltán a “barokk sixtusi kápolnájaként” említik. Az egész templom – az oldalfalak, mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus – egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A Krisztus Mennybemeneteléről elnevezett Plébániatemplomot 1759-ben szentelték fel. A bejárat előtt látható Padányi Bíró Márton és Maulbertsch mellszobra. A téren áll még Ramassetter Vince (1806-1876) kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.

A Szent Ferenc rendi templom és kolostor

Széchenyi György püspök alapította 1648-ban a Salvatoriánus ferencesek részére. Azóta vannak jelen a városban. A templom barokk, faragott kőoltárát 1743-ban Franz Richter karmelita szerzetes készítette. A kegyszobrot 1744-ben Acsády Ádám veszprémi püspök helyezte a főoltárra. Freskóit Kuntuly Béla festette az 1950-es és 1970-es években.

1989-ben a ferences rend visszatért ősi jussába. A fájdalmas szűzanya szobra, ölében a halott Krisztussal csodás gyógyulások sorozatának helyszíne. Mária kegyhely és búcsújáró zarándokhely. A kolostor 2. emeletén lelkigyakorlatos házat alakítottak ki.

Püspöki Palota

Sümeg fénykorát Padányi Bíró Márton püspöksége idején élte, a 18. sz. közepén. Az általa emeltetett barokk palota volt 1745-1762-ig a veszprémi püspökség székhelye.

sümeg-padányi

A kapuzata mindkét oldalát egy-egy Atlasz tartja. A címeres erkély, a festői tetőszobrok és a pillére kapualj: barokk építészeti remekek. A 31 helyiséget számláló kastélyépületen folyamatosan korhű felújítást végeznek, Sümeg legünnepélyesebb pontjává téve. Ma híres alkotók kiállításai láthatók termeiben. Udvarán nyáron színházi előadásokat és hangversenyeket rendeznek.

A Palotához tartozó, 500 éves múlttal rendelkező pince alapjait ifj. Vitéz János veszprémi püspök rakta le 1499-ben. A palota Pince mai állapotában 1999 óta üzemel és értékes borokat rejt.

Püspöki istálló – Capári lovarda

A majdnem 300 éves barokk püspöki Váristállót is Padányi Biró Márton építtette 1750 körül lóistállónak, emeletén magtárral. Az épület alsó része mindig is a püspöki majorság lóistállója volt.

sümeg-lovardamúz

Belsejét két sor kőoszlop három hajóra osztja és ma is istállóként szolgál. Évtizedekig az ország harmadik Ménösszpontosító állomásaként üzemelt. Minden fajta lóból a legszebb mének álltak itt. Magyarország legnagyobb kopófalkája is itt található, akik állandó résztvevői az itt megrendezendő vadászlovaglásoknak. A jelenleg lovas-iskolaként működő épület jelentős mezőgazdasági műemlék. Múzeumából alakították ki a Balaton-felvidéki Huszár Egyesület bázisát, melyben megtekinthetők Somogyi Győző festőművész munkái, a Radeczky-huszároknak állítva emléket.

Patonai Fazekasház

Patonai Ferenc fazekasmester alkotásai a sümegi hagyományokat, a régi formákat és motívumokat tükrözik. Magángyűjteményét 1979-ben nyitotta meg az érdeklődők számára.

A fazekas házában családi múzeumot rendezett be, amelyben megtalálhatóak a gyűjtött és a saját készítésű edények is. Patonai Ferenc örökségét viszi tovább a mester keresztfia Nádasi János, aki keresztapja műhelyét vette át és folytatja az ő munkásságát.

A fazekasház megtekinthető a Rákóczi utcában.

Neolit Kori Tűzkőbánya

Mogyorósdomb, a Balaton felé, a 84-es főút mentén, jobbra, a város szélén található az 1960-as évek elején feltárt ősember kovabányája, melyre Kocsis Lajos (gyűjteménye a Múzeumban látható) lelt rá. Feltárása során kiderült, hogy a kovakőbánya 4-5 ezer éve működött és őseink itt bányászták a fegyverhez, tűzgyújtáshoz és egyéb munkákhoz szükséges kovakövet. Ma iskolai kirándulócsoportok országjáró találkahelye. A tűzkőfejtő gödrök és a tájékoztató tabló érdekes szabadtéri múzeummá teszik a területet.

További infó: www.sumeg.hu; www.sumeginfo.hu

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

tizenkettő − 1 =