A Magyar nemzeti Himnusz szobrot 2006 májusában avatták fel Budakeszin. A Kölcsey Ferenc Himnusz című költeményét idéző emlékművet V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

“A márványból, mészkőből és bronzból készült szoborkompozíció közepén egy isten alak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege. A 4 méter magas domborművet 9 méteres szélességben 21 harang egészíti ki, amelyeken, ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, vasárnaponként délben pedig a déli harangszó. Az emlékmű elkészítéséhez szükséges pénzt adományokból gyűjtötték össze.”

V. Majzik Mária, képzőművész

himnusz-7

“Magyar nemzeti himnuszunk szoborba álmodója. Az egyházművészet megújításáért Magyar Örökség-díjat kapott. Alkotásaival kápolnák, templomok szakrális arculatát formálta meg. Monumentális kerámia domborművek, köztéri bronz szobrok, nagyszabású emlékművek fűződnek nevéhez Budapesttől Rómán át New Yorkig. Meghatott elismerés fogadta az Ima Magyarországért című nagyméretű alkotását, a Kitelepítettek drámai erejű emlékművét és az ’56-os áldozatok emlékére állított domborművét. Sokoldalúságára jellemző, hogy tanított, díjakat tervez, könyveket illusztrál.” -olvasható a primissima.hu-n. (2012-ben – Prima – Magyar képzőművészet kategóriában)

“Azon művészek közé tartozik, akik “jól látnak” és “jól fogalmaznak”. Munkái letisztult gondolkodásmódot tükröznek. Kerül minden művies megoldást. Játékos könnyedséggel alkot. Mesterien sűrít, kiválóan jellemez, nemcsak kifejezéssel, mozdulatokkal, de magával a kompozícióval is. Nincs téma, melynek ellenállna az agyag a keze alatt. Jellemző a kéz- és arc hangsúlyozottsága, valamint az egyedi, eredeti gondolatok, kompozíciók. Alkotásai, kompozíciói rendkívül gazdag gondolat- és érzésvilágot mutatnak, tökéletes egységek. Kifejezők, közvetítők, sugárzók. Méltán mondható, hogy a szakrális művészet megújítója, a mai magyar képzőművészet egyedülálló, a kerámia és a szobrászat határvonalán álló, stílusteremtő mestere.”-elemzi a művészt a himnusz-szobor.hu internetes portál.

2006. május 7-én így jellemezte munkáját, az alkotó:

Magyar nemzeti Himnusz Szobor

“A dombormű csonka kör kompozíciója középpontjában az Isten alakja áll, feje körül dicsfénnyel. Az istenalak stilizált, arca kidolgozott. Körülötte sugarakban olvasható a Himnusz teljes szövege. Minden versszakot, ugyancsak körkörös sugarakban, kerékküllő formában díszítés követ. A díszítés bal és jobb oldalon négyes tagolásban az évszakok változását jelöli. Tavasz: virág és levél motívum, Nyár: búzakéve, Ősz: szőlőlevél és szőlőfürtök, Tél: csupasz ágak. A verssorok, mint kitárt szárny vagy kezek veszik körül az Isten alakját. A formát középen, a dicsfény fölött hét galamb zárja le. A két szélső galamb szárnyával szinte felemeli, tovább viszi a sugarakat. A középső galamb csőrében a korona keresztjét tartja, felemeli.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az Isten alakja és a csonka kör alakú kompozícióba zárt Himnusz imádság az ősi három halmon áll, amely országunkat jelképezi. A három halom alatt a Himnusz szó rovásírásos felirata látható, erre építettem fel a három halmot. A három halom jelzésszerű palmetta motívumokból van kialakítva, a legősibb magyar motívumokból, középen a Duna-Tisza ággal. A középső halmon a szalagszerű 63 rovátka jelzi a történelmi Magyarország vármegyéit, melyből 33 kereszt formájú, a Trianon után megmaradt vármegyéinket jelképezi.

himnusz-6

Ez az alkotás nem illusztráció, hanem a mi nemzeti imádságunk által bennem megfogalmazódott, ami általa bennem megszületett. Jelzésszerűen alkalmaztam egyes meghatározó népi és szakrális szimbólumokat. A keréknek, a sugárnak, a küllőnek, a galambnak, a keresztnek, a három halomnak, a palmettának, magának a rovásírásnak, a vármegyék rovátkás megjelenítésének, a csonka kör-formának, mind súlyos jelentéstartalma van nemcsak a magyarság sorsát illetően, hanem az egyéni emberi sorsot, az emberi élet folytonosságát illetően is.

Az emlékmű térkompozíció. A dombormű egy félköríves falon került elhelyezésre, amelyet hét boltív vesz körül. A boltívekben összesen 21 harang látható 63 vármegye nevével, valamint a “Magyarok bárhol a világon” felirattal. Hozzá kapcsolódik egy harangjáték, amelyből nemzeti himnuszunk szólal meg. Először 2006. május 7-én déli 12 órakor, majd a nemzet ünnepnapjain. A harangjáték megszólal majd minden vasárnap majd déli 12 órakor, amikor a Mária kegyhelyek templomharangjai csendülnek fel általa. Elsőként 2006. május 14-én déli 12 órakor a Csíksomlyói Római Katolikus Templom harangjai szólalnak meg.

himnusz-5

A harangot a Himnusz szoborhoz mintáztam a jogaron lévő hármas gyöngydíszítéssel. Minden harangon 896 gyöngy található (a Honfoglalás időpontja).

Az alkotás másik oldalán ugyanez a csonka kör kompozíció van jelen, amelyen hasonlóképpen a városok elhelyezkedési rendjéhez, kézlenyomatok láthatók. Magyar emberek kézlenyomatai, akik a magyar nemzetet jelképezik. Fent a csonka körhiányzó cikkelyének két csúcsától két kar tart egymás felé vízszintben, mintegy háromszöget alkotva a hiányzó cikkelyből: a jobb oldali karon a koronázási palást díszítő elemei és Szent István monogramja, a bal oldali karon a Szent László-hermán látható díszítő elemek és Szent László címere látható.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A tenyérlenyomatokat őrző csonka kör kompozíciót, mint napkorongot, a Tápiószentmártoni aranyszarvas alapján mintázott szarvas tartja. A szarvas, amely régmúlt időket jelez és rögzít, emlékeztet a magyar nép hitvilágára, gyökereire. A két szélső boltív tartó oszlopán bevésve ősi, székely őrmotívum áll, mintegy őrök állnak fel a Himnusz, a magyarság védelmére (380 cm magas).

Az alkotás anyaga bronz, a boltíves fal, a hét boltíves oszloppal Süttői kő: 9 méter hosszú, négy és fél méter magas, lépcsőzetes alapon, amely az alkotás mondanivalójához és a kompozícióhoz alkalmazkodó, ahhoz méltó téren került örök elhelyezésre az Erkel Ferenc vonatkozású Budakeszi Szarvas téren.”

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Forrás: primissima.hu; himnusz-szobor.hu

Fotók: himnusz-szobor.hu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

kettő × 2 =