Kicsit ijesztő, kicsit morbid, kicsit szomorú, néha boldog és mindig lenyűgöző. Életem versekben és képekben, mondja Szonday Szandra Lamento című második önálló verseskötete kapcsán, melyet 2017. január 20-án 16 órakor mutatnak be Budapesten a Gólya Közösségi Ház és Szövetkezeti Presszóban.
A performansszal és születésnapi köszöntéssel egybekötött könyvbemutatón a szerzővel Bálint Edina (Klasszik Rádió 92.1) beszélget. A könyvet a költő saját fotói, illetve Lénárt István képzőművész portréi díszítik.
Eképpen mesél a szerző eddigi életútjáról:
„Budapesten születtem 1983-ban. Életemet mindig is meghatározta a művészet: édesanyám színész, apám fővilágosító volt, gyermekkorom óta írok, rajzolok, zongorázom. Több színházi előadás díszleteit, jelmezeit terveztem és készítettem.
Első könyvem kamaszkori naplóm, 2000-ben jelent meg Meg vagyok húzatva?! címmel, melyben Németországban elvégzett életmentő gerincműtétemről jegyeztem le élményeimet, tapasztalataimat humoros formában, saját illusztrációimmal.
2009-ben végeztem az ELTE magyar-esztétika szakán, ugyanitt kezdhettem meg doktori tanulmányaimat. Érdeklődésem a cirkusz felé fordult, jelejegyeztem lenleg a magyar artistaképzőben oktatok cirkusztörténetet, és több könyvet is publikáltam a témában.
Egy ritka genetikai betegség (Marfan-szindróma) miatt születésem óta a mai napig súlyos betegségekkel küzdök. Éjszaka légzésrásegítő géppel, oxigénnel alszom.
Jelenleg éppen szívműtétre várok.
Terveim között szerepel, hogy a költészet mellett – korábbi naplómhoz hasonlóan – írásaimmal a hasonló cipőben járó betegeket is segítsem.”
A következő oldalakon olvashatsz még Szonday Szandráról (egyéb infó):
Honlap: https://szonda6.wixsite.com/szondayszandra
Mail: szonday@gmail.com
Facebook: facebook.com/szondayszandraoldala
Szöveg, fotók: Szonday Szandra
