15.4 C
Budapest
szerda, szeptember 18, 2019

Ismerd meg Maglódot!

Author

Categories

Share

Itt voltak szerelmesek Petőfi szülei

Maglód legérdekesebb irodalomtörténeti eseménye, hogy itt ismerték meg egymást Petőfi Sándor szülei, Hrúz Mária és Petrovics István. Ugyan később 1818. szeptember 15-én Aszódon kötöttek házasságot, és fiúk Petőfi Sándor már Kiskőrösön született, ám 1815 és 1817 között itt éltek az Ófaluban, a patak partján.

Petrovics István mészárosmester, a közhiedelem szerint szerb, újabb kutatások alapján szlovák családból származott. A Petrovicsok Felvidékről származnak, mint a Hrúz ág is, mely a Turóc vármegyei Necpál községből.

Petőfi anyai nagyapja, Hrúz Mihály, tehetős redemptus, Kecskemét város tekintélyes polgára volt. Leánya Hrúz Mária férjhezmenetele előtt mosónőként és cselédként dolgozott a maglódi evangélikus lelkésznél, Martiny Mihálynál. Szlovák anyanyelvű volt, a magyar nyelv használatára csak asszonykorában tért át.

Petrovics István és Hrúz Mária valószínűleg Maglódon ismerkedtek meg, ám Aszódon kötöttek házasságot, Mikulás Dániel evangélikus lelkész eskette össze őket. Petrovics ekkor szabadszállási székbérlő volt, majd 1821-ben Kiskőrösre költöztek. 1822-24-re a családfő kibérelte a kiskőrösi mészárszéket és ott lakott nejével együtt, így született ott meg ötödfél évi házasságuk után első gyermekük, Petrovics Sándor. Aki később Petőfire magyarosította a nevét. Kezdetben állítólag még a “Petőfy”aláírást is használta (legalább kétszer), és csak később lett véglegesítve a Petőfi írásmód.

Maglód - Katolikus templom
Maglód – Katolikus templom

Márványtábla és szoborpár őrzi az emléküket

A szülők hajdani házuk falára (Maglód, Petőfi tér 1.) emléktáblát helyeztek, az alábbi szöveggel:

“Ennek a háznak a helyén állt az az épület, amelyben Petőfi Sándor édesapja, Petrovics István mérte a húst 1815 – 17 között. Itt ismerkedett meg Hrúz Máriával akit három évvel később vett feleségül. Ez az emléktábla l991 március 15-én került az evangélikus ifjúság által 1948-ban állított és később megrongálódott márványtábla helyére. Nagy költőnk és szülei emlékét szeretettel őrzi Maglód Nagyközség Lakossága. …”

A pergolával (az egyik legrégebbi favázú árnyékolási technika) körülvett kis téren Petőfi Sándor szülei, Petrovics István és Hrúz Mária fából faragott szobra látható. A szoborparkot Somogyváry Mihály belsőépítész, Maglód díszpolgára tervezte, a Petőfi szülőket ábrázoló szobrot Enes Nagy Sándor faragta.

Domjád Edit is szavalt az ünnepségeken

Maglódon járt általános iskolába Domján Edit Jászai mari-díjas színművésznő is.

Édesapja gyári munkás, édesanyja egyszerű vidéki család gyermeke. Szűkös anyagi helyzetük miatt meglehetősen szerény körülmények között éltek. 1946-ban Maglódra költöznek, itt végezte el az általános iskolát, kitűnővel. Sokat szerepelt iskolai ünnepségeken, szavalóversenyeken. Az általános iskola után sikeresen felvételizett a Színházművészeti Főiskolára.

„Szuverén, önálló maradt, soha nem engedett a maga legbenső magányához és titkához hozzányúlni. Mindig igyekezett bátran és szabadon élni. És amikor ez nem ment már tovább, volt elegendő bátorsága ahhoz, hogy egy önmaga által előre meghatározott időpontban egy olyanfajta megváltoztathatatlan és végső szabadságot válasszon, amibe senki nem szólhat bele. ”– emlékezett rá Kaló Flórián. Aki 1991-ben Domján Edit emlékére létrehozta a Domján Edit Alapítványt.

Ahol a dombság és a síkság összeér

Maglód a Gödöllői-dombság és a Pesti-síkság találkozásánál fekszik, Budapest központjától 28 km-re, határától azonban csak 3 km-re található. Közvetlen szomszédai: Gyömrő, Ecser, Üllő, Pécel és Mende. Északi részén, a Hármas-hegynél ered az Alsó-Tápió.

Az aranykincs a Nemzeti Múzeumba került

Késő bronzkori, ill. kora vaskori épületmaradványok, kemencék, használati eszközök nagy számban kerültek elő a település határában. Kelta, szkíta, avar jelenlét a feltárást követően egyértelműen bizonyítható. A maglódi avar aranykincs a Nemzeti Múzeumban került kiállításra. Az időszámítást követő korokból a hunokra utaló temetkezés nyomai is napvilágra kerültek. A régészek feltártak egy késő Árpád-kori település maradványát is, egy korabeli templom létezését bizonyító burkolólapokkal, szenteltvíz tartó töredékkel.

Maglód község alapításáról nincsenek pontos adatok. Feltételezhető, hogy már a honfoglalás idején voltak lakói ennek a tájnak, és az utak védelmét szolgáló földvárak körüli települések közé tartozott. A falu neve és birtokosai a középkori oklevelekben gyakran szerepelnek. Anonymus is említi Maglódot, amikor arról a Maglód nevű főúrról beszél, aki a XII. században élt, és a Gyula-Zsombor nemzetség sarja volt. Anonymus felsorolja a hét vezért és azok nemzetségét. Tétény vezér fia Horka, az ő fia Gyula és Zombor, akiktől a Maglód nemzetség („genus Maglout”) származik. III. Béla király névtelen jegyzője nem számol be arról, hogy ez a terület szállásbirtokként vagy adományként került-e a nemzetség birtokába. Annyi azonban bizonyos, hogy a Maglód- Maglódi családelnevezés évszázadokon keresztül szerepel az írott forrásokban, és magának a nemzetségnévnek az etimológiája (Maglout=mag, átvitt értelemben: termékenység) is kapcsolatba hozható a település környéki jól termő földekkel.

Juhtenyésztés, búzatermelés, szlovákok Nógrádból

1344-ben Maglódi Domokost, mint királyi embert említik egy oklevélen.

Az írásos emlékekből kiderül, hogy a maglódi földeknek mindig több tulajdonosa volt. 1408-ban a falu birtokosai közt a Maglód-család mellett már a Péczeli és a Hartyáni-család is felbukkan, a XVI. század derekán pedig Hatvany György tulajdonában volt a falu. Lakosságának túlnyomó többsége a középkorban magyar ajkú volt.

A helyi evangélikus templomban lévő felirat szerint a községet 1546-ban dúlták fel az oszmán hadak, akkor szóródott szét a népe. 1546-ban, közvetlenül a pusztítás előtt még 19 férfi szerepel az összeírásban, 1590-ben már csak négy. 1562-ben egy másik feljegyzés szerint „Csaba nevű falu népével egy helyen laknak” (a maglódiak).

A helyi templomot mecsetté alakító török földesurak tímár-, ziámet- és khász-birtokosok voltak, és lajstromaikból kiderül, hogy a maglódiak már a XVI. században juhtenyésztéssel és búzatermesztéssel foglalkoztak, amely tevékenységek egészen a XX. század közepéig a helyi gazdaság jellegadó ágazatai maradtak.

A török hódoltság és a Rákóczi-szabadságharc idején elnéptelenedett. A falut 1710 után telepítették be újra, elsősorban Nógrádból érkezett szlovák jobbágyokkal. A 18. században a Fáy és Ráday családok birtokolják.

A világosi fegyverletétel után sem vonták vissza a jobbágyfelszabadításról szóló törvényt, és az 1853-as császári rendelet megszüntnek tekintette az úrbéri viszonyokat. Ennek következményeként Maglódon is kialakultak az önálló parasztgazdaságok, de az úri birtok ezután is maghatározó maradt a falu birtokstruktúrájában: három család − a Kóczánok, a Schulhoffok és a Wodianerek − az egész határ közel felét birtokolták. Mintagazdaságokat hoztak létre, sőt az utóbbi família egy szép kastélyt is építtetett, ami mind a mai napig látható, és Maglód legértékesebb műemléke.

A 20. század második felében a község dinamikus fejlődésnek indult, elsősorban a nyaralósi és klenovai részen épültek új házak. Ma több mint 10 ezren lakják, lakóinak nagy része Budapesten dolgozik. A 90-es években kiépült a víz-, telefon-, gáz- és csatornahálózat, az elmúlt években számos utcát burkoltak aszfalttal.

2007. július 1-én városi rangot kapott.

Látnivalók Maglódon

Római katolikus templom

Evangélikus templom – késő barokk, kereszt alaprajzú, torony nélkül

Wodianer-kastély – 1870-ben, klasszicizáló stílusban épült kúria

A gyömrői gyilkosságok emlékparkja – Az 1945-ben kivégzett áldozatok emlékére

Petőfi-emléktábla

Petőfi-szobor

Trianon-emlékmű és országzászló

Történelmi sétány

Forrás: maglod.hu, wikipedia.hu

A szöveg bővítés alatt, még több fotó – később!

Author

Share