Április 3-án 10 órakkor hivatalosan is megnyitják a felújított budapesti Várkert Bazár egy részét.
Előzmények
Az 1875–1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert
Bazár a világörökség része, ám 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb
műemlékének egyike volt.
Története
„A Várkert Bazár (más néven: Várbazár) Budapest I. kerületében található, az Ybl Miklós téren.
Ybl Miklós tervei szerint épült, a Várkert Duna felőli lezárásaként.
Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. 1883-tól 1888-ig az északi szárnyában működött a Budai nőipari tanműhely, 1890-től 1895-ig pedig a Történeti Arcképcsarnok volt itt látható. Az 1890/91-es tanévtől 1918-ig női festőiskola kapott helyet az épületben.
1884-ben Stróbl Alajos volt az első szobrász, aki a bazár árkádsorán saját műtermet tudhatott a magáénak. Őt még körülbelül nyolcvan művésztársa követte az elkövetkezett száz év során.
A második világháború alatt súlyosan megrongálódott.
Az épületben működött 1961 és 1984 között a Budai Ifjúsági Park (becenevén „Ifipark”, rövidítve: BIP), mely számos zenei rendezvénynek, koncertnek adott otthont. 1980-ban egy Edda koncert során a park bejáratához vezető lépcső kőfala leomlott.
Állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A hozzá tartozó lakásokat folyamatosan kiürítették. A Várkert Bazár felújítására, hasznosítására számtalan terv készült”-olvashatjuk a Wikipédián.
A kormány 2011. október 19-én döntött a Várkert Bazár teljes rekonstrukciójának
megkezdéséről. A beruházás teljes egészében az Európai Unió által társfinanszírozott
támogatásból valósul meg az Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programja
keretében, „A Várkert Bazár fejlesztése” című projekt révén.
Első- és második ütem
A felújítás első ütemében újult meg az Ybl tervezte épületegyüttes, amelyet 2014. április
3-án adnak át a nagyközönségnek. A második ütemben, 2014. augusztus 28-ig készül el a
multifunkcionális rendezvényterem, alatta a mélygarázs, valamint a budavári királyi kertek, és
megújul az épületegyüttes előtt a Lánchíd utca is.
Új kulturális tér
A Várkert Bazár fejlesztésével és hasznosításával új kulturális térrel gazdagodik a főváros.
Az épületegyüttesben kiállítóhelyiségek (összesen 2500 négyzetméteren) és multifunkcionális
rendezvényterem (900 négyzetméteren) kapnak helyet.
A Várkert Bazár a felújítása és bővítése után olyan pezsgő és élhető közösségi tér jön
létre várhatóan, ahol minden korosztály jól érezheti magát, és megtalálhatja majd a számára
leginkább vonzó programot.
Válogatás Ybl műveiből és a Várkert Bazár építkezésének története
Április elején az Ybl Miklós neoreneszánsz mesterműve a Várkert Bazár, teljes
pompájában nyílik újra. Az épületegyüttes déli palotáiban kiállítások kapnak helyet. Itt
végre a nagyközönség számára is lehetőség adódik megismerni a mestert, aki – egy
róla szóló vers szerint – megszólaltatta a követ.
A Dunára néző termekben Ybl olyan fővárosi épületeire vonatkozó tervek, archív
fényképek másolatai illetve egyetemi hallgatók által készített makettjei sorakoznak
majd, amelyek egykor a Duna-parton álltak vagy ma is ott állnak. A kiállítás a
legnagyobb részletességgel – érthető módon – Ybl egyik fő művével, a kiállítás
helyszínét adó Várbazár építéstörténetével foglalkozik. Ennek a résznek külön
érdekessége, hogy a helyreállítás során az épületről levett díszítményeket, építészeti
tagozatokat tárja a látogatók elé, és beavat a rekonstrukció műhelytitkaiba is. Az
Ybl kiállítás egyik fő darabja, az északi pavilont egykor díszítő színes Zsolnay
kerámia lapokból készült falkép, töredékes óriás-puzzleként fekszik majd az északi,
úgynevezett loggiás udvar kövezetén.
A kiállítás készítői Hidvégi Violetta, Budapest Főváros Levéltárának főlevéltárosa,
és Ritoók Pál, a Magyar Építészeti Múzeum igazgatója különleges, interaktív sétára
invitálja az ide látogatókat, amely során átfogó képet kapnak a géniuszról, akinek
szellemi és épített öröksége a mai napig csodálatra és megőrzésre méltó.
Pénzérme – Ybl Miklós 200 éve született
Az MNB 2014. április 3-án kibocsátja Ybl Miklós emlékérméjét, ezzel tisztelegve a 200
évvel ezelőtt született építész-óriás előtt. Ybl 1845-ben megbízást kapott gróf Károlyi Istvántól,
hogy építse át fóti kastélyát, valamint tervezzen számára templomot. A fóti megbízatás
mérföldkőnek bizonyult az építész életében, hiszen ez a munka alapozta meg hírnevét. Az
emlékérme előlapján az építész sorsfordító munkájából a fóti Szeplőtelen Fogantatás
plébániatemplom ábrázolása, a hátoldalán pedig Ybl portréja és kézjegye látható. Az érmét Erőss
Ildikó Barcsay Jenő különdíjjal, Kiss Nagy András Emlékdíjjal valamint Civitas Fidelissima-díjjal
kitüntetett szobrászművész tervezte.
2014-től minden nemesfémből készült emlékérme olcsóbb alapanyagú színesfém változata is
kibocsátásra kerül, ezzel kedvezve azoknak az érdeklődőknek, akik egy téma művészi
megvalósítását alacsonyabb áron szeretnék megvásárolni.
Emellett az MNB és a Pénzverő a fiatalabb korosztály érmegyűjtési kedvét szeretné ösztönözni,
azzal, hogy számukra is megfizethetővé válik az emlékpénz. Így az Ybl emlékérme 10 000 forint
névértékű ezüst veretével azonos éremképpel, 2000 forintos névértékben színesfém változat is
kibocsátásra kerül.
Várkert és a közlekedés
A Várkert Bazár felújítása közlekedési szempontból is érdekes, hiszen az eredeti, Ybl Miklós
által megálmodott tervek szerint az egyik legfőbb feladata a Duna-part és a budai Vár közötti
összeköttetés megteremtése volt. Ennek korszerű megvalósítása érdekében a vízhordó lépcső
mellé mozgó lépcsőt építettek.
Az Ybl Miklós tervei alapján épült komplexumból 8988 négyzetméternyi épületrészt újítanak
fel, a mélygarázzsal együtt 17 722 négyzetméternyi új területet építenek hozzá, továbbá 8734
négyzetméter nagyságú kertet és udvart alakítanak ki, ami a várakozások szerint évente 250
ezer látogatót vonz majd.
A Budai Vár és környéke közlekedésfejlesztését célzó programról részletes információk a
www.varfejlesztes.hu honlapon találhatók.
