2.7 C
Budapest
kedd, március 19, 2024
Home Ákombákom Isa Schneider rovata Minden relatív – kávé bivalytejjel

Minden relatív – kávé bivalytejjel

0
Minden relatív – kávé bivalytejjel
Fotó: IB.hu

Kedvenc növényünk a kávécserje, mely nélkül nem is tudnánk élni, a Rubiaceae – a rőt levelű – cserjékhez tartozik. Hazája Afrika, Szudán, Etiópia, de török és arab közvetítéssel ma már az egész világ szubtrópusi vidékén termesztik. Körülbelül 124 fajtája van.

Főként két fajtáját különböztetjük meg: caffea arabica, eredetileg Etiópiából származik, koffeintartalma 1,5 %, Európa szerte ezt fogyasztják. A másik fajta a caffea robusta, eredetileg Kelet-, és Közép-Afrikából származik, koffeintartalma 2,7 %. Van sok más fajtája is, de a fentieket ismerjük leginkább Európában.

A kávé európai meghonosodásához van egy pikáns kis történetem. Úgy került XIV. Lajos féltve vigyázott virágházaiba, hogy egyik tisztje valamelyik jól őrzött kávétermelő, vidéken, gáláns szolgálatokért cserébe kapott néhány kávécserjét szíve hölgyétől.

Főként a törökök vezették be a kávéivást, ezért is hívják a török módon, forró homokban, kis nyeles edényben elkészített kávét török kávénak. Voltam egyébként Cipruson, ahol ezeket görög kávénak nevezték, szóval minden relatív.

A kávé örökzöld, fehér virágot termelő cserje vagy fa, termését kézzel akkor szüretelik, amikor a kávé-termés már piros. Ezekben érik a csonthéjas kávébab, általában kettő egy gyümölcsben. Ha csak egy van benne, azt gyöngybabnak nevezik. Egyszer voltam Venezuelában, ahol gyöngybabokkal díszített nyakláncot kaptam ajándékba. Állandóan éreztem az illatát, szerintem ezért is viselik arrafelé…

A kávé gyógyszerészetileg egy drog, de kit érdekel?

A kávébabot megőrölve és megpörkölve forró ital, de jeges kávé, fagylalt, parfé készítéséhez is használják. A kozmetikában a kávéolaj napvédő krémek alapanyaga.

Déli országokban az elszenesedésig pergelt, megtört porát hasmenéses megbetegedések kezelésére használják, főleg gyerekgyógyászatban.

Az általunk fogyasztott kávé élvezeti cikk. Segíti a felfogóképességet, felfrissít. De óvva intek mindenkit a délutáni kávézástól, mert felületes, nyugtalan alvást okoz. Délután inkább teázni kell. Igaz, az is tartalmaz koffeint, de nem annyit. A hatása személy szerint változik, vannak, akik érzékenyebbek rá, mások éjfélkor megisznak még egy feketét, és nyugodtan alszanak tőle.

Nagyon finom krémek, és torták, pudingok, tejes-kávé shakek készítéséhez.

Léteznek vegyipari módszerekkel csökkentett koffeintartalmú kávék is, decaff néven ismertek, de igya őt meg az, aki szereti…

Az elnevezésére két elmélet van. Az egyik, hogy egy etiópiai vidék: Kaffa nevéből származik, a másik az arab kahwa szó, de ez eredetileg nem kávét, hanem bort jelentett. Csak később kezdték alkalmazni fekete italra. A XVI. század óta már mindenhol a kávét jelölték a kifejezéssel.

Ma Brazília a legnagyobb kávétermelő ország, de a legdrágább kávék Etiópiából származnak.

Az első kávéházak Isztambulban nyíltak, (nőknek természetesen nem lehetett bemenni), Európában 1624-ben nyílt meg, Velencében, La Bottega del Caffe néven.

A kávé alapanyaga egy koffein nevű alkaloida, melyet kisebb mértékben tartalmaznak a teák, a kóladió, és a kakaó is.

Minden relatív – kávé bivalytejjel
Fotó: IB.hu

Fokozza a szívműködést, a légzést és az anyagcserét. Tágítja az agyi ereket, vizelethajtó. Az álmosságot szünteti, friss lesz tőle az ember, javítja a hangulatot. Gyorsítja a gondolkozást, felfogóképességet.

Én már el sem tudnám képzelni az életemet a reggeli és délelőtti kávé nélkül. Meg délben egy eszpresszó, ez három naponta, ilyen luxusban élek, és gondolom, ehhez hasonlóan élünk valamennyien.

Természetesen lehet fokozni a dolgot: például egy illetve két adag tejszínhabbal. De szerintem ez már perverzitás. Nekem nagyon ízlik. Egy útikönyvben olvastam, hogy a világ legjobb tejszínhabját a Piccardo nevű kávézóban adják az olasz Imperiában. Amikor egyszer arra jártam, megkóstoltam, és igaz volt. Feltételezem: bivalytejből készítették, az ember érezte benne a vajat…

Tulajdonképpen ennyit akartam mondani, a magyar honban régen fekete levesnek nevezett finomságról.