Új, zenés irodalmi sorozat a Radnóti Színházban! A havi rendszerességgel jelentkező program az irodalmi szalonok hagyományait eleveníti föl: a társulat tagjai közül minden hónapban sorra kerül valaki, aki a számára kedves-fontos szerzők műveit mondja, szavalja, meséli, dalolja vagy éppen anekdotázik Dinyés Dániel zeneszerző társaságában, aki az Irodallam állandó szereplője — beszélgetőtárs, zenész és zenetörténész egyben.

Március 29 – Sárkány lehelet: Szávai Viktória Weöres Sándor-estje

Weöres Sándor a magyar irodalom egyik legkülönlegesebb alakja. Páratlan formaérzéke lenyűgöző műveltséggel és képzelőerővel párosult. Már életében klasszikussá vált. Az élet praktikus oldalához nem értett, nem is érdekelte. A költészeten kívül semmit nem vett komolyan – mondták róla. Nevezték koboldnak és zseninek, modernnek és ősinek, infantilisnek és bölcsnek. Egy biztos: olyan hangot ütött meg, amit előtte és azóta se senki.

“Weöres Sándor úgy határozta meg saját költői énjét, mint személyiségétől megfosztott poéta, aki saját korlátaitól megszabadulva képes átélni a világ egészét. Ezt a korlátlanságot próbálom megragadni, eljátszani létformákkal, nemiséggel, természeti erőkkel, istenekkel, zeneiséggel, csupa olyan jelenséggel, ami itt van körülöttünk-bennünk, de elszoktunk attól, hogy érzékeljük. Legföljebb csak kivételes pillanatokban.” -vélekedik Szávai Viktória.

Szávai Viktória és Weöres Sándor a Radnótiban
Szávai Viktória és Weöres Sándor a Radnótiban

Weöres Sándor: Lebegés a határtalanban – részlet

“Se föld, se víz, se ég, csak a gömbölyü messzeség maga,

redőtlen ívü nyugalom, se fellege, se csillaga,

virrasztó, tárt hatalom, álom-sima, szender-puha.”

Radnóti Miklós Színház

1065 Bp., Nagymező u. 11.

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

öt + 19 =