Járjunk a munkahelyünkre bringával, legyen Budapesten több kerékpársáv, épüljenek kölcsönzők, sőt most már a fejünkön is hordhatjuk a világításunkat, és villoghatunk, miközben Szegeden nem férnek el a két keréken gurulók a hídon -olvashatjuk a híreket a napilapokban.

Ám mintha Szeged naprakészebb lenne valamiért a kerékpáros témákban, idén például a “Városok a kerékpározásért” elnevezésű rendezvény első állomása volt.

Hogy mi az igazság? Balog Zoltánnal, a Szegedi Kerékpáros Sport Club elnökével beszélgettünk, aki tapasztalt országúti kerékpáros, a kereskedelmi- és baráti kapcsolatok ápolásában mindig emberi, és nem mellékesen a Szeged-Budapest távot öt óra alatt letekeri, ha éppen ahhoz van kedve.

zorró-3

-A hazai törekvésekről mi a véleményed? Szeged tényleg ennyire odafigyel a két keréken gurulókra, mint azt itt-ott olvashatjuk?

-A malmok lassan őrölnek, de legalább őrölnek! Mindig vannak kisebb előrelépések, jó kezdeményezések.

-Magyarországon ki volt az első, legismertebb kerékpáros versenyző?

-Sajnos nemzetközi viszonylatban nem bővelkedhetünk sikeres kerékpárversenyzőkben. Somogyi Miklós -az 1984-es Los Angeles-i olimpia helyett- a vigaszként rendezett Barátság Versenyek győztese, így olimpiai bajoknak tekinthető. A kiváló sportember a sikeres országúti és pályakerékpáros versenyzői pályafutásának befejezése után -1992-óta a KSI, ma a KSI Schwinn-Csepel SE Kerékpáros Szakosztályának a vezetője. A Pekingi Olimpiai Játékokon illetve a Szingapúri Ifjúsági Olimpián a magyar kerékpárosok vezetője volt. Korábban tagja volt a Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség elnökségének, ma jelenleg is az ernyőszervezet, a Magyar Kerékpársportok Szövetségének vezető grémiumát erősíti.

Nemzetközi viszonylatban a legsikeresebb Magyar versenyző Bodrogi László volt. Aki 2009-től francia állampolgárként folytatta pályafutását.

A mai napig az egyetlen magyar, aki rajthoz állhatott a Tour de France-on, ahol kiválóan teljesített és dobogós helyezésekkel örvendeztetett meg bennünket.

-Te milyen indítatásból kezdtél komolyabban kerékpározni? Miért jó két keréken gurulni, mit ad a testnek és mit ad a léleknek?

-A kerékpározás egy fantasztikus sport! Kint a szabadban végezzük, ezáltal hatalmas szabadságérzetet biztosít. Kerékpározás közben „kitisztulnak a gondolatok”. Könyörtelenül megtanít arra, hogy csak az tud eredményt elérni, aki kőkeményen meg is dolgozik érte. Aki nem edz, nem készül, az nagyon hamar lemarad! Itt nincs mit magyarázni -az nyer, aki először áthalad a célvonalon. Viszont az, hogy valaki sikeres legyen hatalmas csapatmunkára is szükség van. Egy győzelem mindig csapatmunka eredménye.

Az emberi szervezetnek jó keringést, jó erőnlétet biztosít, amivel a hétköznapokat is magabiztosabban élhetjük meg. És ami a testnek jó, az természetesen jó a léleknek is.

-Találkozásaid ismert kerékpárosokkal…

-Szerencsére elég sok külföldi kerékpárversenyen személyesen is tudtam találkozni a legnagyobbakkal. Hatalmas listát lehetne itt felsorolni. Paolo Bettini, Mario Cipollini, Lance Armstrong, Jan Ulrich, Fabian Cancellara, Mark Cavendih. Majdnem mindegyikkel óriási élmény volt a személyes találkozás!

-A külföldi nagy versenyzők személyisége mennyire van jelen a versenyzői stílusukban?

-A stílus maga az ember, így természetesen 100%-ban.

-Mik voltak a leghosszabb távok, legkeményebb versenyek, ahová eljutottál?

-Rengeteg fantasztikus külföldi kerékpárverseny van hála Istennek. Amiket a legjobban szeretek és a legszebb helyeken vannak az Cesenatico-ban a NoveColli, Treviso-ban a Pinarello Maraton, Grossglockner Maraton, Montiban a Garda tónál lévő Maraton, de ezt a sort is sokáig tudnám folytatni.

-Milyen adottságok elengedhetetlenek a nagyobb távok megtételéhez?

-Az, hogy örömöt is okozzon a bringa, be kell tartani a fokozatosság elvét. Hosszabb távok megtételéhez készülni kell. Szoktatni a szervezetet egy nagyobb igénybevételhez. Kitartás, akaraterő mindenképpen szükséges.

-Magyarországon hány kerékpáros egyesület, klub működik?

-A Magyar Kerékpársportok Szövetsége (MKSZ) a kerékpársport ernyőszövetsége, amelynek alapító tagja az Országúti, a Mountainbike és a BMX szakági szövetség. A szakágak tömörítik a száznál is több helyi kerékpáros egyesületet, klubot.

Az egyesületek, az őket összefogó szakágak és az országos szövetség a kerékpársport kedvelőknek egy keretrendszert biztosít, amely a tájékoztatástól az érdekképviseletig sokféle módon képes segíteni.

A sportágak többségéhez hasonlóan a kerékpár sport is összetett, számos területet felölelő területté vált. Ezen a területen szeretne eligazodást nyújtani, és az eredményes sportolás feltételeit megteremteni az MKSZ és az alapító szakágak. Ez a honlap (http://mksz.sport.hu) is ezeknek a szándékoknak a jegyében született meg, arra törekedve, hogy hasznos és gyors információk biztosítása mellett a jövőben egyfajta fóruma legyen a kerékpársport barátainak.

Magyarországon nagyon sok egymástól gyakorlatilag független kerékpáros szervezet létezik.

A Magyar Kerékpársportok Szövetsége azokat az egyesületeket foglalja magába, akiknek a tagjai versenyeznek is.

A Magyar Kerékpársportok Szövetségén belül különböző Olimpiai Szakágak léteznek. Országúti és Pálya Szakág, Mountain Bike Szakág és BMX Szakág. Továbbá: Cyclosross, Downhill. Ezeken belül több, mint 100 egyesület működik igazolt versenyzőkkel.

Emellett létezik még az AKESZ, az Amatőr Kerékpárosok Egyesületek Szövetsége is.

-Van olyan ága a kerékpáros sportnak, amit még nem említettél?

-A fent leírtak: Országúti, Pálya, Mountain Bike, Cyclocross, BMX, Triál, de létezik még Teremkerékpár és Para-cycling is.

-Közel egy évtizede elnöke vagy a Szegedi Kerékpáros Sport Clubnak. Mikor és kik alapították a Clubot? Milyen előtörténettel rendelkeztek?

-A Szegedi Vasutas Sport Egyesület Kerékpár Szakosztály 1926-ban alakult -mint az a honlapunkon is olvashatjuk. Tagjainak első sikeréről Fekete szenzációs győzelme címmel tudósítás olvasható a Délmagyarország 1926. Június 26-i számában. A vasutasok porfelhőlovagja nagy meglepetésre maga mögé utasította a SZAK rutinos menőit; 3 óra 26 perc alatt tette meg a 100 kilométeres távot és elsőként haladt át a célvonalon. A következő 30 kilométeres viadal SZVSE háziversenyt hozott, ugyanis az első öt helyen Vasutas versenyző végzett.

1931-ben 202 díjat nyertek a szakosztály tagjai. Különösen Csonka remekelt, aki a déli kerület valamennyi országúti és pályaversenyét megnyerte, ezzel az esztendő aranykoszorús bajnoka lett. Az SZVSE csapata a ’30-as évek elején három egymást követő esztendőben hódította el a Kelemen-vándordíjat, amely így végleg birtokába került.

1935-ben Hódi Sándor nevétől volt hangos a helyi sajtó: a kiváló sportember elsősorban a vidéki pályaversenyeken gyarapította aranyérmeinek számát.

A II. Világháború után rendezett első háziversenyen, 1948. március 21-én sokan pattantak nyeregbe.

Az ‘50-es évek sztárja Juszkó János később a fővárosban folytatta és sokszoros válogatottként ott is fejezte be pályafutását.

1975-ben a kormány a technikai sportok népszerűsítésére programot dolgozott ki, és meglévő szövetkezeteknek adta ki a feladatot a sportágak támogatására.

1975 novemberétől néhány éven át Endre József személyében főfoglalkozású edzőt alkalmazott a klub.

Az 1970-es évek legvégén új elképzelések születtek és az elnökség 1979-ben megszüntette, illetve összevonta a Spartacus sportkörrel Vasutas Sport Egyesületet. Az Építők Spartacus Klub élére Misik Rezsőt választotta a kerékpáros szakosztály, edzőnek pedig Fekete Imrét bízták meg, akinek édesapja Magyarország örökös hegyi bajnoka címmel rendelkezett.

A Szegedi KSC 1991 tavaszán alakult a Szegedi Spartacus sportkörből, és egy országúti szakággal működött.

A megszűnő Vasutas Sportkörből átvették a tehetséges fiatal versenyzőket.

A 90-es évek végére a klub gazdasági problémák miatt névlegesen kezdett működni.

A 2000-es esztendőtől kezdve több tehetséges fiatal is csatlakozott a klubhoz, számos nemzetközi, hazai sikert ért el egynapos és többnapos kupákon, nagydíjakon. De a klub élete nem lendült fel, még mindig névlegesen működött.

A 2003. év végétől vette át a megújult vezetőség a szakág irányítását. Az egyesület célja lett a minél több versenyzővel ismét a magyar elitben versenyezni és egészséges életmódra nevelni a kerékpározni vágyó fiatalságot.

Az újjá alakult Szegedi KSC 2010-ben 20 éves lett. Az egyesület fennállása bizonyítja, hogy az értékek, melyeket a Szegedi KSC őriz és közvetít, átívelnek az időn.

-Mi a helyzet most, mik az éves fix versenyeitek? Mik a Club céljai, tervei?

-Jelenleg több, mint 50 tagunk van az egyesületben. Országúti és Montain Bike szakágunk mellett most alakul a Triál Szakágunk. Fix versenyeink, amit mi rendezünk: Fekete Lajos Emlékverseny, Misik László Emlékverseny, Szegedi XCO. Indulunk az összes korosztályos Országos Bajnokságon, Montiban a TOP Maraton sorozaton és több külföldi versenyen is részt veszünk minden évben.

Célunk, hogy Szegeden és környékén, aki ezt a szép sportot meg szeretné ismerni, versenyszerűen szeretné űzni, azt nálunk megtehesse. Az egyesületünk tagjainak versenyzési lehetőséget tudunk biztosítani, edzőtáborozást stb. De a fő célunk, hogy aki ennek a közösségnek a tagja, az a lehető legjobban érezze magát köztünk és egy egészséges értékrendet közvetítsünk a tagok számára, és sok-sok közös élményt.

zorró-1azorró-2a

-Aki jó kerékpárt szeretne vásárolni, milyen szempontokat vegyen figyelembe?

-Fontos, hogy milyen célra és hol akarjuk használni a bringát. Versenyzés, boltba járás, hegyekben, országúton. Ha ezt eldöntöttük szűkül a kör. Én mindenképp a vásárlásra KERÉKPÁROS SZAKÜZLETET javasolnék. Ott az eladók szakemberek és biztos, hogy a legmegfelelőbb kerékpárt fogják kiválasztani az érdeklődőnek, sőt a későbbi szervizelés is biztosított.

-Milyen modern biztonsági kerékpáros felszerelések vannak forgalomban?

-Kerékpáros sisak nélkül én biztos, hogy soha nem indulnék útnak. A honlapunkon (www.szksc.hu) is jelezzük, hogy aki a közös edzéseinken részt kíván venni, ott a fejvédő használata kötelező. Vannak klassz fényvisszaverő csíkokkal ellátott ruhák, villogók, érdemes beszerezni néhányat.

-Szerinted a hazai útakon a kerékpárral közlekedők hány százaléka tartja be a KRESZ szabályait? Van különbség a szegedi és a budapesti kerékpáros mentalitásban?

-Azt tapasztalom, a napi közlekedés során, hogy a kerékpárosok felfogásában a KRESZ utasításai leginkább ajánló jellegűek. „Kicsit szabadabban” fogják fel ezt a kérdést. Ez semmiképpen nem követendő példa, de sajnos ez a szemlélet uralkodik. Szeged utcai kerékpározás szempontjából sokkal élhetőbb város. Pillanatok alatt el lehet jutni szinte bárhova bringával. Ez Budapesten kicsit nehezebb ügy.

-A MÁV-on való szállítás mennyire rugalmas, a kerékpáros utak állapota mennyire zavaró tényező?

-A MÁV-nak egyre több vonalán van lehetőség kerékpár szállítására, az utak minősége messze elmarad a tőlünk nyugatabbra lévőkétől.

-Mennyire veszélyes szerinted a kerékpáros gyermekutánfutó, gyermekülés?

-A normális minőségű gyereküléssel semmi gond, ám az utánfutóval csak nagyon óvatosan merészkednék forgalomba Magyarországon.

-Itt az őszi-téli rossz idő. Van amikor egy profi kerékpáros sem megy ki az útra? Ilyenkor a tornatermi edzések szóba jöhetnek?

-Vannak nagyon jó felszerelések, amelyek enyhítik a téli időjárás okozta „kellemetlenségeket” és valamelyest komfortossá teszik a bringázást hidegebb időben is, de ezek viselése mellett sem javallott 0 fok alatt hosszabb 2-3 óra fölötti túrákat tenni ilyenkor.

Léteznek nagyon klassz görgők, melyek segítségével a saját bringánkkal tudunk teremben is edzéseket végezni. “Az edzőgörgőknél lényeges szempont az ellenállás változtathatósága. Régebben kétféle válfaja volt az edzőgörgőknek. Az egyik a szabad görgőnek nevezett eszközök, amelyeken egyensúlyozni is kellett, a másik pedig a mágnessel vagy más ellenállással fékezett fix befogásúak. Mára kivált egy harmadik az utóbbiak csoportjából.Ezek pedig a virtuális görgők”.

-Miért ajánlanád, hogy valaki rendszeresebben kezdje el kerékpározni?

-A fent leírtak miatt! Aki a természetet autóval járja az olyan, mintha egy filmet nézne, aki kerékpárral megy, az részese, szereplője a filmnek. A kerékpáros küzd az elemekkel, széllel, hideggel-meleggel, de érzi a természet szuszogását, az évszakok illatát, ott lehet a szivárványok születésénél, és a napsugarak ébredésénél is…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

egy + 12 =