Járjunk a munkahelyünkre bringával, legyen Budapesten több kerékpársáv, épüljenek kölcsönzők, sőt most már a fejünkön is hordhatjuk a világításunkat, és villoghatunk, miközben Szegeden nem férnek el a két keréken gurulók a hídon -olvashatjuk a híreket a napilapokban.

Ám mintha Szeged naprakészebb lenne valamiért a kerékpáros témákban, idén például a “Városok a kerékpározásért” elnevezésű rendezvény első állomása volt.

Hogy mi az igazság? Balog Zoltánnal, a Szegedi Kerékpáros Sport Club elnökével beszélgettünk, aki tapasztalt országúti kerékpáros, a kereskedelmi- és baráti kapcsolatok ápolásában mindig emberi, és nem mellékesen a Szeged-Budapest távot öt óra alatt letekeri, ha éppen ahhoz van kedve.

zorró-3

-A hazai törekvésekről mi a véleményed? Szeged tényleg ennyire odafigyel a két keréken gurulókra, mint azt itt-ott olvashatjuk?

-A malmok lassan őrölnek, de legalább őrölnek! Mindig vannak kisebb előrelépések, jó kezdeményezések.

-Magyarországon ki volt az első, legismertebb kerékpáros versenyző?

-Sajnos nemzetközi viszonylatban nem bővelkedhetünk sikeres kerékpárversenyzőkben. Somogyi Miklós -az 1984-es Los Angeles-i olimpia helyett- a vigaszként rendezett Barátság Versenyek győztese, így olimpiai bajoknak tekinthető. A kiváló sportember a sikeres országúti és pályakerékpáros versenyzői pályafutásának befejezése után -1992-óta a KSI, ma a KSI Schwinn-Csepel SE Kerékpáros Szakosztályának a vezetője. A Pekingi Olimpiai Játékokon illetve a Szingapúri Ifjúsági Olimpián a magyar kerékpárosok vezetője volt. Korábban tagja volt a Magyar Kerékpáros Szakági Szövetség elnökségének, ma jelenleg is az ernyőszervezet, a Magyar Kerékpársportok Szövetségének vezető grémiumát erősíti.

Nemzetközi viszonylatban a legsikeresebb Magyar versenyző Bodrogi László volt. Aki 2009-től francia állampolgárként folytatta pályafutását.

A mai napig az egyetlen magyar, aki rajthoz állhatott a Tour de France-on, ahol kiválóan teljesített és dobogós helyezésekkel örvendeztetett meg bennünket.

-Te milyen indítatásból kezdtél komolyabban kerékpározni? Miért jó két keréken gurulni, mit ad a testnek és mit ad a léleknek?

-A kerékpározás egy fantasztikus sport! Kint a szabadban végezzük, ezáltal hatalmas szabadságérzetet biztosít. Kerékpározás közben „kitisztulnak a gondolatok”. Könyörtelenül megtanít arra, hogy csak az tud eredményt elérni, aki kőkeményen meg is dolgozik érte. Aki nem edz, nem készül, az nagyon hamar lemarad! Itt nincs mit magyarázni -az nyer, aki először áthalad a célvonalon. Viszont az, hogy valaki sikeres legyen hatalmas csapatmunkára is szükség van. Egy győzelem mindig csapatmunka eredménye.

Az emberi szervezetnek jó keringést, jó erőnlétet biztosít, amivel a hétköznapokat is magabiztosabban élhetjük meg. És ami a testnek jó, az természetesen jó a léleknek is.

-Találkozásaid ismert kerékpárosokkal…

-Szerencsére elég sok külföldi kerékpárversenyen személyesen is tudtam találkozni a legnagyobbakkal. Hatalmas listát lehetne itt felsorolni. Paolo Bettini, Mario Cipollini, Lance Armstrong, Jan Ulrich, Fabian Cancellara, Mark Cavendih. Majdnem mindegyikkel óriási élmény volt a személyes találkozás!

-A külföldi nagy versenyzők személyisége mennyire van jelen a versenyzői stílusukban?

-A stílus maga az ember, így természetesen 100%-ban.

-Mik voltak a leghosszabb távok, legkeményebb versenyek, ahová eljutottál?

-Rengeteg fantasztikus külföldi kerékpárverseny van hála Istennek. Amiket a legjobban szeretek és a legszebb helyeken vannak az Cesenatico-ban a NoveColli, Treviso-ban a Pinarello Maraton, Grossglockner Maraton, Montiban a Garda tónál lévő Maraton, de ezt a sort is sokáig tudnám folytatni.

-Milyen adottságok elengedhetetlenek a nagyobb távok megtételéhez?

-Az, hogy örömöt is okozzon a bringa, be kell tartani a fokozatosság elvét. Hosszabb távok megtételéhez készülni kell. Szoktatni a szervezetet egy nagyobb igénybevételhez. Kitartás, akaraterő mindenképpen szükséges.

-Magyarországon hány kerékpáros egyesület, klub működik?

-A Magyar Kerékpársportok Szövetsége (MKSZ) a kerékpársport ernyőszövetsége, amelynek alapító tagja az Országúti, a Mountainbike és a BMX szakági szövetség. A szakágak tömörítik a száznál is több helyi kerékpáros egyesületet, klubot.

Az egyesületek, az őket összefogó szakágak és az országos szövetség a kerékpársport kedvelőknek egy keretrendszert biztosít, amely a tájékoztatástól az érdekképviseletig sokféle módon képes segíteni.

A sportágak többségéhez hasonlóan a kerékpár sport is összetett, számos területet felölelő területté vált. Ezen a területen szeretne eligazodást nyújtani, és az eredményes sportolás feltételeit megteremteni az MKSZ és az alapító szakágak. Ez a honlap (http://mksz.sport.hu) is ezeknek a szándékoknak a jegyében született meg, arra törekedve, hogy hasznos és gyors információk biztosítása mellett a jövőben egyfajta fóruma legyen a kerékpársport barátainak.

Magyarországon nagyon sok egymástól gyakorlatilag független kerékpáros szervezet létezik.

A Magyar Kerékpársportok Szövetsége azokat az egyesületeket foglalja magába, akiknek a tagjai versenyeznek is.

A Magyar Kerékpársportok Szövetségén belül különböző Olimpiai Szakágak léteznek. Országúti és Pálya Szakág, Mountain Bike Szakág és BMX Szakág. Továbbá: Cyclosross, Downhill. Ezeken belül több, mint 100 egyesület működik igazolt versenyzőkkel.

Emellett létezik még az AKESZ, az Amatőr Kerékpárosok Egyesületek Szövetsége is.

-Van olyan ága a kerékpáros sportnak, amit még nem említettél?

-A fent leírtak: Országúti, Pálya, Mountain Bike, Cyclocross, BMX, Triál, de létezik még Teremkerékpár és Para-cycling is.

-Közel egy évtizede elnöke vagy a Szegedi Kerékpáros Sport Clubnak. Mikor és kik alapították a Clubot? Milyen előtörténettel rendelkeztek?

-A Szegedi Vasutas Sport Egyesület Kerékpár Szakosztály 1926-ban alakult -mint az a honlapunkon is olvashatjuk. Tagjainak első sikeréről Fekete szenzációs győzelme címmel tudósítás olvasható a Délmagyarország 1926. Június 26-i számában. A vasutasok porfelhőlovagja nagy meglepetésre maga mögé utasította a SZAK rutinos menőit; 3 óra 26 perc alatt tette meg a 100 kilométeres távot és elsőként haladt át a célvonalon. A következő 30 kilométeres viadal SZVSE háziversenyt hozott, ugyanis az első öt helyen Vasutas versenyző végzett.

1931-ben 202 díjat nyertek a szakosztály tagjai. Különösen Csonka remekelt, aki a déli kerület valamennyi országúti és pályaversenyét megnyerte, ezzel az esztendő aranykoszorús bajnoka lett. Az SZVSE csapata a ’30-as évek elején három egymást követő esztendőben hódította el a Kelemen-vándordíjat, amely így végleg birtokába került.

1935-ben Hódi Sándor nevétől volt hangos a helyi sajtó: a kiváló sportember elsősorban a vidéki pályaversenyeken gyarapította aranyérmeinek számát.

A II. Világháború után rendezett első háziversenyen, 1948. március 21-én sokan pattantak nyeregbe.

Az ‘50-es évek sztárja Juszkó János később a fővárosban folytatta és sokszoros válogatottként ott is fejezte be pályafutását.

1975-ben a kormány a technikai sportok népszerűsítésére programot dolgozott ki, és meglévő szövetkezeteknek adta ki a feladatot a sportágak támogatására.

1975 novemberétől néhány éven át Endre József személyében főfoglalkozású edzőt alkalmazott a klub.

Az 1970-es évek legvégén új elképzelések születtek és az elnökség 1979-ben megszüntette, illetve összevonta a Spartacus sportkörrel Vasutas Sport Egyesületet. Az Építők Spartacus Klub élére Misik Rezsőt választotta a kerékpáros szakosztály, edzőnek pedig Fekete Imrét bízták meg, akinek édesapja Magyarország örökös hegyi bajnoka címmel rendelkezett.

A Szegedi KSC 1991 tavaszán alakult a Szegedi Spartacus sportkörből, és egy országúti szakággal működött.

A megszűnő Vasutas Sportkörből átvették a tehetséges fiatal versenyzőket.

A 90-es évek végére a klub gazdasági problémák miatt névlegesen kezdett működni.

A 2000-es esztendőtől kezdve több tehetséges fiatal is csatlakozott a klubhoz, számos nemzetközi, hazai sikert ért el egynapos és többnapos kupákon, nagydíjakon. De a klub élete nem lendült fel, még mindig névlegesen működött.

A 2003. év végétől vette át a megújult vezetőség a szakág irányítását. Az egyesület célja lett a minél több versenyzővel ismét a magyar elitben versenyezni és egészséges életmódra nevelni a kerékpározni vágyó fiatalságot.

Az újjá alakult Szegedi KSC 2010-ben 20 éves lett. Az egyesület fennállása bizonyítja, hogy az értékek, melyeket a Szegedi KSC őriz és közvetít, átívelnek az időn.

-Mi a helyzet most, mik az éves fix versenyeitek? Mik a Club céljai, tervei?

-Jelenleg több, mint 50 tagunk van az egyesületben. Országúti és Montain Bike szakágunk mellett most alakul a Triál Szakágunk. Fix versenyeink, amit mi rendezünk: Fekete Lajos Emlékverseny, Misik László Emlékverseny, Szegedi XCO. Indulunk az összes korosztályos Országos Bajnokságon, Montiban a TOP Maraton sorozaton és több külföldi versenyen is részt veszünk minden évben.

Célunk, hogy Szegeden és környékén, aki ezt a szép sportot meg szeretné ismerni, versenyszerűen szeretné űzni, azt nálunk megtehesse. Az egyesületünk tagjainak versenyzési lehetőséget tudunk biztosítani, edzőtáborozást stb. De a fő célunk, hogy aki ennek a közösségnek a tagja, az a lehető legjobban érezze magát köztünk és egy egészséges értékrendet közvetítsünk a tagok számára, és sok-sok közös élményt.

zorró-1azorró-2a

-Aki jó kerékpárt szeretne vásárolni, milyen szempontokat vegyen figyelembe?

-Fontos, hogy milyen célra és hol akarjuk használni a bringát. Versenyzés, boltba járás, hegyekben, országúton. Ha ezt eldöntöttük szűkül a kör. Én mindenképp a vásárlásra KERÉKPÁROS SZAKÜZLETET javasolnék. Ott az eladók szakemberek és biztos, hogy a legmegfelelőbb kerékpárt fogják kiválasztani az érdeklődőnek, sőt a későbbi szervizelés is biztosított.

-Milyen modern biztonsági kerékpáros felszerelések vannak forgalomban?

-Kerékpáros sisak nélkül én biztos, hogy soha nem indulnék útnak. A honlapunkon (www.szksc.hu) is jelezzük, hogy aki a közös edzéseinken részt kíván venni, ott a fejvédő használata kötelező. Vannak klassz fényvisszaverő csíkokkal ellátott ruhák, villogók, érdemes beszerezni néhányat.

-Szerinted a hazai útakon a kerékpárral közlekedők hány százaléka tartja be a KRESZ szabályait? Van különbség a szegedi és a budapesti kerékpáros mentalitásban?

-Azt tapasztalom, a napi közlekedés során, hogy a kerékpárosok felfogásában a KRESZ utasításai leginkább ajánló jellegűek. „Kicsit szabadabban” fogják fel ezt a kérdést. Ez semmiképpen nem követendő példa, de sajnos ez a szemlélet uralkodik. Szeged utcai kerékpározás szempontjából sokkal élhetőbb város. Pillanatok alatt el lehet jutni szinte bárhova bringával. Ez Budapesten kicsit nehezebb ügy.

-A MÁV-on való szállítás mennyire rugalmas, a kerékpáros utak állapota mennyire zavaró tényező?

-A MÁV-nak egyre több vonalán van lehetőség kerékpár szállítására, az utak minősége messze elmarad a tőlünk nyugatabbra lévőkétől.

-Mennyire veszélyes szerinted a kerékpáros gyermekutánfutó, gyermekülés?

-A normális minőségű gyereküléssel semmi gond, ám az utánfutóval csak nagyon óvatosan merészkednék forgalomba Magyarországon.

-Itt az őszi-téli rossz idő. Van amikor egy profi kerékpáros sem megy ki az útra? Ilyenkor a tornatermi edzések szóba jöhetnek?

-Vannak nagyon jó felszerelések, amelyek enyhítik a téli időjárás okozta „kellemetlenségeket” és valamelyest komfortossá teszik a bringázást hidegebb időben is, de ezek viselése mellett sem javallott 0 fok alatt hosszabb 2-3 óra fölötti túrákat tenni ilyenkor.

Léteznek nagyon klassz görgők, melyek segítségével a saját bringánkkal tudunk teremben is edzéseket végezni. “Az edzőgörgőknél lényeges szempont az ellenállás változtathatósága. Régebben kétféle válfaja volt az edzőgörgőknek. Az egyik a szabad görgőnek nevezett eszközök, amelyeken egyensúlyozni is kellett, a másik pedig a mágnessel vagy más ellenállással fékezett fix befogásúak. Mára kivált egy harmadik az utóbbiak csoportjából.Ezek pedig a virtuális görgők”.

-Miért ajánlanád, hogy valaki rendszeresebben kezdje el kerékpározni?

-A fent leírtak miatt! Aki a természetet autóval járja az olyan, mintha egy filmet nézne, aki kerékpárral megy, az részese, szereplője a filmnek. A kerékpáros küzd az elemekkel, széllel, hideggel-meleggel, de érzi a természet szuszogását, az évszakok illatát, ott lehet a szivárványok születésénél, és a napsugarak ébredésénél is…

MEGOSZTÁS
Előző cikkRácz Böbi hairstylist – A világ legjobb 25 fodrásza között
Következő cikkÖrkény István özvegye Szegedre látogat

Dr. Schneider Izabella Marosvásárhelyen, kisiparos családban látta meg a napvilágot. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik. Orvosi egyetemet végzett és képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. 32 évig volt orvos, megszámlálhatatlan kiállítás és több mint húsz különböző témájú könyv kötődik nevéhez.
“Orvossá váltam és gyógyítottam, de most leginkább festek és írok.”

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

tizennyolc + tizenkettő =