Giacomo Casanova szerelmi kalandjai előtt gyakran szarvasgombás ragut evett, a róla elnevezett híres Casanova-mártás pedig 30 gramm szarvasgomba felhasználásával készül. Idősebb Alexandre Dumas író szerint „a szarvasgomba a hölgyeket gyengédebbé, a férfiakat szeretnivalóbbá teszi”.
A 18. században élt francia szakácsművész, Jean Anthelme Brillat-Savarin a „konyha gyémántjának”, míg Gioachino Rossini, az ínyenc olasz zeneszerző a szarvasgombát a „gombák Mozartjának” nevezte. Olyan, mintha „illatot ennénk, de az illat, amit a nyelvünkkel érzékelünk mégsem ugyanaz, mint amit előtte a gombán éreztünk”.
A legenda és a nyelv
A legenda szerint a gímszarvasok szeptemberben-októberben a párzás előtt ettől a gombafajtól kapnak új erőre. A hím gímszarvasok feltúrják az erdő talaját, ha pedig rátalálnak az értékes csemegére, elfogyasztása után valósággal megőrülnek a nőstény utáni vágytól. Legendásan erős serkentő hatása miatt a szarvasgomba az ókortól a mai napig rendkívül keresett, és igen drága gombaféleség.
Több, ma már régiesnek tűnő köznyelvi elnevezése is ismert, ilyenek például a trifla, a gímgomba, a kutyaorr gomba, a trufola, a drága pöfeteg, a disznógomba, a malacgomba, a porgomba és a földi kenyér.
A szarvasgombára két fő szín jellemző: a fekete és a fehér. A világosabb árnyalatúakat a fehér, míg a sötétebb árnyalatúakat a feketék közé soroljuk.
A fekete szarvasgomba illata leginkább a főtt kukoricáéra, a fehéré pedig a fokhagymáéra hasonlít. Hazánkban a nyári, a téli, a fekete és a nyári fekete szarvasgomba fordul elő.
Csak nyersen fogyasztható! A szarvasgomba „ereje” az illatában van, ami hőkezelés során gyorsan elillan. A gombát éppen ezért csak nyersen szabad felhasználni. A kész ételre reszeljünk vagy szeleteljünk egy kevés szarvasgombát, és élvezzük az ízeket.
Magyar vonatkozás
A szarvasgombák gyűjtésének és fogyasztásának évszázadokra visszanyúló tradíciói vannak. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején virágzott a szarvasgomba-kereskedelem és gasztronómiai kultúra, régiesebb nevén a „trifla” élvezete. Ferenc József osztrák császár és magyar király kedvenc levese a szarvasgombás csicsókaleves volt, Mária Terézia királynő konyhája fűszerként csirkeételekhez használta.
A magyar mikológia egyik jelentős alakja, Hollós László gombakutató már az 1911-ben megjelent Magyarország föld alatti gombái, szarvasgombaféléi: Fungi Hypogaei Hungariae című könyvében a hazai termesztés beindítását szorgalmazta.
Hollós Lászlónak 1903-ban készült térképe a nyári és fehér szarvasgomba élőhelyeiről a Kárpát-medencében.
2004-ben megalakult a Jászságban a „Jászsági Hollós László Trifflász Egyesület”, amely a természetes élőhelyek védelmét, a szarvasgombagyűjtés törvényi szabályozását tűzte ki célul.
Magyarország egyik legjobb szarvasgomba lelőhelye a Jászságban lévő tölgyesek. Talán ezért, az ország eddigi legnagyobb 1,28 kilogrammos szarvasgombáját Jászivány határában találták meg, amelyet egy szárítási eljárás (liofilizálás) után a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban helyeztek el. A rekordméretű trifla példány majdnem elérte az eddigi legnagyobb, 1,3 kg-os világbajnok fehér szarvasgomba súlyát. A szarvasgomba elterjedése szorosan a klímához köthető.
Egy másik ilyen kiváló termőhelyként, az Ormánságot említhetnénk.
Egyes állítások szerint megfelelően lúgos talajra, és mesterséges termesztésnél legalább húsz évre van szükség ahhoz, hogy kialakuljon a szarvasgomba telep.
Szarvasgomba Múzeum a Jászságban
Jászszentandráson nyitották meg az ország első, Európa második szarvasgombász-múzeumát. Stuchlik László négy évvel ezelőtt kezdett komolyan foglalkozni a szarvasgombászattal, most családja erdejében próbálja meg telepíteni a különleges gombafajt. A hazai szarvasgombász-hagyományok ápolása érdekében alakították ki tanyájukon a múzeumot.
Megtekinthető előzetes telefonos bejelentkezés után.
Elérhetőségek:
Jászszentandrás, Járási iskola út 57.
Telefon szám: +36-30-627-2781; 30-933-5691
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szarvasgomba (Mindenképpen érdemes benézni !)
www.blikk.hu
