Egy belső mágneses iránytű is segíti a pompás királylepkék (Danaus plexippus) tájékozódását az Észak-Amerikából Mexikóba tartó éves vándorlásuk során – derült ki a Nature Communications című folyóiratban közölt új tanulmányból.

A fekete és narancssárga színű lepkék ősszel, illetve tavasszal vágnak neki az Észak-Amerika és Mexikó közötti 3500-5000 kilométeres távnak. A pompás királylepke vándorlásának különlegessége, hogy életciklusa mindössze néhány hónap, ezért másik generáció tér vissza ugyanazon az útvonalon, mint amelyiken a korábbi elindult. A rovarok a Mexikóvárostól nyugatra elterülő fenyőerdőkben vészelik át a téli hónapokat, lenyűgöző látvánnyal megörvendeztetve a turistákat.

királylepke

A Massachusettsi Egyetem neurobiológusa, Steven Reppert és kollégái évek óta kutatják, hogy a lepkék miként képesek tartani a pontos irányt az Egyenlítő felé. Korábban megállapították, hogy a pillangók a csápjaikban lévő fényérzékeny molekulák segítségével képesek meghatározni a Nap aktuális állását, és erre, valamint a belső órájukra támaszkodva tudják tartani az útirányt.

A rovarok azonban a vastag felhőtakaró alatt sem tévednek el, ami azt sugallta a kutatók számára, hogy egy mágneses iránytű is szerepet játszhat a tájékozódásukban. A hosszú távon vándorló állatok, így a tengeri teknősök és a madarak esetében korántsem szokatlan, hogy belső mágneses iránytűre támaszkodva jutnak el a úti céljukhoz. A pompás királylepkék esetében azonban mostanáig bizonytalan volt, hogy rendelkeznek-e hasonló képességgel. Néhány tanulmány csupán gyenge, némelyik pedig egyáltalán nem talált bizonyítékot a mágneses iránytű meglétére.

A mostani vizsgálat során a kutatók repülés-szimulátorba helyezték a lepkéket, majd manipulálták a kamra körüli mágneses teret és a fényviszonyokat. Azt látták, hogy a lepkék a mágneses térben bekövetkezett változások alapján tájékozódtak és nem az északi- illetve déli pólus helyzetére hagyatkoztak. Reppert szerint a lepkék a csápjaikban lévő, fényérzékeny kriptokróm fehérjék segítségével veszik fel a mágneses mezőt – adta hírül a BBC News.

A kutatók a korábbi vizsgálatok ellentétes eredményeinek okára is rájöttek. A lepkéknek ugyanis a felhőkön keresztülhatoló ultraibolya-A fényre van szükségük mágneses iránytűjük bekapcsolásához, és a korábbi tanulmányok egy része nem biztosította számukra a szükséges feltételeket. A kutatók szerint azt, hogy a lepkék rendelkeznek-e “térképérzékkel”, amely segít nekik az egyes területek, például telelőhelyeik felismerésében, egyelőre nem tudni.

A szakemberek szerint a lepkék vizsgálata segítheti a védelmükre irányuló környezetvédelmi erőfeszítéseket. Reppert elmondta, hogy a pompás királylepkére jelenleg a klímaváltozás, a növényirtó szerek, az elsődleges táplálékául szolgáló selyemkóró mezőgazdasági területekről való kiszorítása és a telelőhelyeinek fokozatos szűkülése jelent fenyegetést. A szakember további veszélyforrásként emelte ki az ember generálta elektromágneses zajt, amely megzavarhatja a lepkék mágneses iránytűjét.

királylepke-hernyó

Forrás: MTI

További info: (http://www.bbc.com/news/science-environment-27909303)

Fotó: Wikipedia

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

17 − négy =