Proksza Gyöngyi: festő- és grafikus művész

Már gyermekként járta az erdőt, édesapja méhészkedett, édesanyja biológiát tanított. Ugyan képzőművészeti iskolába szeretett volna járni, mégis erdőmérnökként diplomázott. Mérnöki állás; tolmácsolás az IFOR csapatok tagjainak, és a “sötét alagút” végén a festés, ami kenyeret adott gyermekei kezébe, és meghozta a váratlan, de örömteli sikert. Több mint 100 önálló kiállítása volt eddig, főleg a Dunántúlon. Ám eljutott képeivel Lengyelországba, Németországba, az USA-ba, Finnországba és Olaszországba is. Most Zircen, a Bagolyvár Fogadóban állították ki munkáit. A kifüggesztett 80 kép bemutatja mindazt, amit ecsettel el lehet mondani Zirc és környéke természeti szépségeiről, vallási gyökerekereiről, múltjáról.

Unokáim: Tünde és Hanna a Bagolyvár előtt
Unokáim: Tünde és Hanna a Bagolyvár előtt

A családi szálak – gyermeki szabadság

Az ősi család Zólyom vármegyéből került Nógrádba. Gyöngyi 8 éves volt, amikor szüleivel Túrkevéről Isaszegre költözött.

“Nagyon szeretem a természetet -elmélkedik a művésznő. Édesapám méhészkedett és mi gyerekek segítettünk a munkában tavasztól őszig. Az édesanyám biológiát oktatott az iskolában. Így igen könnyű dolgom volt. Már egészen kicsi koromban megtanított rajzolni, írni és olvasni. Első osztályban a díszítő sorokat gyakoroltuk, s én már akkor szarvasokat rajzoltam 6 éves fejjel. Ezt a kis művemet, a szüleim meg is őrizték, mint afféle érdekességet.

Isaszegre olyan idősen kerültem, amikor a fejlődő emberkék a legfogékonyabbak a szépség és a természet iránt. Jól emlékszem amikor az iskolával gyógynövényeket mentünk szedni. Ekkor jártam először az Öregtemplom környékén és az Öreghegyen. Ma is érzem azoknak az ott gyűjtött füveknek az illatát.

Pipacsok
Pipacsok

A település nagyon szerencsés a természeti adottságai miatt, vannak vadátjárók, erdők, dombok, völgyek, patakok, és emellett még a történelmi- és a kulturális örökségével is büszkélkedhet.

A településre akkor is sokat jártam, – a szülőkkel való kapcsolattartás végett – amikor máshol éltem. Nem szakadtam el soha, ma pedig ismét Isaszeg az otthonom.”

Erdőmérnök és autóstop

Ugyan már fiatalon megmutatkozott a rajzkészsége, és sikeresen szerepelt országos rajzversenyeken, ám a képzőművészeti iskolába nem vették fel. Sopronban erdőmérnöki diplomát szerzett.

Proksza-1a-erdesz-egyenruhaban
Erdészeti egyenruhában Proksza Gyöngyi

“Mint erdőmérnök Szegeden vállaltam munkát, 10 évig éltünk ott, a négy gyermekünk is ott született. Szerettem tanítani, ám mindig is vágyakoztam arra, hogy közvetlenül a természetben éljek és dolgozzam. Az első kínálkozó alkalom Somogy megyébe, Nagybajomba hívott, ahol erdőmérnökként munkálkodtam. Igen jó emlékeim maradtak ezekből az időkből. Ám a munkaviszonyom 1982-ben megszűnt, ezt követően nyelvtudásomra alapozva kaptam különböző megbízásokat. Több munkahelyem is volt, ahol angol- és német nyelvet tanítottam. Ebben az időben már Szenyérben laktunk, a Balaton vonzáskörzetében.

Velence
Velence

1995-től Nagyatádon dolgoztam nyelvtanárként és tolmácsként. Nagyon sokszor gyalogosan, autóstoppal és autóbusszal jártam el Szenyérből, részben kényszerítő okok miatt. A munkám az IFOR csapatok idetelepesítésével volt kapcsolatos. Angol nyelvtudásomat, -amit önművelő módon szereztem- jól tudtam hasznosítani. Főleg texasi amerikaiaknak tolmácsoltam, akik nyolc hónapig tartózkodtak itt. Amikor hazautaztak, az én munkám is megszűnt.

Egyszer fenn, egyszer lenn – végül festés

Hullámhegy- és völgy követte egymást. Férjétől elvált, erdőmérnöki állását igazgatójának bosszúja miatt elveszítette. Rehabilitálása még a rendszerváltás után sem sikerült. Hiába beszélt tolmács szinten angolul, munka és pénz nélkül maradt gyerekeivel egy szükséglakásban. A vidék rossz közbiztonságára jellemző volt, hogy tizenegy év alatt tizenhatszor törték fel lakásukat.

Munkakedve és hite megmaradt, így mesél a “sötét alagút” végéről:

“Keszthelyen láttam, hogy az utcán különböző festményeket árulnak. Biztos voltam abban, hogy én is tudok olyanokat készíteni. Épp húsvét közeledett, és nem volt annyi pénzünk, hogy az ünnepet ennivalóval győzzük. A kertünk nárciszát lefestettem, és a képet elvittem tőlünk húsz kilométerre lakó kollégámhoz. Ő lelkesen dicsérte, és rögtön kijelentette vételi szándékát. Örültem, hogy nem nekem kellett ezt sugallni, és egyben megoldódott húsvéti gondunk is.”

proksza-3-liliom
Drávamente

Vázlat az agyban – ahogyan ő fest

“Semmiféle hivatalos akadémiai képzésben nem részesültem, de rengeteg szakirodalmat olvastam. Mindenhová elmegyek, múzeumokba, kiállításokra, ahol gyarapíthatom a tudásomat. Sokan támadták és naívnak nevezték, amit csinálok, egyesek túl modernnek, mások túl konzervatívnak tartották a művészetemet. Ebből is látható, hogy legjobb, ha az ember nem ad különösebben a kritikákra, hanem ösztönösen a belülről fakadó élményekből és leszűrt élettapasztalatokból építkezik.

Vázlatokat, tanulmányokat soha nem készítek. A szépet fényképszerűen emlékezetemben megőrzöm, s amikor szükség van rá, bármikor előhívhatom. Nincs egy meghatározott kifejezésmód, amihez ragaszkodom. Vannak témák, kompozíciók, amiket nagyon gyorsan le tudok képezni. De van olyan téma, amit egy – másfél évi gondolatban őrzés után festek csak meg. Főleg a szimbolikus – misztikus témáknál van így.

Ahogy utólag nézem a képeimet, azokon nagyon sokszor jelennek meg az utazások, a gyalogjárások élményei. Az erdők, a tájak, a mocsarak és a kispatakok az akkori idők “filmfelvételei”. Rengeteg emberrel érintkeztem, a legszegényebbektől kezdve a jómódú vállalkozókig.”

proksza uj-Zirci képeslap (a templom előtt)
Zirci képeslap

Nagyméretű képek, falfestmények – ma erre van igény

Legelső munkái olajjal készültek, később beleszeretett a pasztellbe. Úgy érzi, hogy ebben a műfajban a lágy, átmenetek, könnyed lazúrok sok esetben kifejezőbbek. Szecessziós sorozatai pasztellből indulnak, amelyhez kialakított egy sajátos összetételű, többféle technikát ötvöző kifejezésmódot, ami szerencsésen egyesíti az erőteljességet és a lágy érzelmi telítettséget. Témaként szerepel a magyar táj, magyar történelem, legendák, mítoszok, szimbólumok, vallási képek, őzek, lovak, szarvasok, virágok. Elmondása szerint most nagy divatja van újra a falfestészetnek, a nagy méretű képeknek, erre van a legtöbb megrendelése. “A legnagyobb élvezet az, ha esetleg több száz évre szóló munkát készíthetek, amelyekben több ezrek gyönyörködhetnek. Igazi kihívás ez, járatlan utakon való járás, egyéni receptek megtalálása, felhasználva a nagy középkori elődöktől ránk hagyott tudást is.”

proksza-7-elérhető kék madár
Az elérhető kék madár

Verses üdvözlet – akik kimaradtak a tanrendből

A millennium évére grafikai üdvözlet – sorozatot készített, istenes versek kíséretében. Olyan nagy magyar költők egy – egy versét szerkesztette a grafikai lapok mellé, akik a megelőző ötven évben nem hogy nem szerepeltek a tanrendben, de még a nevüket se volt “ildomos” említeni. Elég ha példaként Babits Mihály Miatyánkját vagy Reményik Sándor Istenes verseit említjük.

A kifogyhatalan célok háza

Szenyérben a Simon József u. 17-ben egy százéves szecessziós kúriában kialakítás alatt van egy Délmagyarország szépségeit, néprajzi hagyományait bemutató gyűjteményes kiállítás, amely egyúttal egy Falumúzeum létrehozásának az alapjait is szolgálná, és be kívánják vezetni az “Ezer Magyar Ház” mozgalomba, amely az előbb említetteken kívül az élő szokásokat, gasztronómiai hagyományokat, … megőrizni van hivatva.

Emellett a “Várbarátok Köre” is szervezés alatt áll, amely a szenyéri vár megmentését tűzte ki első nagy célként. A falu melletti dombon Árpád kori templom áll – vele szemben kozépkori vár volt, amely jelentős szerepet vállalt a török idők végvári harcaiban. Meg szeretnék menteni, még ami megmenthető!

proksza-2
Öreg tanufa – Szenyér mellett

Kiállítások – szakmai tagságok

Az ország legkülönbözőbb helyein több mint száz egyéni kiállítása volt eddig, és bármikor készen áll nagy anyagával egy új önálló tárlatra. Három művészkör tagja: a somogyi, a zuglói és a budapesti székhelyű Keresztény Alkotók Közösségéé.

proksza-6-emléklap Zirc és Szent bernát tiszteletére
Zirc és Szent Bernát tiszteletére

“Ars poetica” – és a Mestere

Életünk akkor teljes, ha testünk és lelkünk egészségét meg tudjuk őrizni. Azonban technizálódó – kibernetizálódó világunkban éppolyan fontos, hogy a szépség szerepét és a lélek értékét növelni tudjuk. Mindannyian nyugalomra, egyensúlyra és harmóniára törekszünk.

Az én “ars poetica”-mat sokmindenkitől tanultam, de senkit nem utánoztam, semmikor, Mesterem a nagy Természet volt, és emberi példaképem Kunffy Lajos, akit Somogy megye Munkácsy-ának is neveznek.

proksza-1
Ahogyan a művész alkot

További info:

e-mail: gy.proksza@gmail.com, 

weblap: www.proksza.hu, www.kepafalon.hu

 

 

MEGOSZTÁS
Előző cikkGrillezett csirkemell görögsalátával
Következő cikkVan-e mágnese a királylepkének?
Dr. Schneider Izabella Marosvásárhelyen, kisiparos családban látta meg a napvilágot. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik. Orvosi egyetemet végzett és képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. 32 évig volt orvos, megszámlálhatatlan kiállítás és több mint húsz különböző témájú könyv kötődik nevéhez. "Orvossá váltam és gyógyítottam, de most leginkább festek és írok."

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

egy × 4 =