Legalább negyven éve, több gyermek generáció nézi és szereti a Vízipók-csodapók meséit, minden idők legzseniálisabb és legmaradandóbb magyar sorozatát. Hihető, mert valós biológiai tényeket önt mesébe; szerethető, mert bájosak, édesek és olykor esendőek a hősei. Aki ismerhette személyesen Szabó Szabolcs rajzfilmrendezőt, az egyáltalán nem lepődött meg az általa életre keltett mesefilmen.

vízipók-2
Fotó:IB.hu

Szabó Szabolcs, magyar rajzfilmrendező

“Több mint száz rajzfilmet készített: ötvenet rendezőként, a többit: figura-, mozgás-, illetve háttértervezőként. Nevéhez 40-50 tv-sorozatfilm, 10-15 öt-tízperces gyermek- és kisjátékfilm, 4 nagy rajzfilm és egy tudományos rajzfilm köthető, de mesekönyveket is illusztrált. Figuratervezőként közreműködött a Két bors ökröcske című film elkészítésében, emellett állatokat rajzolt a Hugó, a víziló című alkotáshoz, valamint részt vett több ezópusi mese megfilmesítésében is. Legismertebb rajzfilmje a Vízipók-csodapók című, 39 epizódból álló sorozat és az abból készült egész estés film, amelyeknek grafikai tervezője és – két társával – vezető rendezője volt. Művészete elismeréseként 1986-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki.”

Aki nála járt, így írt róla

“Buda Sasad nevű városrészében, kis erdő közepén álló “mézeskalács házikóban” él Szabó Szabolcs rajzfilmrendező, aki Jászjákóhalmán született. (1927. június 2.)

Fotó: comment.blog.hu
Fotó: comment.blog.hu

A házikó körül kutya, macska, teknősök- belül halacskák – fa virág mindenütt. Mintha Lázár Ervin négyszögletes kerek erdejében járnánk, meg sem lepődnénk rajta, ha az egyik fa mögül előlépne Dömdödöm a kis oroszlán -írja egy korábbi cikkében Fodor István Ferenc, újságíró, a helyi Honismereti Szakkör vezetője, majd folytatja.

A rendező a Jászságban született, de hajdúnak vallja magát. Mindkét népcsoport kiváltságos volt, s számon tartja saját múltját. Édesapja még viselte Hajdúszoboszlóra utaló előnevét: Szoboszlai Szabó Jenő, ő viszont már nem. 1924-ben költöztek Jákóhalmára és 1931-ig éltek itt, akkor ő már négyéves volt, mivel 1927-ben született. Édesapja bérelte a gyógyszertárat, de édesanyja családjában is volt már patikus a XVII. században, akit a debreceni városi tanács megbüntetett hatvan pengő bírságra, mert illatos szappant és arcpirosítót is árusított. Egyébként a Beszler család Svájcból került Debrecenbe a XVI. században: kereskedők voltak. Debrecen akkor a “gyapjú úton” feküdt.

Fotó: Mentha Patika
Az egykori jákóhalmi patika épülete, ami most Mentha Patika néven ismert (Fotó: Mentha Patika)

Jákóhalmi emlékeiben szerepel Jolánka néni – Anka néni – aki a gyógyszertár tulajdonosa volt. A szemben lakó Paray főjegyző fiával gyakran játszottak együtt. Nagy kert volt akkor a patika mellett, mögötte pedig már állt a második világháborús emlékmű. Visszaidézte azt is, hogy a gunár megzavarta. Máskor az óvoda hátsó ajtaján lógott ki a Tarna-partra és elindult Dózsa felé. A világgá menő patikusfiút egy mezőn dolgozó asszony terelte haza…

A jászjákóhalmi temető különösen meghitt hely a számára, mert két kicsi testvérének porai pihennek ott. Négyük közül ketten maradtak életben, azóta viszont már felnőtt öccse is repülőbaleset áldozata lett. Amikor az öccse született, akkor tomboló jégvihar volt. Azt tartották, hogy aki ilyenkor születik: abból katona lesz, de megvolt örökletes tulajdonsága is és a repülés iránti szenvedélyes vágya. Ez is lett a veszte: a hivatalos verzió szerint, egy hadgyakorlat alkalmával haltak hősi halált, mikor hatan lezuhantak. Öccsének világnézete más volt, mint az övé: ebben talán az közrejátszhatott, hogy gyermekkori kis szerelme Auschwitz-ban halt meg. Nagy idealista volt, de nem volt rosszindulatú.

Jákóhalmáról azért költöztek el, mert az orvossal apja nem tudott kijönni. Folyton feljelentgette és mindent megpróbált, hogy lejárassa. Ha egy gyerek kihányta a ricinust, akkor megjegyezte “persze, mert a gyógyszerész avas ricinust árul.” Nem tudta, hogy a ricinus egy különleges tulajdonsága, hogy nem avasodik. Apja ezt unta meg, és másik bérletet keresett: így kerültek rövid időre Besenyszögre.

Iskolába már Debrecenbe járt, majd ott érettségizett. Apjának akkor már saját gyógyszertára volt, de bombatalálat érte. Utána folyamatosan felszólították, zaklatták az apját, hogy ha nem nyitja meg újra, akkor visszaveszik a jogot. Minden örökségét – a debreceni tócóskerti házat, a hadházi házat – eladva még kölcsönt is felvéve szépen berendezett egy kis gyógyszertárat, melyet egy év után államosítottak. A rendszerváltás után a művész kapott érte kétszázezer forint kárpótlási jegyet, holott abban az időben egy egyszerű patikamérleg került százhúsz ezer forintba.

A hetedik gimnázium után tett egy kis háborús kirándulást; világgá akart menni. Egy ócska biciklivel bejárta fél Németországot – egészen Hamburgig jutott el. Időnként felkapaszkodott a konvoj végére. Hol ettek, hol nem, éjjelre szállást kaptak, ha kaptak, ahová éppen odaértek. A polgármesterek általában adtak ezt – azt. Irtózott mindentől, ami militáns, pedig családjukban sok katona volt. Apjának anyai nagyapja például honvédtiszt volt az 1848/1849-es szabadságharcban, és utána bujkálnia kellett a környező tanyavilágban.

Édesapjának az volt a vágya, hogy fia sebész legyen. Volt bogárgyűjteménye, szerette a néprajzot is, de végül az Iparművészeti Főiskolát kezdte el, ahonnét kirúgták, mielőtt befejezte volna. Eddig még nem mondta el senkinek, hogy miért… Anyja (Bészler Irén -szerk.) mondta; mi lesz vele, hiszen mindenki diplomás a családban; apja bölcsen hallgatott, úgy érezte, büszke is volt rá.

Leszerelt katonaként foglalkoztatni kellett valamivel, így került a Híradó- és dokumentumfilm gyárba, melynek volt rajzfilm részlege. Kifestőnek vették fel 600 forintért. Gyanús emberek voltak ott, grófnő és hasonlók. 1956-ban mindenhol ott volt; a parlament elől késett el, de az talán szerencséje, mivel a tömeg közé lőttek.

Időközben elkezdtek rajzolni egy filmet a Két bors ökröcskét. Sehogyan sem akart sikerülni, így aztán vezetőjük javasolta: mindenki rajzoljon egy ökröt. Az övé lett a legjobb. Utóbb átkerültek a Pannóniába, ott fejezték be a Két bors ökröcskét. Ez volt az első filmje, ami bejárta a világot és sok díjat nyert. Közben rajzos reklámfilmeket is készítettek, melyekből néhányat bemutatott ottjártakor a jákóhalmi moziban. Ezek a filmek csak az árukat hozták be, mást kellett kitalálni. Az amerikai megrendelésre készült Artur és az angyallal lett gazdaságos a rajzfilmgyártás. A hatvanas évek elején poznani fesztiválon nagydíjat nyert a Jajj, a piszok… c. tisztítószeres filmmel.

Természetszeretete is hozzájárult a Vízipók-csodapók megalkotásához. Bálint Ágnesékkel ötlötték ki, hogy ezeket a ronda kis állatokat, akiket mindenki utál: meg kellene szerettetni. Így született meg a Vízipók, amely hatalmas siker lett. A negyvenedik résznél – ezt már nem ő rendezte – , néha-néha besegített.

Feleségével is a filmgyárban ismerkedett meg. (1956-ban házasságot köt Bátai Évával -szerk.) Készítettek együtt állóképekből esti meséket némi animációval, Aesopus, Móra és mások művekből. Mintegy 100 rajzfilm készítésében vett részt, melynek felét ő rendezte.

A gyerek is megjegyzik néha a kert előtt elmenve: itt lakik az a bácsi aki a Vízpókot csinálta.

1982-83-ban Ausztráliába kapott meghívást egy évre. Kalandos volt az út, mert Frankfurtba érve vették észre, hogy elveszett Sydney-be szóló, Lufthansa jegyük. Ott ragadtak Frankfurtban, mígnem feleségének eszébe jutott, hogy van ott egy unokatestvére. Vele ugyan Karácsonykor, Húsvétkor váltottak üdvözlő lapot, de még soha nem találkoztak. Elmentek – azután egy hétig ott lakoztak. Rendes volt a légitársaság: megoldották a dolgot, aztán csak megérkeztek. Ott filmeztek egy évig a Yoran Gross és Burbank gyermekfilmstúdióban.

Örült a megtiszteltetésnek, hogy 1998-ban szülőfaluja díszpolgárrá választotta, miután a honismereti szakkör már egy évtizeddel korábban meghívta. Több általa illusztrált könyvet ajándékozott a helyi könyvtárnak.” -fejezte be a mesélést a Jászsági Évkönyvben Fodor István Ferenc.

Vízipók – kezdeti ötlet

Bálint Ágnes, aki a Vízipók készítésének idején a Televízió Gyermek- és Ifjúsági Osztályának volt a dramaturgja, Szabó Szabolcsot kérte fel a sorozat rendezésére.

Fotó: IB.hu
Bálint Ágnes (Fotó: IB.hu)

Nem véletlenül, ugyanis neki és Bálint Ágnesnek nem ez volt az első közös munkája. Az Egy egér naplója Bálint Ágnes meséi alapján készült papírkivágásos mesefilm volt, amelyet 1968-69-ben forgattak. A kevés mozgásos, kezdetleges animációs film figuráinak tervezője szintén Szabó Szabolcs volt. Előfordult, hogy a hátterek fotók voltak, de volt olyan is, hogy a háttereket is Szabó festette. Mivel Bálint Ágnes és a filmes között kitűnő kapcsolat alakult ki, Szabó Szabolcsról pedig köztudott volt, hogy imádja az állatokat, ezért amikor Bálint Ágnes úgy döntött, készüljön egy bogaras rajzfilm, a rajzfilm-rendezőt is megkereste.

Három felvonásban készült

A Vízipókból három széria készült, az első 1974-75-76-ban, a második 1980-81-ben,a harmadik 1984-ben összesen 39 epizóddal, a Magyar Televízió megrendelésére is. A két szériát a Budapesti Pannónia Filmstúdióban készítették, majd a Kecskemétfilm Kft. át is vette a 3. széria elkészítését.

A két ökröcske és más munkák

Kezdetben Macskássy Gyula filmjeiben dolgozott tervezőként és animátorként.

A két kis ökör című rajzfilmet Macskássy rendezte, de a két kis ökör figuráját Szabó Szabolcs alkotta meg. De más ismert Macskássy-filmben is dolgozott mint animátor és figuratervező, így Az egér és az oroszlánban is. A Hugó, a víziló legtöbb állatfiguráját is ő tervezte és animálta. Felesége, Bátai Éva szintén rajzfilmes, számos rajzfimben, így a Vízipók-csodapókban is együtt dolgoztak.

1963-tól önálló rendező lesz. A Tyúkanyó meséi című, szándékosan didaktikus filmjét kifejezetten kisgyerekek, elsősorban óvodás korúak számára készítette. Mint ahogyan a Vízipók-csodapókot, amit Szabó Szabolcs legismertebb művének tartanak. Nagy álma a Vörös Rébék rajzfilm változatának elkészítése volt, a tervezés elkezdődött, a hátterek megfestve várakoztak a bevetésre, de hát pénz nem jutott a filmre.

Szabó Szabolcs első reklámfilmje a: “Jajj a piszoknak!” Ám sokkal fontosabb állomás volt a Kőszénerdő című tudományos-ismeretterjesztő animációs film, amely a kőszén kialakulásáról szólt. Szabó ebből a reménytelen témából is látványos rajzfilmet készített, mocsárba dőlt óriási páfrányokkal és a dzsungelben csörtető dinoszauruszokkal.

A hangok és a zenei érdekességek

Az évek során számos neves színész kölcsönözte hangját a bogaraknak, csigáknak, pókoknak és egyéb szereplőknek:

“Szabolcs találta ki, hogy a figuráknak fel legyen gyorsítva a hangjuk. Már Az oroszlán, a tulok és a szamárnál is szerette volna használni ezt a technikát, de nem mentek bele a hangmérnökök, viszont a Vízipókban ő volt a rendező, ezért meg lehetett csinálni. Ezt a trükköt különben már a Disney-ék is sűrűn alkalmazták, hogyha pici figurákról volt szó, akkor fölgyorsították a hangját.”

A film négytagú zenekarában, a rádiózenekar tagjai játszottak. Az első sorozat négy zenésze : Tóth Lajos – oboa, Fáy András – orgona, szintetizátor, Daróczy Jenő – gitár, Márton József – ütősök.

Tényleg van kristálypalota

Szabó Szabolcs igyekezett mindenben hiteles és természethű lenni.

„Mindennek utánanézett. Megnézte, hogy van egy legyezőszerű szerve a szitakötő lárvájának, és ezért lett a rajzfilmben a szitakötőlárva egy legyezős kisasszony. A harmadik széria első epizódja (Eltáncolt üzenet) a méhek táncáról szól. Ezeknek egy angol nyelvű könyvben néztek utána, amelyben azt olvasták, hogy nem a levegőben röpdösve ’mondják el’ a többi méhnek, hogy hol van a mézlelőhely, hanem a kaptáron táncolnak. Az emberek általában úgy tudják, hogy a levegőben történik a méhek tánca, de nem. És tényleg van kristálypalota, Bálint Ágnes találta ki, hogy kristálypalota legyen a neve, valóban van a vízipóknak egy levegőbuborékja, amit a pókfonalak tartanak, csak hát a Szabolcs úgy oldotta meg, mintha kisház lenne levegőből és pókhálóból.”

Film és könyvek

“A sorozatból mesekönyvet is írt Bálint Ágnes, Micsoda pók a Vízipók címmel, ezt szintén Szabó Szabolcs illusztrálta. Kicsit más a színvilága, mint a rajzfilmé és Keresztes is hiányzik a történetekből, vagyis nem a rajzfilm könyvváltozatáról van szó.”

Fotó: IB.hu
Fotó: IB.hu

A siker

A sorozatból készült egész estés mozifilmet, az elkészülés utáni évben, Magyarországon, több, mint egymillióan tekintették meg.

“Engem is meglepett ez a siker -modta egyszer Szabó Szabolcs. Amiért eddig támadtak, hogy oktatófilm, és hogy a gyerekeket nem kell mindenáron okítani, most hirtelen erény lett. Kérték, készítsek egy egész estét betöltő mozifilmet. Elvállaltam, mert akkoriban nem minden családnak volt otthon színes tévéje, így viszont a gyerek elmehetett a moziba, és megnézhette tíz forintért színesben. Vízipók azóta sztár lett, ott van a képeslapokon, vonalzókon, füzetborítón. Bálint Ágnes mesélte, hogy amikor az unokája kint játszott a szabadban, és egy vödör vízben megpillantott egy izgő-mozgó állatkát, boldogan újságolta a nagymamának, hogy megérkezett Hátonúszó. Örülök, ha a gyerekek ‘civilben’ is megismerik a sorozat hőseit. Nagy szerencsém volt a színészekkel is, akik a hangjukat kölcsönözték a figuráknak. Így lett a szereplőkből igazi egyéniség” – nyilatkozta 1990-ben Szabó Szabolcs a Nők lapjának.

Fotó: IB.hu
Fotó: IB.hu

Szabó Szabolcs 2003. augusztus 30-án halt meg Budapesten, ám a rajzfilmjei által örök életet kapott…

A jászjákóhalmi Mentha Patika épületén, a Fő út 37. szám alatti házfalon, táblát helyeztek el emlékére.

Fotó: Kósa Károly
Fotó: Kósa Károly

Források:

Jászsági Évkönyv 2000, Fodor István Ferenc 22-26p.

http://comment.blog.hu/

http://www.mtva.hu/hu/sajto-es-fotoarchivum

http://www.vfmk.hu

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

három × 1 =