A vándorkiállítás a Szépasszonyvölgyébe megy

Van az embernek egy benyomása, hogy aki papírból hajtogat, az általában nem beszél. Mondhatnám, hogy koncentrál, de sokkal inkább mintha a gondolatait rendezgetné vagy meditálna. Úgy egyszerűen van, létezik és lélegzik a maga kis boldog valóságában. Hogy jó a hajtogatónak az látszik rajta, ha nem lenne jó, akkor nyugtalanok lennének a mozdulatai, akkor meg oda a pontos hajtás.

A daruknál, a csillagoknál meg a könnyű virágoknál megálltam, nekem elég ennyi, pont elég, a sárkány már nehéznek látszik, a három fej, na az zavar, minden tekintetben abnormális. A mértani alakzatok, a kissé szürreális elvontság már érdekel, ám odáig eljutni, számomra évtizedek.

Egyáltalán kinek van ideje ebben a rohanó világban hajtogatni? A Hagyományok Házában Villányiné Simén Mariann arról beszélt, hogy 25 éves a Magyar Origami Kör. Elképedek!

– Kiben volt olyan mértékű lelkesedés, hogy Magyar Origami Kört alakítson?

-Még 1988-ben Kecskeméten a Szórakaténusz Játékmúzeumban Kricskovics Zsuzsanna grafikus kezdeményezte a Kör létrejöttét.

A nyolcvanas évek elején volt egy riport a TV-ben, ami teljesen elvarázsolta. Akkor a Japán Napok keretében Magyarországra látogatott Akira Yoshizawa, és a riportban mutatott néhány hajtogatást, beszélt a könyveiről, és az origamiról.

A művésznő akkor már hajtogatott néhány éve a gyermekeivel. Ám 1986-tól a BOS, a Brit Origami Szövetség és a FOCA, a New York-i Origami Szövetség levelező tagja lett, és egyre erősebbé vált az elhatározása, hogy Magyarországon is keressen egy ilyen egyesületet. Nem volt, így hát alakított. A 24 tagú helyi szakkör az eltelt évek alatt országos szervezetté, majd 1993-ban önálló egyesületté bővült.

Férjével, Haui Józseffel együtt rajzfilmes, illusztrátor a foglalkozásuk, több mint száz mesekönyv került ki a kezünk alól, – és sok-sok origami könyv, kiadvány.

2006-ig a Magyar Origami Kör elnöke volt, a kiadványokat rajzolta, szerkesztette, programokat szervezett, majd átadta a stafétát.

-Időközben aztán Budapestre került a székhely. Mi miatt?

-Az új vezetőség összetétele indokolta a székhely változtatást. Én lettem az elnök és Harmat Gábor az elnökhelyettes.

-25 év alatt milyen jelentősebb állomásokat mondhat magáénak a Kör?

-Nemzetközi és Országos Origami Találkozók, melyet a külföldi origamis világ is jegyez. Több országból érkeznek résztvevők. Akik továbbképzéseken rengeteg új modellt tanulhatnak, bevált módszereiket átadhatják egymásnak. Kiállítás keretében bemutathatják legújabb alkotásaikat. Mi vagyunk az egyetlenek itthon, akik origami magazint jelentetünk meg, honlapot üzemeltetünk. Emellett origami hétvégéket, alkotótáborokat szervezünk.

A legfőbb célunk az origami terjesztése. Az elmúlt évtizedek alatt rengeteg rendezvényen adtuk tovább az origami csodáját, tanítottunk óvodákban, iskolákban, művelődési házakban, múzeumokban, nagy nyilvános rendezvényeken.

Ma szerencsére már elmondható, hogy a papírhajtogatás benne van a köztudatban, tudják, hogy sok pozitív hatása van és amellett kialakult egy művészi ága is.

-Amikor beszélgetünk éppen Szabadkán jár a jubileumi évfordulóra összeállított origami vándorkiállítás. Hány helyen lesz még látható ez a tárlat?

-A vándorkiállítás Sági Judit és Fábián Zsolt, két régi tagunk elképzelése alapján valósult meg. Első állomása 2013. augusztusában Pécsen volt a 24. Nemzetközi Origami Találkozóval párhuzamosan. Szeptemberben Szegeden, októberben Mezőberényben járt. A mostani nagysikerű szabadkai kiállítás az első külföldi lehetőség, melynek reméljük lesz még folytatása. Most februárban és március elején Egerben, a Szépasszonyvölgyében nézheti meg a közönség a jeles magyar alkotók modelljeit bemutató kiállítást. Mindig az adott helyszín határozza meg, hogy éppen hány alkotást lehet bemutatni, de összességében 19 magyar alkotó modelljeit gyűjtöttük össze.

Eger - Kiállítási plakát
Eger – Kiállítási plakát

-Ki lehet tag, mik a felvételi követelmények, a tagdíj befizetésén kívül? Mi mindent kap valaki a tagdíjért?

-Jelenleg 150 tagunk van, de szívesen látunk bárkit sorainkban, nincsenek felvételi követelmények. Tagjaink nagy része pedagógus, akik szívesen adják tovább a nálunk tanultakat, így az elmúlt évtizedek alatt nagyon sokan belekóstolhattak a papírhajtogatásba. A tagdíjért évente négy origami magazint kapnak, melyben magyar és külföldi alkotók modelljeinek leírása található. Ezen kívül kedvezményesen vehetnek részt az origami találkozókon, összejöveteleinken.

-A MOK milyen más külföldi és hazai körökkel, klubokkal áll kapcsolatban?

-Kiadványainkat, az Origami Magazint, eljuttatjuk a külföldi társszervezetekhez, cserébe mi is megkapjuk az ő kiadványaikat, melyekből tájékozódhatunk a trendekről, láthatjuk neves alkotók munkáit.

2013-ban Spanyolországban rendezték meg az első európai origami konferenciát, melynek célja volt, hogy elindítsa az európai origami szervezetek közötti együttműködést. Ennek kézzel fogható eredménye lesz az első európai origami könyv megjelentetése 2014-ben, melyben magyar alkotók modelljei is szerepelnek majd.

De kiválóan dolgozunk együtt a Magyar-Japán Baráti Társasággal, segítjük egymás munkáját.

Sőt a Homoludens Játékos Egyesülettel is komoly múltra tekint vissza az együttműködésünk.

-Az origami a japán kultúra szerves részét képezi. A taoista halhatatlanok szent madara a daru, a Tai-chi harcművészet alapja. Emellett, ha valaki 1000 darut hajtogat, mondjuk házassága előtt, akkor teljesül a kívánsága. Milyen történelmi, kulturális szertartások, szokások kötődnek még a papírhajtogatáshoz? Egyáltalán mi magyarok mióta hajtogatunk?

-Régen, amíg a papír előállítása drága volt, csak szertartásokon használták. A papír olcsóbbá válásakor terjedt el a használata. Régi japán legenda szól az 1000 daruról. Nagyon elterjedt Japánban az a szokás, hogy egy fontos eseményhez vagy egy nehéz élethelyzethez kapcsolódva színes darufüzéreket hajtogatnak, így remélik, hogy kívánságuk teljesül.

A fukusiami katasztrófa után a világ minden tájáról rengeteg origami darut küldtek Japánba, többek között Magyarországról is, így fejezve ki azt a reményt és kívánságot, hogy a helyzet jobbra fordul. A hirosimai Békeparkban, japán szentélyek előterében ma is rengeteg helyen láthatóak a szivárványszínű darufűzérek.

1000 daru - a Városmajori Gimnáziumban
1000 daru – a Városmajori Gimnáziumban

Magyarországon az első origami könyv 1964-ben jelent meg. Karlócai Mariann óvónő, a MOK tiszteletbeli tagja foglalta rendszerbe a modelleket. Ezt a könyvet átdolgozva 2008-ban újra kiadták!

-Az Origami Világnapja 3 hétig tart. (okt. 24. – nov. 11.) Lilian Oppenheimer születésnapja az első dátum, a második a Béke napja Japánban. Ki volt Lilian Oppenheimer és mi minden kapcsolódik a nevéhez?

-Az 1950-es években ő terjesztette el az origami szó használatát a nyugati világban, elsősorban az USA-ban, ami lassan felváltotta a korábbi papírhajtogatás elnevezést. Több origamis könyv szerzője a Brit Origami Szövetség (BOS) és az Amerikai Origami Szövetség (Origami USA) alapítója.

-Az origami kiváló készség- és képességfejlesztő tevékenység Mi mindennel van még kapcsolatban és mennyire jótékony a hatása?

-Fiatalok esetében a képességfejlesztésről, idősebbek esetén a képességek szinten tartásáról beszélhetünk. Fejleszti többek között a gondolkodási képességet, a rajzról történő olvasást, a térlátást, a pontosságot, a kitartást, a koncentráló képességet és még sok minden mást. Ezt tudományos kísérletek is bizonyítják.

Kusudama
Kusudama

-Mit tekintünk alap figurának, kezdő szintnek és milyen irányzatok alakultak ki? Mik a tradicionális hajtogatások és mik a divathullámok?

-A bázisformákból indulunk, melyekből aztán különböző nehézségi fokú modellek alakíthatóak. Az origaminak is több szintje van. Néhány lépésestől több száz lépésesig terjed a skála. Van, aki a gyerekek oktatásához használja és a praktikus modelleket kedveli, van, aki művészi alkotásokat hoz létre, és már megjelent az ipari alkalmazás is.

– Kik a magyar- és külföldi nagy mesterek?

-Sok külföldi origami szervezettel van kapcsolatunk. A nevesebb origami alkotók munkáit, stílusát ismerjük és egyet-egyet közülük a nyári nemzetközi találkozónkra díszvendégként hívunk meg. 2013-ban az egyik legismertebb japán művész, Kawasaki úr volt a vendégünk. A Japán Alapítvány segítségével megvalósult utazása lehetővé tette, hogy a nagyon népszerű rózsáit, geometrikus modelljeit közvetlenül a Mestertől tanulhassák meg tagjaink és ez óriási élményt jelentett.

-Vannak találkozók, tanácskozások, ünnepek, versenyek… Egy-egy világtalálkozónak mik a főbb programjai?

-Minden év legfontosabb eseménye a Nemzetközi és Országos Találkozó. Itt órarendszerű foglalkozások keretében intenzív modelltanítás folyik, de a tapasztalatátadás belenyúlik az éjszakába is.

-Minden esetben érdemes felvenni a kapcsolatot egy papírgyárral? A tea-tasaktól elkezdve bármiből lehet hajtogatni, ami papír? A hajtogatásnál ragasztani, vágni lehet?

-A tradicionális origami modell egyetlen négyzet alakú papírból indul és nem használható hozzá sem olló, sem ragasztó.

A modern origami már többfelé ágazott, mind bonyolultságában, mind pedig az elemek számában. Szinte bármiből lehet hajtogatni, de a kész modellt a felhasznált papír minősége, mintája, szakítószilárdsága is befolyásolja.

A Természettudományi Múzeum Patagónia óriásait bemutató kiállítására 2013-ban Budai Péter és Zsebe József origami művészek újból meghajtogatták egy japán művész közel 9 méteres T-rex dinoszaurusz papírszobrát. Vagyis nincs lehetetlen!

óriás dínó-1
T-rex dinoszaurusz

A napi gyakorlatban próbálunk költséghatékony módon papírt beszerezni. Figyelünk az újrahasznosításra is.

-A világ legnagyobb és legkisebb hajtogatásai, mit ábrázolnak?

-Vannak olyan aprócska modellek, melyek akkorák, mint egy gombostű feje. A nagyságnak legfeljebb a kiinduló anyag mérete szab határt. Nemcsak papírból, de fémből, műanyagból is lehet hajtogatni, a lehetőségek végtelenek. Az ipari alkalmazásra a példa, hogy Japánban origami hajtogatási technikával küldik fel a világűrbe a napelemeket.

Ácsné Dóczi Éva alkotása
Ácsné Dóczi Éva alkotása

– A világon hol vannak origami múzeumok?

-2013. decemberében nyílt meg az első Origami Múzeum Zaragozában, Spanyolországban, ahol már most is látható Zsebe József magyar origami művész híres medve modellje. De várják további magyar művészek alkotásait is.

Japánban a tokiói nemzetközi repülőtéren is kialakítottak egy origami múzeumot, így várakozás közben az utasok képet kaphatnak az origami sokszínűségéről.

-Magyarországon csak hobbihajtogatók vannak, vagy van, aki főállásban ebből él?

-Itthon nincs főállású origami művész. A világon is csak nagyon kevesen tudnak az origamiból megélni. Legtöbb tagunk főfoglalkozásban pedagógus, akik szeretnék tovább adni tudásukat.

-A Magyar Origami Körnek a magazinja milyen állandó rovatokat vezet?

-1988 óta negyedévente jelentek meg az Origami magazin, eddig összesen közel 100. Külföldi és magyar alkotók modelljeinek rajzai mellett beszámolunk az elmúlt negyedév fontosabb eseményeiről, így kicsit saját történelmünk összefoglalóját is készítjük.

Régi MOK magazinok
  Régi MOK magazinok

 

Újabb MOK magazinok
Újabb MOK magazinok

-Emellett van egy könyvtáruk is. Kik kölcsönözhetnek?

-Csak az aktuális tagjaink. A könyvtárunkban régebbi, főleg külföldi (társszervezetek) szakmai kiadványai találhatóak.

-Vannak olyan állatok, figurák, formák, amiket képtelenség meghajtogatni?

-Nincs olyan, sőt folyamatosan születnek új modellek. Az origami nagyot fejlődött az elmúlt évtizedekben. Az oktatási és művészi területen kívül az ipari alkalmazás is egyre jobban előtérbe kerül.

Zsebe József alkotása
Zsebe József alkotása

-Mennyire nehéz feladat elnökként összetartani egy origami kört?

-Az origamisok kicsit „megszállottak”. Jó hangulatú közösség, sok aktív és kreatív taggal, akik egy jó cél érdekében szívesen, nagy lelkesedéssel fognak össze. Vannak sikereink és reméljük, hogy a papírhajtogatás (el)ismertségének növekedésével több lehetőségünk nyílik majd, hogy az origami szépségeit bemutathassuk.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

tizenegy + 18 =