Hivatalosan is a svéd nyelv részévé válik a sokat vitatott semleges személyes névmás, a svéd hímnemű “han” és a nőnemű “hon” kifejezésből megszületett “hen” szó.

Fotó: The Local
Fotó: The Local

A semleges névmás a Svéd Akadémia gondozásában jövő áprilisában megjelenő Svéd Akadémiai Szójegyzékben (SAOL) debütál. Sven-Göran Malmgren, a SAOL főszerkesztője elárulta, hogy az akadémia éveken át vonakodott a vitatott névmás felvételétől.

“Biztosan akartuk tudni, hogy nem csupán múló szeszélyről van szó” – nyilatkozta Malmgren a Sveriges Radionak adott interjújában. Mint hozzátette, “mostanra azonban egyértelművé vált, hogy olyan kifejezésről beszélünk, amelyet használnak és amelynek funkciója van”.

A semleges névmást illetően heves vita robbant ki, amikor egy svéd kiadó úgy döntött, a “hen” szót fogja használni egyik gyermekkönyvében. Mások szerint a kifejezés nem a nemmel ellátott névmások helyettesítésére szolgál, hanem lehetőséget ad a beszélőnek arra, hogy anélkül utaljon egy személyre, hogy megemlítené annak nemét vagy az információ lényegtelen a mondanivaló szempontjából.

Az akadémiai szójegyzékben a “hen” szó két alkalmazása fog szerepelni: az első, amikor a nem ismeretlen vagy lényegtelen és második, amikor mint harmadik nemet használják – adta hírül a The Local című hírportál.

MTI-hír

MEGOSZTÁS
Előző cikkTarantino folytatja a westernjét
Következő cikkLufi, egy csipetnyi boldogság
Dr. Schneider Izabella Marosvásárhelyen, kisiparos családban látta meg a napvilágot. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik. Orvosi egyetemet végzett és képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. 32 évig volt orvos, megszámlálhatatlan kiállítás és több mint húsz különböző témájú könyv kötődik nevéhez. "Orvossá váltam és gyógyítottam, de most leginkább festek és írok."

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

16 + tizennégy =