Home Egyéb Berény képek és a magyar kubizmus

Berény képek és a magyar kubizmus

0
Berény képek és a magyar kubizmus
Berény Róbert:Alvó nő fekete vázával (MTI fotó: Kallos Bea)

Barki Gergely művészettörténész amellett, hogy Berény Róbert festőművész lappangó képeinek felkutatásával foglalkozik, belevágott a magyar kubizmus feltérképezésébe is, mert – mint az MTI-nek elmondta – ez az irányzat nincs feldolgozva a magyar képzőművészet kánonjában.

Alvó nő fekete vázával

A rendkívül sokoldalú Berény Róbert (1887-1953) életművét kutató művészettörténész elmondta: azokra a képekre a legbüszkébb, amelyekért sok mindent megtett, ami igazi nyomozás volt. Az Alvó nő fekete vázával című képre a Stuart Little, kisegér című filmet nézve, a díszletben bukkant rá Barki Gergely, majd hosszas nyomozással sikerült kiderítenie a kép történetét, az alkotás végül hat évnyi munka után került vissza Magyarországra.

Berény Róbert:Alvó nő fekete vázával (MTI fotó: Kallos Bea)
Berény Róbert:Alvó nő fekete vázával (MTI fotó: Kallos Bea)

2009 karácsonyán a Stuart Little, kisegér című amerikai filmben fedezte fel Berény Róbert elveszettnek hitt festményét. Később kiderült, hogy a Berény-kép egy szappanoperában is „szerepelt”, mielőtt a szakembernek sikerült beazonosítania és hatévnyi munkával hazahoznia. A képet egy pasadenai kereskedésben vásárolták a film készítői. A díszletes, miután elszegődött a az amerikai filmvállalattól, megvásárolta a festményt és a hálószobája falára függesztette ki.

Az 1927-1928 fordulóján készült alkotás a festő második feleségét, Breuer Etát ábrázolja.

A Nyolcak tagja egyik főművének számít. A festő a Tanácsköztársaságban betöltött szerepe miatt emigrációba kényszerült és Berlinben telepedett le. Itt ismerte meg magyar származású feleségét, a tehetséges csellistát. 1926-ban amnesztiát kapott, és feleségével együtt tért vissza Budapestre.

Nem derült fény arra, hogy miként került a kép a tengeren túlra, annyit lehet tudni, hogy utoljára 1928-ban az Ernst Múzeum márciusi csoportos kiállításán szerepelt, de a kép hátoldalán a Munkácsy-céh 1928-as novemberi tárlatának pecsétje is látható.

Végül Budapesten, hetvenmillió forintért kelt el Berény Róbert kalandos körülmények között hazakerült festménye.

Kelen Anna és Barki Gergely művészettörténészek, Virág Judit galériatulajdonos és Stuart Little, kisegér MTI fotó: Kallos Bea
Kelen Anna és Barki Gergely művészettörténészek, Virág Judit galériatulajdonos és Stuart Little, kisegér
(MTI fotó: Kallos Bea)

Napközben

Barki Gergely mint mondta, mindegyik műnek megvan a saját története, akad, amelyik csak fekete-fehér fotóról, karikatúráról ismert, de van olyan is, amelyről csak leírás áll rendelkezésre.

Felidézte, hogy a Napközelben című kép, amely Lukács György filozófus apjának hagyatékából nemrég került elő, korábban csak karikatúráról volt ismert. „Nem lehetett tudni, hogy ez csak egy részlete a képnek vagy a teljes mű. Annyit tudtunk, hogy 1911-ben 46-os tételszámmal állították ki” – hangsúlyozta. Több mint tíz évnyi kutatás után végül Angliában talált rá a sokáig lappangó festményre.

Golgota

Berény Róbertnek még több olyan alkotása van, amelyeknek a sorsáról nem tudni semmit. Ezek között volt az időközben az Egyesült Államokban előkerült Golgota és még most is ott van jó néhány Berény-grafika és -hímzés, amelyeket mintegy 500 másik magyar művel együtt az 1915-ös San Franciscó-i világkiállításon mutattak be. A híres Bartók-portré is Amerikában maradt, a festő haláláig próbálta visszaszerezni őket, eredménytelenül.

A Golgotára a művész egyik San Franciscóban élő unokája bukkant rá egy internetes árverésen, ahol fillérekért kínálták az alkotást. Az unoka leállíttatta a licitet azzal, hogy a festményt a nagyapjától tulajdonították el. Az FBI a nyomozás idejére lefoglalta a képet, amely aztán visszakerült a család tulajdonába.

A Bartók-portré

A Bartók-portréról ugyanakkor ma pontosan tudni, hogy hol őrzik, kiállításokra mégsem adják kölcsön, ami óriási veszteség.

Sziluettes kompozíció

A művészettörténész névjegykártyáján egyébként egy másik, szintén lappangó Berény-mű látható, amelyet az egyik főműként mutattak be a Nyolcak csoport 1911-es nagy kiállításán a Nemzeti Szalonban. A képnek nem volt címe, utólag nevezte el a művészettörténet Sziluettes kompozíciónak, amelynek bal oldalán egy sötét cilinderes figura látható. A festménynek az 1911-ben rendezett tárlat óta nyoma veszett.

„Legutóbb az ABC News kamerájának mutattam meg a képet, hátha valahonnan előkerül. Ez áll a szívemhez a legközelebb, nem véletlenül szerepel a kártyámon” – hangsúlyozta Barki Gergely, hozzátéve, hogy a Berény-életműből 40-50 kép hiányzik még egy nagy monográfia megírásához.

Megemlítette, hogy nemrég találta meg Ferenczi Sándor pszichoanalitikus, a magyar pszichoanalitikai iskola megteremtőjének egyik jegyzetfüzetét a londoni Freud Múzeumban, amelyből kiderül, hogy Berény Róberttel telepatikus és asszociációs kísérleteket végeztek a festő városmajori villájában, ahol Freud is megfordult.

A magyar kubizmus története

A művészettörténészt Berény Róbert életműve mellett a magyar kubizmus története is foglalkoztatja.

„Ahogy annak idején a magyar Vadaknál, százával hiányoznak a kubista művek. Azt lehet mondani, hogy a magyar kubizmus főművei le lettek fejezve” – hangsúlyozta a művészettörténész, hozzátéve, hogy ez egyebek mellett annak a következménye, hogy az irányzat kibontakozása az I. világháború idejére tehető.

Több alkotás külföldön maradt, eladták őket, nagy részük elkallódott vagy ismeretlen gyűjteményekbe került. Egyes magyar kubisták nevére sem igazán emlékszik a szakma, kivétel Szobotka Imre, akiről köztudott, hogy fontos kubista festő volt, azonban korai életműve hiányos.

A művész özvegye az 1970-es években szép számban adott el kubista főműveket olasz és német galériáknak, akik több kiállítást is rendeztek Milánóban és Münchenben. A hagyatékból azóta három-négy kép került elő, a legjelentősebbek valahol külföldön lehetnek – jegyezte meg.

„Magyarországon akkoriban nem volt áruk az ilyen festményeknek, amelyeket a külföldiek kemény valutáért vettek meg” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ma már Magyarországon is jóval többet fizetnek értük.

A korabeli sajtóból lehet tudni, hogy a magyar kubisták Párizs mellett Amerikában is bemutatkoztak: például 1913-ban több tengerentúli nagyvárosban rendeztek kisebb kubista tárlatokat, amelyeken Gusztáv Miklósnak – akit ma már inkább francia művészként tartanak számon – vagy Késmárky Árpádnak az alkotásai is szerepeltek. Késmárkyról a mai napig szinte semmit sem tud a szakma – jegyezte meg.

Alap: MTI-hír

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

négy × 5 =