Máté evangéliuma szerint a Názáreti Jézus születése idején egy rendkívüli égi jelenség volt

megfigyelhető, mely útmutatóul szolgált a napkeletről érkezett bölcseknek. A jelenség egyértelmű

leírásáról csupán a Bibliában, és azon belül is Máté evangéliumában olvashatunk. Mi lehetett a

 Betlehemi csillag? Üstökös, egy különös együttállás, netán egy csillag életútjának utolsó látványos

állomása?

Johannes_Kepler

Modern eszközeik ellenére a csillagászok körében a mai napig nem született egységes álláspont arról,

milyen égi jelenséget láthattak a napkeleti bölcsek. Több száz év alatt számos elképzelés született,

 melyek többé, vagy kevésbé adnak magyarázatot. Még mielőtt alaposabban megismernénk a lehetséges

jelenségeket, tegyünk egy gondolati időutazást a múltba, és próbáljuk elképzelni milyen lehetett a

csillagos ég látványa közel kétezer évvel ez előtt. Napjainkban a városi fényektől messze kell utaznunk,

ha teljes szépségében kívánjuk megtekinteni a csillagos ég látványát. A fényszennyezés korunk

sajátossága, az ég felé meredő utcai lámpák, fényáradatban úszó reklámok észrevétlenül növelik

a háttérfényességet, és így megnehezítik a csillagos ég észlelését, városi körülmények között

sokszor csak a legfényesebb csillagokat láthatjuk. Két ezer évvel ez előtt teljesen más volt a

helyzet. Az utcai fények hiányában, az égbolt felismerhetetlenségig ragyogott a csillagoktól,

nem okozott nehézséget szabad szemmel a tejút megkeresése sem. A kor emberei, tudósai

számára a csillagok misztikus, az emberektől független tünemények voltak, bizonyos csoportok

úgy gondolták az égi események hatással vannak a földi eseményekre. Bizonyos visszatérő

jelenségek, mint például a bolygó együttállásokhoz rendszerint korszakalkotó eseményeket fűztek.

Időszámításunk szerint 218-ban az éjszakai égen feltűnt egy üstökös, melyről későbbi számítások

 szerint kiderült, hogy a Halley üstökös volt. Az egyiptomi teológus Órigenész úgy vélte, a

betlehemi csillag is hasonló jelenség lehetett. Az üstökösök hirtelen tűnnek fel az égen, és napokig

 megfigyelhetőek, szemben a hullócsillagokkal, melyek csupán pár másodpercig látszódnak.

 Az elméletnek több gyengesége is van. Kínai feljegyzéseket vizsgálva kijelenthető, hogy a Halley

 üstökös Jézus születése körül csak az időszámítás előtti 12. évben volt megfigyelhető. Továbbá

 érdemes megjegyeznünk, hogy a korszakban az üstökösök hirtelen feltűnését sosem pozitív jelként

 könyvelték el az emberek. Az üstökösöket katasztrófák, háborúk előhírnökének tartották az ókorban,

 és a középkorban egyaránt. A 16. század úttörő csillagásza Johannes Kepler egy merőben más

elmélettel állt elő. 1604-ben megfigyelte, hogy az égen feltűnt egy fényes csillag, ott ahol előtte

nem látszott semmi. Az új csillag (Nóva) feltűnése előtt egy ritka együttállást figyelt meg,

nevezetesen a Jupiter és a Szaturnusz együttállását. Kepler úgy gondolta az új csillag feltűnését

a korábban látott együttállás váltotta ki.

 Ezen a szálon tovább haladva Keplernek az a gondolata támadt, hogy a betlehemi csillag is egy ilyen

 új csillag lehetett. Elméletének igazolására számításokat végzett, melyek során azt találta, hogy

 időszámításunk előtt 7-ben megfigyelhető volt a Jupiter és a Szaturnusz együttállása, mégpedig a

 Halak csillagképben.

 Napjainkban tudjuk, hogy a bolygóegyüttállások nem okoznak szupernóva robbanásokat, így Kepler

 elmélete ebből a szempontból helytelen volt, viszont ezt a nagy együttállást az asztrológusok

 üdvözölték a leginkább, akik ezt egyértelmű jelként tekintették a zsidók királyának születésére.

MEGOSZTÁS
Előző cikkShrek szamara jégből
Következő cikkÉv végi állatkerti hírek
"Tóth Gábor amióta csak az eszét tudja, rajong a természettudományokért. 11 évesen kezdett csillagászattal foglalkozni, később pedig a fizika és az informatika felé orientálódott. Szakmai gyakorlatát az Országos Meteorológiai Szolgálat Klímadinamikai szakcsoportjánál töltötte, ez idő alatt ismerkedett meg a klímakutatás alapjaival. Szabadúszó kutatóként természetes és mesterséges rendszerek időbeli fejlődését vizsgálja, elsősorban játékelméleti szempontból. Előadásában hétköznapi példákon keresztül helyezi más megvilágításba a káosz és rend dualitását a természetben."

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

tizenkettő + három =