Eltemetett énekóra

Sík Olga befejezettnek vélt hangképzésem utójátékát,

Majláth Júliának passzolta át.

„Nálam befejezted! Nem veszek el több pénz tőled, az énektudás a Majláth kezében van.”

Bekopogtam egy megkopott ajtón.

Egy úr nyitotta ki az ajtót.

A szobába lépve egy szemüveges fiatal fiú ült a zongoránál.

A befejezett dallamok lezárása után kérdezte:

„Juli néni, milyen volt?”

„Fiam, ez csodás, de hangjegyek mögé bújtatott öngyilkosság

-ez a véleményem. Vidámabbat írj!”

A szemüveges = Máté Péter

A mű=Az elsárgult falevél.

A rám szánt óra végén Júlia néni megjegyezte:

„Remélem Te nem vagy ilyen gyászhuszár!?”

„Nem” -mondtam, igyekezett vidámsággal.

Az ajtón ismét kopogtak.

A belépő növendék neve: Szécsi Pál.