Eltemetett énekóra
Sík Olga befejezettnek vélt hangképzésem utójátékát,
Majláth Júliának passzolta át.
“Nálam befejezted! Nem veszek el több pénz tőled, az énektudás a Majláth kezében van.”
Bekopogtam egy megkopott ajtón.
Egy úr nyitotta ki az ajtót.
A szobába lépve egy szemüveges fiatal fiú ült a zongoránál.
A befejezett dallamok lezárása után kérdezte:
“Juli néni, milyen volt?”
“Fiam, ez csodás, de hangjegyek mögé bújtatott öngyilkosság
-ez a véleményem. Vidámabbat írj!”
A szemüveges = Máté Péter
A mű=Az elsárgult falevél.
A rám szánt óra végén Júlia néni megjegyezte:
“Remélem Te nem vagy ilyen gyászhuszár!?”
“Nem” -mondtam, igyekezett vidámsággal.
Az ajtón ismét kopogtak.
A belépő növendék neve: Szécsi Pál.
