Gulyáságyú és rohamsisak avagy A Nagy Háború gyomornézetből címmel nyílik időszaki kiállítás a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2014. december 2-tól 2015. május 31-ig.

Pontosan Belgrád elfoglalásának centenáriumán nyit az új tárlat. Témája különleges: az osztrák-magyar hadsereg és a magyar hátországi lakosság első világháború alatti élelmezése.

Ha elmegyünk, ezt látjuk

Diadalív, vesszőfonat, drótakadály árnyékában reklámplakátok, szöveges falragaszok, eredeti fotók, reklám- és propaganda képeslapok, karikatúrák és gúnyképek, uralkodók, hadvezérek és frontharcosok képével díszített porcelán asztali edények, a katonák egyszerű bádog evőcsészéje és kulacsa színesen idézik a Nagy Háborút.

Kis enteriőrök jelenítik meg a hátországi és a frontélet egy-egy mozzanatát: diadalmas hadba vonulás, hadigazdálkodás, áremelkedés, jótékonyság, menázsi a fronton, kantin, tábori pékség stb. A tiszti étkező asztalán ágyúlőszer hüvelyében álló, puskatöltény hüvelyekkel feldíszített karácsonyfa érzékelteti a végtelen távolságot az otthon és a harcmező között.

Tárlóba kerültek a rózsaszín tábori levelezőlapok, szerepelnek a piacokon és a konyhákban hősiesen helytálló asszonyok hadimozsarai és takarékos ételreceptjei, élelmiszerjegyek érzékeltetik az imába foglalt mindennapi kenyér megszerzésének nem mindennapi gondját.

A kantinablak párkányán üres söröspohár szimbolizálja a visszatérés reményét…

A kérdésre mi magunk válaszolhatunk

A rendezők az Érdekes Újság száz évvel ezelőtt feltett kérdésére a választ a látogatókra bízzák:

„Ki érdemel meg jobban egy kitüntetést, az-e, aki pár óra alatt hidat ver egy folyón, vagy az, aki a hídon átkelve, megveri az ellenséget, az, aki napi hatvan kilométeren megveri az oroszt, vagy aki ilyen előnyomulás mellett élelemmel tudja ellátni a katonát?”

Helyszín

Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 1036 Budapest, Korona tér 1.

Gulyasagyu_es_rohamsisak_meghivo

MEGOSZTÁS
Előző cikkElső lemez – Második Műszak
Következő cikkOrosz népi posta – nevetőszoba
Dr. Schneider Izabella Marosvásárhelyen, kisiparos családban látta meg a napvilágot. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik. Orvosi egyetemet végzett és képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. 32 évig volt orvos, megszámlálhatatlan kiállítás és több mint húsz különböző témájú könyv kötődik nevéhez. "Orvossá váltam és gyógyítottam, de most leginkább festek és írok."

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

hat + három =