A magyar gyermekirodalom klasszikusa 1850. április 9-én született Radnóton. Ott ahol Radnóti Miklós apai nagyapja, Glatter Jónás kocsmáros volt, és ott látta meg a napvilágot Radnóti Miklós édesapja is.

A Pósa-életmű egyik jellegzetes vonásaként a boldog gyermekkor és a szülőfalu ideálképének érzelmes megidézése ismerhető fel.

Egész életében ragaszkodott ahhoz, hogy lakásának berendezési tárgyai, szülőfalujának hagyományaihoz, szokásrendjéhez igazodjanak. Esküvőjét is radnóti tradíciók szerint tartotta.

„1901-ben házasodott meg, s anyja halála után feleségével együtt Radnótra költözött, azonban alig egy év múlva ismét visszatért a fővárosba.”

Tanári pályára készült, súlyos anyagi bajokkal küzdve. Mint egyetemi hallgató óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt; sőt feláldozta ábrándjának,a már-már biztosított életpályáját is. Volt kisegítő-tanár a fővárosi reáliskolákban egy évig; de egyrészt beteges volt, másrészt pedig minden áron költő akart lenni. Felhagyott tehát a kenyérpályával és folyton írt. Írói pályáját a Tóth Kálmán szerkesztette Bolond Miska c. humorisztikus lapnál kezdette az 1870-es évek elején mint rendes belső munkatárs.

1870-es évek közepétől különböző újságok munkatársaként dolgozott, majd 1889-ben elindította (Benedek Elek segítségével) és haláláig szerkesztette az Én Újságom című gyermeklapot. Ez a 4000 előfizetővel rendelkező lap (amibe rendszeresen írt Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Herczeg Ferenc, Móra Ferenc, Benedek Elek) alapozta meg Pósa irodalmi tengelyét.

„Arra volt hivatva – írja róla lelkes olvasója, Kosztolányi Dezső – , hogy hosszú idő múlva megteremtse a nem létező gyermekköltészetét.”

1905-ben öt kötetben adták ki gyermekverseit, 1914. május 7-én pedig 50 ezer pesti gyerek vonult fel a Ligetben a 40 éves író jubileumát ünneplő „Pósa Bácsi” üdvözlésére.

A gyorokménesi szőlőbirtokosok, a költőt minden évben Lajos napján egy hordó ménesi borral tisztelik meg. Az elsőt, 1896-ban külön küldöttség művészileg faragott hordóban adta át egy írói estélyen az ún. Pósa-asztalnál.

Szegeden arany tollal méltatták, sőt Pósát még Nobel-díjra is jelölte Herman Ottó.

Gyerekverseknél is sikeresebbnek bizonyultak nótái. Dalszövegei Dankó Pista, Lányi Géza előadásában váltak ismertté.

Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.

Budapesten halt meg, 1914. július 9-én, emlékét Radnóton, és országszerte őrzik, utcák, intézmények, emlékművek.

Szöveg: wikipedia.org, Irodalmi Jelképhelyek c. Kiadvány

Fotó: IB.hu