Feltöltök ide egy képet, szerintem teljesen más, mint az eddigiek!

Éppen egy papír-áru üzletben keresgéltem hártyapapírt. Az tűnt fel, hogy a kiszolgálónőnek óriásszemei vannak, és a hajában egy lila klemátisz ékeskedett. Egyetlen szót sem szólt hozzám, éppen csak a szemével kérdezett. Mondom: hártyapapír, kellene. Álmodozó tekintetét levette rólam, lassan felmászott egy létrára, leszedett egy tekercs hártyapapírt. Még lassabban lemászott a létráról, letette a hártyapapírt maga mellé az asztalra, a létrát visszaállította a helyére, mintha álomban járna. Felvette a papírtekercset, lassan odajött a pulthoz. Az árut elém helyezte az asztalra, olyan volt, mint aki nincs is ezen a helyen, hanem egy másik, szótlan papírvilágból nézne engem. A szemével kérdezett, hogy jó lesz-e ez a papír, amikor közöltem vele, hogy nagyszerű lesz. Elsuhant a kasszáig, beütötte. Közben én azt hittem: talán néma, és bizonyára álmodik, amíg engem is kiszolgál. Szinte láttam az álmait, kék pillangók rajával álmodott…. Nem tudom, honnan jutott eszembe a kék pillangó, mert egy darab sem volt ott a helyszínen, de én láttam őket.

Különös, furcsa pillanat volt, amikor a számlát a kezembe adta. Úgy nyújtotta át, mint egy ajándékot… Nem volt rajtam a szemüvegem, amikor vaksin megpróbáltam megnézni, hogy ez a rövid kis álom mibe került. Felnéztem a lányra, és kérdeztem, mennyi is ez? És akkor teljesen normálisan, számomra is követhető módon kinyitotta a száját, egy pillanatig várt, mielőtt -meglepetésemre- kimondta:

“Tizenhárom dollár, ötven. És nagyon szépen köszönöm a vásárlást! Viszontlátásra!”

Ebben a pillanatban eltüntek a kék pillangók. A lány savós-zöld, meredt tekintettel nézett rám, a hajában nem is klemátisz volt, hanem egy gyűrött lila madzag.

Én viszont nem vagyok hajlandó lemondani a vízióimról.

Még aznap, otthon, lefestettem. A kép címe: A papírárus lány álmodik.

A papírárus lány álmodik
A papírárus lány álmodik

U.i.: Mi az a hártyapapír?(szerk.)( a Pallas Nagylexikon szerint)

Tisztán pamutrongyokból előállított enyvezetlen papirosból készül, olyképpen, hogy a papirost tömény kénsavfürdőn áthúzzák, azonnal leöblögetik és ammoniák fürdőbe-helyezik.

Más néven: másolópapír, hagymahéj, vékony fényes papiros. (onionskin)

MEGOSZTÁS
Előző cikkA Délibáb fotói – MODEM
Következő cikkÚj Mozart-kézirat a Kutatók Éjszakáján
Dr. Schneider Izabella Marosvásárhelyen, kisiparos családban látta meg a napvilágot. Magát orvos-írónak tartja, de a sajtóban olykor csak modern polihisztorként említik. Orvosi egyetemet végzett és képzőművészeti iskolában grafikusi diplomát szerzett. 32 évig volt orvos, megszámlálhatatlan kiállítás és több mint húsz különböző témájú könyv kötődik nevéhez. "Orvossá váltam és gyógyítottam, de most leginkább festek és írok."

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

1 × három =