Szerepet játszott a dzsessz fejlődésében, azzal, hogy egy addig többé-kevésbé érintett területre merészkedett: a múlt század derekán fiatal zongoristaként Bach zeneműveire improvizált, ennek köszönheti sikerei elindulását.

Fotó: youtube.com
Fotó: youtube.com

1934-ben született Franciaországban. Pályája az 1950-es évek végén, a dzsessz történelmének egyik leginkább kísérletező időszakában kezdődött. 1959-1979 között Triójával koncerteztek világszerte.

Negyvenöt éves korában úgy döntött, visszavonul, hogy zenei témájú kutatásainak szentelhesse idejét. Ekkoriban miséket komponált, és nagy hatással volt rá Vivaldi, Ravel, Satie, valamint Debussy és Schumann munkássága is.

1985-ben a trió újjászületett, új tagjai André Arpino ütőhangszeres és Vincent Charbonnier bőgős lettek, újbóli sikereket hozva az együttesnek. Egyedi előadói stílusa és merész kísérletező kedve felkeltette Bernard Gavoty figyelmét is.

A híres francia zenetudós így jellemezte a zenészt:

„Hogy Loussier lenne a világ legjobb zongoristája? A saját stílusában minden kétséget kizáróan az. Generációjának egyedülálló művésze, talán épp azért, mert stílusa egyetlen műfajba sem sorolható.”

Virtuóz és változatos munkásságáért 2009-ben Gramophone díjjal tüntették ki. A jelenlegi felálláson kívül számos egyéb produkcióban is részt vett, több száz mozi- és tévéfilm zenéje fűződik a nevéhez. 80. születésnapjára dupla cd-s set jelent meg saját válogatásában kedvenceiből.

Mi most ezt hallgatjuk:

Fotó: youtube.com

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

négy × 2 =