50 éves a Horváth Péter Honismereti Szakkör

Jászság-Jászjákóhalma

“Ezek az emberek, másfél órányira Pesttől, a síkság közepén, a Duna és a Tisza között, mind azt a csodálatosan tiszta, érintetlen magyar nyelvet beszélik, mely e lapos szigeten, nemzetiségektől elkülönített, idegenségtől nem érintett szűz magyar területen érett meg, jászok és kunok beszélik, idegen vagy csinált, hanyag, városi szó nem tapadt ehhez a nyelvhez. Ez a legtisztább magyar vidék: Kunság, magyarság, jászság.” (Márai Sándor: Lidi néni rokonai )

A Jászság az Észak-Alföldi régióhoz, Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozik, 18 települést foglal magában. Jászjákóhalma, az egyik legtipikusabb jász község, háromezernél kicsivel többen lakják. A Tarna nevű folyócskán átkelve malom várja a látogatót.

Mária malom
Mária malom

Valamikor itt legeltette Jákó a templom partján “birgéit”, itt fogták el Fazekas Dávidot, az országosan hírhedt betyárt, de itt született Gubicz András ekegyáros, Laki Ida festőművész, és itt vendégeskedett hajdan Kálmán Kata fotográfus is. Az irodalmi kötődésekről ne is beszéljünk!

A Horváth Péter Honismereti Szakkör és vezetője

A településen él ma is Fodor István Ferenc, a helyi Horváth Péter Honismereti Szakkör vezetője, aki a szakkör tagjaival és meghívott vendégeikkel, a múlt év végén ünnepelte fennállásuk 50.jubileumi évfordulóját.

Fodor István Ferenc
Fodor István Ferenc

Fodor Pistát a Jászságban, de azon túl országosan is sokan ismerik és kedvelik. Aki nem találkozott még vele, az vagy nem jász vagy nem olvasott még jászsági kiadványokat.

Azt mondanám, hogy sajátos humorral megáldott, kétlábon járó jászsági lexikon, mi több egy csodálatra méltó tudós egyéniség. Számtalan diplomát, kiadványt, kitüntetést, megalakított kört, szakkört mondhat magáénak.

Vele beszélgettünk, múltról, jövőről, tegeződve, ő meg válaszolt hol komolyan, hol humorosan.

– Félszáz éves a Horváth Péter Honismereti Szakkör. Egy emberöltőnyi idő alatt mi minden változott? Valójában mit jelent számodra a honismeret?

– Az 1960-as évek elején a Hazafias Népfronttól indult el a honismereti mozgalom. Az ország vezetése úgy volt vele – túl a „Múltat végkép eltörölni…” korszakon, hogy akinek nincs jobb dolga, az foglalkozzon a múlttal. Országszerte szinte minden településen alakultak a honismereti szakkörök. Mi Horváth Péterről neveztük el, – aki itt született a faluban és a Jászkunság első történetírója volt, – de csak 16 évvel később. 1963-ban 66 évesen ugyanis nyugdíjba ment Váradi Zoltán bácsi, történelem tanár és iskolaigazgató helyettes, és élt egy történelem iránt érdeklődő cipész: Terjéki János. Ők voltak az alapítók, no meg akkor nyílt gimnázium a községben, így éppen az én osztálytársaim egy része is alapítótagok voltak. Akkoriban még hatalmas egyeseket kaptam történelemből – pont Zoltán bácsitól, – akivel aztán két és fél év múlva együtt dolgoztam haláláig.

A gimnázium viszont megszűnt és az alapítók nagy része “eljáróként” kimaradt a szakkör életéből. Tizenheten voltak, majd voltunk ötven fölött is, ma huszonegyen. A sors fintora, hogy az alapító éppen a 20 éves ünnepség közben halt meg a kórházban, azóta én vezetem a szakkört. Addig, amíg van rá igény.

Számomra a honismeret mindent jelent. Ami az adott területhez, vagy településhez tartozik, az mind honismeret.

Az egész múlt évet a félévszázados évfordulónak szenteltük. November közepén pedig nagy bulit csaptunk a fél ország részvételével. Köszönet a Polgári Magyarországért Alapítványnak!

Naptár
Naptár

– A jászsági kötődésedet mi sem bizonyítja jobban, minthogy egész eddigi életedet itt élted. A virágzó iparos Jákóhalmán érdekesebb lehetett régen az élet, mint most? Szerinted milyen jövő vár az öntudatos jász településekre?

– Tanyán éltem 13 éves koromig, akkoriban még nem voltak a szüleim “beverve” a tsz-be. Tele volt a határ vadvirággal, vadmadárral. Tudtam, hogy a tyúksegg virágtól tyúksegg nő a kezemen, a vérehulló fecskefű meg elmulassza. Ma már a környezetről senki nem tud semmit. Egy mai gyerek azt hiszi, hogy a búzavirág az a búzának a virága.

Még emlékszem rá, amikor az iparos urak a saját házuknál mulattak búcsúkor, névnapkor.

Az öntudatos jász településekre szép jövő vár, de meg kell mondjam, hogy sajnos a mindig elől járó iparos község – Jákóhalma – lassan a béka feneke alól tud csak kikandikálni, ha a többieket látni akarja, amint elhúznak mellette. A régi dicsőségből nem lehet megélni.

Községháza-Jászjákóhalma
Községháza-Jászjákóhalma

– Sok helyen jártál a világban, ahol jászok élnek. A Kaukázus vidékén vannak ma még olyan népcsoportokat, akik az őseink ősei? A Jászságon kívül hol élnek még jászok?

– Azért a Kaukázusban még nem jártam, de oszét rokonainkra rá tudnék köszönni egy „Daban horz!”-zal!

Az egész Kiskunságot a jászok szülték teli! A török idők után az elnéptelenedett területen pusztákat váltottak és lejártak legeltetni, majd megtelepedtek. Jákóhalma pl. a mai Jászszentlászló felét birtokolta 130 km-re ide. De mondhatnám a Nagykunságban Kunszentmártont, melyet Jászapáti telepített be. De ez folytatódott a mai Szerbiában is és máris a Kárpát-medence távolabbi tájain vagyunk. Szlovákiában is van Jászfalu. Ahol Eszlár, Oszlár, Varsány nevű falu van, ami mind a jászokat takarja török, vagy régi magyar névvel. A dunántúli Pilisjászfaluból került elő a jász nyelvemlék, melyből kiderült az iráni-oszét rokonság, ami alapján az imént jász Jó napottal köszöntem. Vagy elég egyértelmű Románia második legnagyobb városának a neve: Iasi magyarul Jászvásár.

– A kiadványaidból megtudhatjuk, hogy Jászjákóhalma egy hihetetlen izgalmas múltra visszatekintő település. A határában epipaleolit kori leletet találtak a régészek, ami arra utal, hogy a település az utolsó jégkorszak vége óta lakott. Emellett feltártak több kelta szemetes gödröt. Egyéb leletek között szerepel egy avar tűtartó, egy honfoglalás kori szablya, Mária Terézia idejéből egy hosszú, nemesi pipa, egy janicsár kard. Váradi Zoltán korábban mesélt egy 200 éves varrógépről is. Arról nem is beszélve, hogy eltűnt települések nyomai is fennmaradtak. Félegyháza partról “s”-végű hajkarika. Nyaklánc gyöngyök a XI-XIII. századból. Számtalan történet kering a helyi iparosok kiváló munkáiról. A messze földön híres malmokról, a makkos-erdőről, aminek fáit még Mária Terézia telepíttette a sertések makkolására. A honismeret iránt érdeklődő jász embernek mik a leginkább érdekes kutatási területek?

– Talán a betyárok. Jákóhalmáról Fazekas Dávid, vagy Cseho Pista. El is helyeztünk az egyik gatyaszaggató falán egy emléktáblát, arra emlékezve, hogy 1853-ban ott állt az az istálló, melyet rágyújtottak a zsandárok Fazekas Dávidra, mielőtt Gyöngyösön lelőtték. Az elöltöltős pisztolya meg a gyűjteményünkben van, a háza falába volt befalazva.

Meg természetesen izgalmas a tüzes mérnök, meg társai a boszorkányok, a mókár, markaláb, rézfaszú bagó történetek, már bocsánat, finoman szólva.

Honfoglalás kori szablya
Honfoglalás kori szablya

– Hozzád kapcsolódik a “Fodor Pista kiskönyvtára” sorozat, a Jászjákóhalma története, A Jákóhalmi Iparosság Fénykora (1867-1945) című kiadványok, egy helyi lap és még számtalan kiadvány.

Aki nem ismer, azt gondolná, hogy egy jó tollú helytörténész vagy, esetleg egy kiváló újságíró. Miközben számtalan tisztséget betöltöttél, egyéb iskolákat is elvégeztél. Voltál polgármester, könyvtáros, lettél szociológus. Mindegyik, vagy egyik sem vagy?

– A Jákóhalmi Szabad Jász Polgár már 19. évfolyamában van. A Fodor Pista Kiskönyvtára kétszer 10 darabból állt, de amellett számtalan egyéb “papírformátum” is megjelent ismeretterjesztő szándékkal. Ezek közül sok olyan volt, amelyet mindenkinek eljuttattam a faluban.

Te mondtad! Tehát egy „jó tollú helytörténész vagyok” s „kiváló könyvtáros”. Amellett népművelő és szociológus. Azt még nem mondtad, hogy álcázott sivatagi teverabló.

Eddig még nem tudtam eldönteni, hogy melyik legyek, mert az érdeklődésemet tekintve, a felsorolt tudományterületek mindegyike érdekel! Valahogy úgy vagyok vele, mint a nősüléssel. Ráérek arra még! Keresem az igazit! Sőt még várok egy hónapot, mint az ingyenes utazási életkorom elérésére!

Jászjákóhalma története
Jászjákóhalma története
fenykora
Kiadvány az Iparosság fénykoráról

– A település névadójának, Jakabnak, tudunk valamit az utódairól?

– Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Mindenképpen lenni kellett valamilyen Jakabnak a falu történetében, aki ott legeltethette a birgéit ahol most a templom áll. Az öregek szerint a küszöb alá van eltemetve. Csakhogy azóta hányadik helyen van már a templom küszöbe!

– A település szülötte volt még Gubicz András ekegyáros és felesége Poldermann Júlia, aki kisdedóvodát hozott létre, és említhetnénk még Hegyfoky Kabos meteorológus papot is, Katkó István írót, Laki Ida festőművésznőt, Szabó Szabolcs rajzfilmrendezőt.

Ám mesélnek történeteket az iskola alapító Ficzek Károly plébánosról, Kálmán Kata fotográfusról, a Losonczy-Farkas kastély lakóiról, sőt élt itt még remete is. Van, akikkel személyesen is találkoztál?

– Nem mindegyikük született itt, csak kötődtek ide! Hegyfoky itt volt káplán, Ficzek meg pap, aki a saját költségén építtetett két iskolát. Kálmán Kata rokona volt az akkori jegyző, így rendszeresen járt le ide és fotózott. Neki köszönhetjük, hogy láthatjuk, hogy nézett ki Jákóhalma a harmincas években. Halála előtt még megtudtam hívni, amikor régi fotókat hozott magával. Több országos albumban láthatók jákóhalmi emberek. A 93 éves Laki Ida művésznővel ma is kapcsolatban állok. Szabó Szabolcsra én találtam rá, hogy a Vízipók-Csodapók világhírű alkotója itt született a patyikus fiaként. Nála ugyanúgy jártam, mint Katkó Istvánnál, aki többször volt itt író-olvasó találkozón. Ő maga is úgy hívta, hogy a „Halámadár onokája”, mert a nagyapját úgy ismerték, mint temetkezési alkalmazottat. De folytathatnánk a sort László István Péter aranytollas újságíróval is, aki Rákosi börtönét is megjárta tanyasirató verseiért.

Gubicz András
Gubicz András
Hegyfoky Kabos
Hegyfoky Kabos

– Nem beszélve Ady Endréről, aki hajdan kikocsizott a helyi Gátőr házig, 1873 megjelent a Jász-Kürt című újság. Már 1868-ban Olvasóegylet alakult, 1925-ban Tánciskola. Forgács Gábor, honismereti tag, oroszországi fogsága idején még Gorkijjal is találkozott. Vannak egyéb irodalmi vonatkozásai is a településnek?

– Már az előbb említetted Katkó Istvánt, aki a Nyitott könyv sorozatot vezette a tévében, mint szerkesztő 17 évig. Sok könyvet írt, több-ből rádió, vagy tv-játék is készült: pl. az Öt férfi komoly szándékkal, vagy nemzetközi díjat is nyert a Telefonpapából készült filmmel. Volt egy egykönyves kommunista írónk is: Csőke Pál megírta a Tett marad című regényt, aztán nem tudunk róla azóta. Számtalan jó pennájú újságírónk is van. Egyről már szóltam az imént, ő már maghalt. De Bognár Marika, Bóna Zoli, Lukácsi Pali, László Gyula. Ám, ez most itt a hóhér akasztása, mert én is tagja vagyok a MÚK-nak (Magyar Újságírók Közössége) már vagy 19 éve.

– A templomban lévő Félegyházi fa Madonna Finnországban díjat is nyert. Mi a szobor rövid története? Egyéb műemlékek, helyi mestermunkák, amik messze földön híresek?

– A Félegyházi Madonnát a megyei múzeum kérte kölcsön egy finn kiállításra. Azért félegyházi, mert azon a kiskunsági környéken volt divat évszázadokkal ezelőtt a pásztorok által ilyen Madonnát (Szűz Mária a Kis Jézussal) faragni, amit kiszíneztek és felrakták a falra. A miénket annak a dédapjának a dédapjának a kisbojtárja faragta valamikor 200-250 éve lenn Szentlászlón, aki behozta.

A templomunk legrégebbi része Zsigmond király korabeli gótikus, a kakasos Jézus most lett újrafaragva – XVIII. századi, a népi tüzelős istálló is egyedi, úgy 200 éves, helyre van állítva. Sőt a 1761-es copf Mária Immaculata-szobrot a leggazdagabb redemptus állíttatta: Guczonay Ferenc szenátor.

kakasos
Kakasos Jézus-szobor – XVIII. század

Az iparosok évszázadok óta híresek voltak. Jártak messzire vásárokra a Felvidékre, még a mai Szlovákiába is. Nem volt jó ajánlólevél, ha valamelyiket azzal cukkolták, hogy „üzentek Pétervásáráról, hogy menjen el megnyesni a szekrényt, mert kivirágzott!” Merthogy olyan nedves fából csinálta. A cipészek (régen csizmadiák: „Csizmadia Isten fia”!) és az asztalosok voltak a leghíresebbek. Amíg működött a helyi KTSZ Skandináviába is gyártottak korcsolyacipőket.

Női kánkán csizma - 1920-30-as évek
A településen gyártott csizma

– A települést sújtotta már több földrengés, volt árvíz, mocsárvilág. Ám van egy görbe híd és egy fa híd a Tarnán, volt homokbánya, kenderáztató, mint említettem erdő, a föld alatt termálvíz, vannak védett fái, állatai. Jászjákóhalma tényleg ennyire kiváló adottságú település?

– Az adottsággal nincs baj. Csak a kihasználtsággal. 21 évvel korábban volt villanyunk mint a szomszéd falvaknak, 22 évvel előbb volt műutunk, mint a szomszédos Jászapátinak. 1963-ban egyedi neonvilágítás volt a fő úton. Ez presztízskérdés volt. Ma? A szennyvíz-kérdés folyamatban, a Tarnán a fa híd elrohad…

– Számtalan díjat, kitüntetést, elismerést, Jászságon kívüli- és belüli barátságot mondhatsz magadénak. Több helyi körnek, szervezetnek, alapítványnak vagy a tagja, alapítója. Egyrészt melyekre vagy a legbüszkébb, másrészt mik az idei legfrissebb kitüntetéseid?

-Majdhogynem úgy voltam már, mint az egyszeri ember, akit hirtelen megdobtak több díjjal: „Te Úristen, ezek tudnak valamit! Csak nem vagyok halálos beteg?”

Félretéve a viccelődést: mindegyik kitüntetés megtiszteltetés számomra, mert azoktól kaptam, akik nem csak elismernek, hanem én is elismerem őket. Ha egy sunyi alak akarna kitüntetni, akiről tudnám, hogy hátsó szándékkal teszi, talán át sem venném. Egy kitüntetésnél ugyanis nem csak az számít, hogy mit kap az ember, hanem legalább annyira számít, – ha nem jobban, – hogy kitől kapja. Arra külön büszke vagyok, hogy nincs Jákóhalmáért kitüntetésem, mert amikor polgármester voltam: megmondtam, hogy elő ne merjenek terjeszteni, mert szépen néznék ki, ha én kapnám meg mint a falu első embere. Azóta meg ilyen veszély nem fenyeget!

Legutóbb a honismereti ténykedésem miatt kaptam több elismerést is. Augusztus 20-ra megyei közművelődési-díjat, meg ugyanakkor a vidékfejlesztési miniszter úr elismerő oklevelét is. Ez különösen becses, mert hajdan, mikor még ő is polgármester volt, sok közös redempciós ünnepségünk volt, tehát személyesen is tudja, hogy mit csináltam, vagy mit nem.

A minap ötödször is újraválasztottak gazdaköri elnöknek és kaptam egy díszes kitűzőt a tagságtól. Legbüszkébb azonban a Jászok Nobel-díjára vagyok: a Jászságért-díjra.

Persze a díjak mellett, ha a községben járva rám köszönnek és megkérdezik, hogy mi újság velem, én már annak is örülök, jobban indul a napom!

szüret
Szüretel a Honismereti Szakkör egyik fele

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

egy × 5 =