Két fontos eszköz, amik feltalálása megkönnyítette az emberek életét. A varrógép és a kerékpár. A legkorábbi varrógép tűt 1584-ben említi egy céh-papiros. Az első híradás egy gépvarrótűről Aachenből, Németországból származik. Ez az úgynevezett Aacheni Tű. Egyedülálló tárgy. A németországi Zinkhütter Hof nevezetű múzeum mutatja be. A tűkészítők itt tömörültek céhekbe, 1615-ben.

Különböző textíliákhoz különböző tűk szükségeltetnek, fontosságukat mutatja, hogy az ipari varrógépek tűi 10.000 lyukasztás/ perc gyorsasággal dolgoznak, ennyiszer hatolnak át a textilanyagon, és húzzák át a spulniból alulról a második szálat, ami a varrást alkotja.

Létezik egy történet, hogy valós vagy csak legenda, nem tudom, mely szerint a modern gépvarrótű feltalálója hiába kínlódott sokáig, hogy gépvarrótűt készítsen. Egyszer álmában harcias bennszülötteket látott, ezek lándzsáinak hegyébe lyuk tátongott. A feltaláló ez alapján készítette el az első gépvarrótűt, melynek a hegyében helyezkedett el egy lyuk, és ezen lett áthúzva a varráshoz használt cérna. Az alsó és felső cérnaszál közreveszi a megvarrásra szánt anyagot, mint egy szendvicset.

A legyártott tűket még felül kellett vizsgálni, hogy nincs-e fémhulladék rajtuk,elég egyenesek e, a hegyük elég éles e és nincs e rajtuk szennyezettség. Ezért a legyártott tűket sorba rakták egy asztalon, és a munkás a kisujjával görgette és szemrevételezte őket.

Egy okos kis adalék arra az aacheni szokásra, hogy miért feltartott kis újjal köszöntik egymást az aacheniek. A köszöntés neve Klenkes, és csak itt használják a szót speciálisan erre a köszöntésre: kezed ökölbe szorítva felemeled, a kisujjad az égre néz, nos a gépvarrótűkkel foglalkozók köszöntése ez.

A napóleoni háborúkban megnyílt a piac Franciaország, majd Ausztrián át Közép-Európába is. Az 1900-as évek elején Aachenben 29 tűgyár működött 4022 munkással. Amerikában az első pátenset 1851-ben adták ki Elias Howe Singer nevére, aki aztán átterjeszkedett Európába is, szüleink és nagyszüleink Singer varrógépje már ebből a szériából való volt.

A világháborúk idejére rengetek katonaruhát és felszerelést varrtak, ez lendítette fel a tényt, hogy minden valamirevaló házban volt, és talán most is van egy varrógép. Egy ügyes kezű asszony, – amíg nem voltak nagy áruházak- az egész családnak megvarrta a felvevő ruhát.

Adrian gyár – Győr

Magyarországon Adrian néven működött Győrben egy varrógép és kerékpár gyár.

Fotó: IB.hu
Fotó: IB.hu

A kerékpár régi álom, és emberi izomerővel hajtható, a gyaloglásnál mennyiségileg gyorsabb szerkentyűk építésének kezdeményei egész Európában megfigyelhetők. Már az ókorban is megpróbálták, de ezek csak jelentőség nélküli egyedi darabok voltak.

A bicikli körülbelül 200 éves, és legelőször csak egy kerékből állt. Később két kerékből állították össze, ahol az első kerék úgy másfél méter magas és nagyon instabil volt. Az izomerőt pedál segítségével vitték át a kerékre. A két kerék kétszeresre növeli a sebességet. Az elsőt egy Friedrich von Drais nevű úr készítette el, járművét magáról nevezte el Draisine-nek. A gép fából volt, és óránkénti 15 kilométeres sebességet lehetett elérni vele.

Egy Filip Moritz Fischernek jutott eszébe az első kerék meghajtása. Ekkor növelték nagyra az első kereket. A velos szó latinul gyorsat, a pes lábat jelent, így kapta a Velocipéd elnevezést az új jármű.

Fotó: IB.hu
Fotó: IB.hu

Az első női biciklit 1920-ba hozták létre, hogy a nők szoknyában is felülhessenek a járműre, a nadrág viselete nőknek csak úgy 1960 körül nyert létjogosultságot. Persze, csak úgy belehajtani a világba szabályozás nélkül nem lehetséges. Az 1968-as bécsi megegyezés szerint az a Kerékpár, aminek két kereke, egy csengője, (hangereje 63 decibel), elől fehér, hátul piros lámpája és két féke
van, minden más járgány csak játéknak, játékszernek számít.

Fotó: IB.hu
Fotó: IB.hu

Magyarországon a Millennium idejére elkészült a Városliget, a villanyvilágítás és a Kis Metró. Itt állt rendelkezésére a Hölgyeknek és Uraknak a Velodrom nevezetű zárt bicikli gyakorlópálya, vagy tanpálya.

Bárdi József 1897-ben nyitotta meg saját kerékpár és varrógép üzletét. A XX. század végén készült pár száz Bárdi kerékpár. Vannak országok, pl. Hollandia, ahol a legtöbb egy főre eső kerékpár létezik. Szinte háziállatként kezelik őket. A bérelhető bubi-kerékpárokat már majdnem minden európai nagyvárosban megtaláljuk, és fokozatosan mindenhol kiépülnek a kerékpárutak.

A környezettudatosság növekedésével reneszánszát éli a bicikliipar. Ma már vannak kerékpáros negyedek, városrészek, ahová üzemanyaggal nem szabad behajtani. Kerékpáros boltok, web áruházak léteznek, amelyek a bringások összes öltözködési és használati tárgy – igényeit kielégítik. Van, aki nagyon komolyan veszi ezeket az igényeket.

Fotó: IB.hu
Fotó: IB.hu

Egy biztos: biciklizni egészséges, és sokkal jobb, mint például a háború…

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

20 − húsz =