A Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) 1869-ben létesült Magyar Királyi Földtani Intézet néven. Alapító okiratát I. Ferenc József látta el kézjegyével. 2012. április 1-én összeolvadt az Eötvös Loránd Geofizikai Intézettel, így jött létre a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (rövidítve MFGI). Székháza műemlékvédelem alatt álló szecessziós épület Budapesten, a XIV. kerületben, a Stefánia út 14. szám alatt. Az épület Lechner Ödön tervei alapján, Hauszmann Sándor irányításával készült 1898-1899-ben.

legifoto
Légifotó az épületről

A Magyar Állami Földtani Intézet története

Az ipari, majd a tudományos forradalom hatására fogalmazódott meg Európa-szerte a földtani intézmények megalapításának gondolata. Az első európai földtani intézetet Angliában nyitották meg 1835-ben, majd 1849-ben Ausztriában, Poroszországban, Francia- és Olaszországban hoztak létre hasonló szervezeteket. Magyarországon a kiegyezés társadalmi-politikai légkörében adódott erre lehetőség. A Földmívelés-, Ipar-, és Kereskedelemügyi Minisztériumban Magyar Királyi Földtani Osztály létesült 1868-ban. Gorove István miniszter javaslatára I. Ferenc József császár és király 1869. június 18-án jóváhagyta a Földtani Intézet megalapítását.

Földtani-1alapito_irat
Alapító okirat

Egyre nagyobb lett a gyűjtemény

A térképezés és az őslénytani, ásványtani kutatások előrehaladtával egyre gyarapodott a gyűjtemény, egyre sokasodtak a könyvtár polcain a könyvek, térképek. Az intézet ötször költözködött: a Magyar Nemzeti Múzeumban, bérelt lakásban, a Minisztérium helyiségeiben kapott helyet. A kutatási anyagok használhatóságának, a gyűjtemény kiállíthatóságának igénye egy állandó székház után kiáltott.

Negyedszázados hányattatás után vált reálissá a gondolat megvalósítása, amelyet nagyban előmozdított, hogy az inkább vérbeli tudóst, Hantken Miksát igazgatói posztján felváltotta Böckh János. Mai szóval élve menedzser-tudós került az igazgatói székbe, valamint Semsey Andor (1833-1923) természettudós nemeslelkű adományként 100 000 koronával támogatta, illetve építkezés majd negyedét egymaga állta. Az építési telket a főváros -hosszas közgyűlési csetepaték és lobbi harcok után- a mai Statisztikai Hivatal építési telke és a Stefánia úti telek közül az utóbbit kiválasztván, ingyen bocsátotta az intézet rendelkezésére. Az ingyenesség mellé azonban kikötéseket is társított.

Ezek szerint a telket kizárólag a Földtani Intézet létesítésére lehet felhasználni, a gyűjteményeket az intézet köteles kiállítani és díjtalan látogatást, valamint az iskolák számára az oktatáshoz szükséges kőzetanyagokat biztosítani. Emellett a Kincstár az adókat és közterheket az intézménytől átvállalta.

Ki tervezze az épületet?

Az épület megvalósítására tervezői, jeligés pályázatot írtak ki 1896-ban. Tizennégy pályamunka érkezett be, amelyeket a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által felállított bizottság bírált el, ebben többek között Pecz Samu és Alpár Ignác is helyet kapott.

Az első díjat a “Versenyezve haladunk” jeligéjű pályamű kapta, amely Lechner Ödön műve volt. A második díj pedig Gerster Kálmán “Globus” jeligéjű munkájáé lett. A pályázatokat az épület majdani használóinak is megküldték, így a Földtani Intézet vezető geológusai is kifejthették véleményüket. Érdekes módon az akkori hagyományos, klasszicista stílustól eltérő homlokzati tervek ellenkezést váltottak ki: “a kontemplált külső a földtani intézet komolyabb jellemének, inkább exakt tudományos gyűjteményeinek nem igen felel meg”. Ezért megvalósításra a második díjas “Globus” pályázatot javasolták.

Lechner
Lechner Ödön

Végül az építészek véleménye bizonyult döntőnek, bár a végleges épület kiviteli tervei és a megvalósult elképzelések a pályaműtől több ponton is eltértek. Az építés 1898. február 9-én kezdődött meg, amit azért is érdemes feljegyezni, mert Hausmann Sándor az épületet “lakható állapotban” már 1899. október 1-én átadta. Ez az építési időtartam pedig a hagyományos építési technológiák mellett és az Intézet méreteit tekintetbe véve igencsak rövid volt.

Földtani-6regi
Korabeli fotó az intézményről

Az építés alatt természetesen számtalan apróbb-nagyobb gonddal kellett szembenézniük az építőknek és a Böckh János irányította Építési bizottságnak, az akkoriban is lépten-nyomon tapasztalható pénzügyi nehézségek legyőzésétől az intézet kertjébe ültetendő rózsafajok kiválasztásáig.

Semsey Andor órát is adományozott

A költözéskor az 1760 ládányi gyűjtemény, a 250 szekrény, laboratóriumi felszerelés és a nagyméretű ásvány- és kőzettuskók szállítására 147 kocsifuvarra volt szükség. Meg kell említeni Semsey Andor nevét, aki indító adományán kívül sok-sok anyagi segítséget nyújtott az építkezés periódusában is, több tízezer forintnyi összegben. Hogy csak néhányat említsünk ezek közül: nagyméretű múzeumi szekrényeket csináltatott, ő vette az első telefonkészülékeket, az intézet elektromos óráját és a gondnok takaréktűzhelyének megvásárlására is volt gondja.

semsey (5)
Semsey Andor

(“A Magyarhoni Földtani Társulat Elnöksége és Választmánya 1984. március 6-i ülésén elhatározta, hogy az addigi Ifjúsági Díj helyett 1986. márciusától a Semsey Andor Ifjúsági Emlékérmet adományozza. Az Emlékérem fiatal, földtudománnyal foglalkozó szakembert jutalmaz publikációban közreadott eredménye alapján. Az Emlékérem alapításához Dr. Tokodi Lászlóné 30 000 Ft-ot adományozott. A díj névadója, Semsey Andor, egész életében az ifjú geológusok bőkezű, önzetlen patrónusa és mecénása volt. Munkássága példamutató, a nevét viselő díj a jutalmazott részére megtisztelő kitüntetés.”)

Ferenc József császár a megnyitón

Az elkészült épület Lechner Ödön egyik legérettebb munkája és egyben a nemzeti építészeti stílus megtestesítője. A középrizalitot uraló hatalmas, ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb, a Zsolnay mázas tetőcserép, a szintén kerámiából készült, részben népi, részben földtani motívumokat hordozó homlokzatdíszek, a belső terek kialakítása, az ablakok és ajtók faragását díszítő “sujtásos” ornamentika.

Földtani-5foldgomb_szobor
Ősmagyar figurák vállán nyugvó földgömb

A tető kék színe a vizet szimbolizálja. A víz szorosan kapcsolódik a földtanhoz, egyrészt mert az élet kialakulásának forrása, másrészt fontos szerepet játszik a földtani kutatásokban. A Zsolnay-gyárban készült cseréptetőn kétféle árnyalatú kék cserép látható, ami a víz és az ég egységét szimbolizálja.

A Földtani Intézet épületét 1900. május 7-én nyitotta meg ünnepélyes keretek között Darányi Ignác földmívelésügyi miniszter. Számos notabilitás, miniszterek, államtitkárok jelentek meg a megnyitón, várták Széll Kálmán miniszterelnököt is, ő azonban fontosabbnak tartott egy banketten való részvételt. Nem így Ferenc József császár és király, aki 1900. május 29-én látogatást tett az intézetben. Ekkor már a miniszterelnök is megjelent. A császárnak különösen a gyűjtemény nyerte meg a tetszését. Ennek köszönhetően a tervezett negyed óra helyett, háromnegyed órát töltött el az épület és a kiállítás megtekintésével. A palotát is dicsérte, de elsősorban belülről. “Kívülről nagyon kiáltó a szecesszió.” – mondta. A szecesszió építészeti forradalom volt abban az időben, és koronás fők nem szoktak lelkesedni a forradalmakért.

Földtani-2ferenc_jozsef_latogatasa
Ferenc József császár és király látogatása – “Ő Felsége”

(Az átadás utáni állapotot néhány fotón Weinwurm Antal felvételei őrizték meg, amelyek annyira frissen a beköltözés után készültek, hogy némelyik teremben még a világító testek sem voltak felszerelve. Böckh-Szontagh könyve részletesen is ismerteti az épületet.)

Bővíteni kellett az épületet

Az épület átadását követő évtizedek gyűjteményi és alkalmazotti bővülése egyre elkerülhetetlenebbé tette az épület bővítését, amit már az eredeti pályázat kiírásakor is meg kellett oldani a tervezőknek, így Lechnernek is. (1914-ben meghalt Lechner Ödön, s bár voltak követői, néhány év alatt elsorvadtak a magyar stílus kialakulására irányuló törekvések.) Amikor elsőként 1935-ben az épületet egy raktárral toldották meg, majd 1942-ben ezt elbontva egy földszintes épületet húztak fel (Uy Károly építészre bízva), ezeket a terveket sajnos figyelmen kívül hagyták. A toldalék épületet egyébként 1988-ban három emeletesre növelték.

A II. világháború alatt az intézet épülete nem szenvedett kárt, de a tetőre épített beton géppuskafészek ma is ezekre a viharos időkre emlékeztet. A háború végeztével a geológusi létszám és a feladatok jelentős növekedése miatt egyre több helyre volt szükség, ezért a múzeum megszüntetéséről döntöttek. A gyűjtemény tárolószekrényekbe került, a Lechner-féle mahagóni kiállítási bútorokat eltávolították.

Az intézet alapításának közeledő centenáriuma alkalmából, az 1960-as években került sor a palota műemléki felújítására, amely 1968-ra fejeződött be Fülöp József igazgatósága alatt. A főhomlokzati címer visszaállítására azonban csak a rendszerváltás után nyílt lehetőség.

2001-ben megújult a főbejárati lépcsősor és a kapu, majd 2003-ban a Zsolnay tetőgerinc elemek teljes cseréje után az épület szinte teljesen visszanyerte eredeti külsejét.

Földtani-7belso_udvar
Az épület belső udvara

Napjaink: megalakul a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

A Magyar Állami Földtani Intézet és az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet több mint száz éves múltra tekint vissza, és nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is úttörőnek mondható a földtani-geofizikai kutatómunka területén. 2012-ben történt egyesítésükkel igen erős szakmai bázis és tapasztalat is egyesült, amely egymást szorosan kiegészítve növeli az MFGI kutatási hatékonyságát a földtan, geofizika, bányászat, illetve a klímapolitika területén. Tevékenységünkhöz tartozik az ásványi erőforrásainkkal, vizeinkkel történő fenntartható gazdálkodás elősegítése, éppúgy, mint az energiaforrások földtani vonatkozásainak kutatása és a Föld belsejében zajló folyamatok vizsgálata – fogalmazott korábban Dr. Fancsik Tamás, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatója.

A legutóbbi sajtóvisszhang

“2014. nyarán Brian Cooley világhírű paleoszobrász elkészítette a Magyarosaurus növényevő dinoszaurusz életnagyságú rekonstrukcióját és azt elvitte családjával a Hátszegi Geoparkba. A közadományokból finanszírozott út magyarországi szakaszának két jelentős állomása volt: a Bakony Balaton Geopark, ahol két napot töltöttek a készítők és egy rövid megálló Budapesten. A Stefánia úti székházat választották a szervezők, ugyanis a Magyarosaurus fajt Báró Nopcsa Ferenc nagyhírű paleontológus, az intézet egykori igazgatója írta le. Brian Budapesten látott először eredeti Magyarosaurus csontot. A Magyarosaurus a Saurupodák közé tartozik, a csoportba tartozó egyik legkisebb méretű dinoszaurusz lehetett mintegy 6 méteres testhosszával.”

Nyitott kapuk az érdeklődőknek

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet – Földtani és Geofizikai Szakkönyvtára és a Földtani Kiállítás e tárgyban hazánk legteljesebb állományával várja a látogatókat, míg az Eötvös Loránd Emlékgyűjtemény és Műszerkiállítás Eötvös tudománytörténeti hagyatékát és a geofizikai kutatás történetét és műszereit ismerteti. Emellett a munkatársak jelentős számban vesznek részt a hazai szakemberek felsőfokú képzésében; a saját szervezésű nyílt napokon, „Földtudományos Forgatagokon” és a tudományokat népszerűsítő egyéb rendezvényeken pedig a széles nyilvánosság számára is rendszeresen bemutatják az intézet tevékenységét.

Az egész évben nyitva tartó kiállítás mellett az intézet műemlék épületét az Európai Kulturális Örökség Napok rendezvényeinek keretében, minden év szeptemberében is bemutatják a látogatóknak.

A belépés: díjtalan!

Földtani-4aula

Forrás:

http://www.mfgi.hu/

Nemes Márta: Lechner Ödön Földtani Intézet Budapesten című kiadványa, Budapest, 1993

Fotók: MFGI

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

hat + tizennyolc =