14.1 C
Budapest
szerda, szeptember 30, 2020

Pécs főtere alatt élt Drakula

Author

Categories

Share

Négy évvel ezelőtt egy pécsi napilap arról számolt be, hogy véletlenül előkerült a vérengző Vlad Tepes, azaz Drakula egykori házának pincéje.

A szakemberek korábban arról nyilatkoztak, hogy nem tárják fel és nem mutatják be a nagyközönségnek a földalatti alagutat, hanem betemetik.

Nem csoda, ha egyszerre több kérdés is megfogalmazódott az olvasók fejében. Egyrészt, hogy mi köze volt Pécshez Drakulának, másrészt, hogy mi miatt nem tárták fel, ha egyszer világszenzációként jellemezték a pincét? Ki volt egyáltalán Drakula?

 

Pécs és Drakula
Pécs és Drakula

E történelmi személy után kutatva – W. Salgó Ágnes tanulmányából megtudhatjuk, hogy „Vlad Ţepeş 1429 és 1437 között születhetett. Apja, a valószínűséggel magyar anyától származó Vlad Dracul (=Ördög), Zsigmond király udvarában nevelkedett és vált lovaggá, majd 1431-ben Nürnbergben megkapta Zsigmondtól a havasalföldi vajda méltóságát és a Sárkány-rendet. Fia, az ifjú Vlad Ţepeş (az Ördög fia = Dracula) először Hunyadi János udvarában élt, s az ő segítségével lett 1456-ban havasalföldi vajda. Ekkor kezdődtek a forrásokban leírt kegyetlenkedései (melyek azonban a kor viszonyaihoz képest nem számítottak annyira szokatlannak!) főképp az erdélyi szászok körében és a Havasalföldön, ahol – mint korábban is – állandóak voltak a török támadások és a belső hatalmi villongások. Emberek tízezreit húzatta karóba, s válogatott kínzásokkal végeztetett ki csaknem egész településeket, és keserű véget értek még II. Mohamed szultán követei is.

Elekes Lajos így értékeli Drakula személyiségét: “Az egyetlen uralkodó, akinek sikerült a züllést ideig-óráig megállítani, Ţepeş volt, a Hunyadi-ház személyes híve. A belső rendet legendássá vált kegyetlenségével szilárdította meg. (…), mindazokat, akiket megbízhatatlannak vélt, háznépestül kivégeztette, s így “rövid idő alatt óriási változást hozott létre Dácia dolgaiban.” Fékezhetetlen hatalomvágy élt benne s ez olykor igen nyersen nyilvánult meg tetteiben.”10 Fejedelmi széke az állandó trónkövetelők miatt továbbra sem volt biztonságban. (…) 1462-ben Mátyás király elfogatta, s hosszú ideig Budán raboskodott.” Az elfogatás utáni időszakban “a vajda megkeresztelkedett, bűnbánatot tartott, majd Mátyás visszahelyezte őt trónjára, s jó keresztény uralkodó lett.” Végül “a török elleni háborúban 1476-ban megölték (egyes források szerint saját emberei) és fejét elküldték II. Mohammed szultánnak”.

Vlad Tepes és az irodalom

Hunyadi Mátyással való összetűzései és a haláláról szóló ellentmondásos verziók miatt talán a magyar király adta ki az első Drakula-legendát, mely nyomtatásban még III. Iván orosz cár udvarába is eljutott.

Több történész is arra gyanakszik, hogy az ír származású Abraham “Bram” Stoker által (1897-re) megírt Drakula történetének (Drakula gróf válogatott rémtettei) ősforrása a magyar Hunyadi Mátyás király. Az angolok szemében a 19. század végi Erdély Európa talán legkülönösebb vidéke volt, ahol a Kárpátok karéjában – mint Stoker írja – annyi hiedelem rakódott le, mint sehol máshol. Ezért lehet művében -talán szándékosan annyi történelmi baklövés.

“(A Balkánon és Erdélyben a mai napig él a vámpírhit, mondják, előfordult, hogy az utolsó balkáni testvérháborúban vámpírnak hitt, elesett horvát katonákat a szerbek kiföldeltek és szívüket átszúrták, hogy ne kísértsenek.)”

Egy másik elképzelés szerint Bram Stoker 1890-ben találkozott Vámbéry Ármin magyar professzorral (a magyarok egyik őshaza kutatója, 1865-ben Londonba utazik), aki először mesélt neki a havasalföldi uralkodó Vlad Tepes Drăculea legendájáról.

Hihetetlen, de Stoker sosem járt Kelet-Európában. A regény a négy fal közti kutatómunka iskolapéldája -olvashatjuk a Wikipédián. Sokáig gondolkozott a cselekményen. Többek közt a British Libaryben és a Whitby könyvtárában is kutatva.

Egy harmadik vélekedés szerint Stoker édesanyja a bezártságot ellensúlyozva, ír rémtörténetekkel szórakoztatta az amúgy is betegeskedő fiát.

“Nem véletlen, hogy Írország három olyan kiválóságot is adott a rémregény műfajának, mint Maturin, Le Fanu és Stoker. A régi ír kultúra, amelybe beleszülettek, bővelkedett kísértetekben, koboldokban, házi szellemekben. Stoker és társai ezeken a legendákon nőttek fel.”-vélekedett Sean Lennon.

Stoker mégis Emily (de Laszowska) Gerard The Land Beyond the Forest c. útikönyvére támaszkodhatott. Noha behatóan tanulmányozta Vlad Tepes, 15. századi havasalföldi vajda alakját, nem a történelmileg hiteles ábrázolást tartotta fontosnak. Egyes feltételezések szerint Báthory Erzsébet alakja nagyobb hatást gyakorolt rá.

Az írótörténet szomorú vége

Luciano Berriatu, neves spanyol filmtörténész-restaurátor 2006-ban fejezte be a Drakula-történet egyik legkorábbi feldolgozásának restaurálását.

Könyvében végigkíséri Murnau életét, alapos elemzésnek veti alá e klasszikus rémfilmet, amelyet a megsemmisülés veszélye fenyegetett, amikor Bram Stoker, a Drakula című regény írójának özvegye kiharcolt egy olyan bírósági ítéletet, amely szerint plágium miatt el kell égetni a film minden negatívját. (Az özvegy: az a Florence Balcombe, aki korábban Oscar Wilde felesége is volt.)

Stoker 1912. április 20-án Londonban halt meg, azon a héten, amikor a Titanic elsüllyedt, emiatt a lapokban halála háttérbe szorult. Ám 1987-ben megalapították a Bram Stoker-díjat, melyet a műfaj legjobb íróinak évente odaítélnek.

A Drakulakastély örökösei

A Drakulakastély, azaz a törcsvári kastély létezik, egészen pontosan Brassótól 30 km-re.

I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott. A 15. században a kastélyt Vlad Țepeș uralkodó használta. A kastély ma múzeumként működik, mellette pedig egy kis falumúzeum található.

A román állam 2006-ban adta át az ingatlant az örökösnek. A felek megállapodtak, hogy a történelmi műemlékben működő múzeum három évig állami vezetésű közintézmény marad. A kastélyban számos filmet forgattak, a múzeumot pedig évente 450 ezer turista keresi fel.

2007. júliusában arról olvashattunk, hogy árulják (2006 óta legalább kétszázszor hirdették meg) a Habsburgok Drakula gróf erdélyi kastélyát. Habsburg Dominic főherceg, New York-i építész áruba bocsájtotta a Törcsváron (Bran) épült műemléket.

A Habsburgok nem óhajtanak múzeumot vezetni, és olyan vevőt keresnek, aki a történelmi ingatlant a megfelelő tisztelettel kezeli` -nyilatkozott korábban Michael Gardner, az eladással megbízott Baytree Capital vezetője. Az ingatlan irányára nem ismert, az viszont igen, hogy a 69 éves Habsburg herceg tavaly 80 millió dollárért (14 milliárd forint) kínálta a román államnak, de nem jutottak egyezségre. Gardner szerint most (2007-ben!) legalább 100 millióért fog elkelni, és a román állam elővásárlási jogot élvez, ha versenyezni tud a legmagasabb összegű ajánlattal.

Drakula és Pécs

Senki sem gondolta volna, hogy az egykori havasalföldi vajda jó pár évig élt Pécsett, ráadásul a Széchenyi tér délnyugati szegletében, ahol a török uralomig egy ma már nem létező két szintes kőház állt. Az épület alatt lévő pince a Széchenyi tér felújításkor került elő. Drakula akkor került ide, amikor Mátyás király Pécsre száműzte, valamikor az 1460-as években – írta egy pécsi lap.

A török ellen harcoló Vlad Tepest Mátyás mozdította a vajdai székből, amikor elfoglalta a román fejedelemség havasalföldi területit. Miután Mátyás házi őrizetben tartotta felismerte Vlad Tepes hasznosságát, tovább enyhült viszonyuk, még unokahúgát Szilágyi Jusztinát (Szilágyi Osvát lánya, háromszor ment férjhez) is feleségül adta hozzá, valószínűleg ekkor kapta a pécsi palotát. A frigy célja az volt, hogy Drakula a magyar király érdekeinek megfelelően igazgassa az 1476-ban ismételten rábízott havasalföldi tartományt.

Az előkelő, kétszintes, több száz négyzetméteres, kőből épült palotát egy 1489 szeptemberében kelt oklevélben említik először. “Amennyiben következtetéseim helyesek, úgy Drakula vajda házának helyét a mai tér dél-nyugati oldalán sejthetjük, ott ahol most a pince előkerült” – mondta a Pécsi Napilapnak Fedeles Tamás a Pécsi Tudományegyetem történettudományi intézetének adjunktusa. Szerinte rejtély, hogy Drakula a pécsi pincében milyen szörnyű dogokat vihetett véghez, ami csakis akkor derülne ki, ha feltárnák a pincét. A kocsi szélességű és 20 méter hosszú pince azonban félig el van öntve iszappal, amibe akár érdekes dolgok is lehetnek. Kitudja, az ásatások befejeződtek, tudomásunk szerint.

Author

Share

Előző cikkImpresszum
Következő cikkGyümölcsös-túrós palacsinta