Tizenkettedik alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott 2014.december 5-i gálaesten.

A magyar irodalom kategóriában Turczi István költőnek, írónak, a magyar népművészet és közművelődés kategóriában Sárosi Bálint népzenekutatónak, a magyar zeneművészet kategóriában pedig Sztevanovity Dusán dalszövegírónak, zenésznek ítélték oda a díjat. A képzőművészet kategóriában Konok Tamás festő- és szobrászművész, a magyar oktatás és köznevelés kategóriában a Fővárosi Állat- és Növénykert, a magyar sport kategóriában Polgár Judit sakkozó lett Prima Primissima díjas. A magyar építészet kategóriában Pálfy Sándor építész, a magyar tudomány kategóriában Barabási Albert László fizikus, a magyar sajtó kategóriában az On the Spot (Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm sorozata), a magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Csomós Mari színművész kapta az elismerést. A közönségdíjat a Jászság Népi Együttes kapta.

Gundel Takács Gábor és Novodomszky Éva, a gála házigazdái mint emlékeztettek, a közönség által kiválasztott közönségdíjas továbbra is az alapító Demjén Sándor felajánlásából részesül jutalomban. Demján Sándortól az elmúlt évtől Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója vette át a kuratórium elnökségét, magas láza miatt azonban idén nem tudott személyesen részt venni a díjátadón.

Helyette Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke mondott köszöntőt, amelyben hangsúlyozta: “ünnepről” jött, és “egy nagy ünnepre” érkezett. “A mai este nagy lehetőség, hiszen csillagok gyűlnek, és fényt árasztanak nekünk mindannyiunk örömére”, így sikerülhet legyőzni a pesszimizmus, a gyűlölködés, az igazságtalanság jelentette sötétséget.

A Prima díjasok 5 millió forint, a Prima Primissimák 15 millió forint jutalomban részesülnek, a közönségdíj értéke szintén 15 millió forint.

A díjazottak rövid életrajza

Turczi István

József Attila- és Babérkoszorú-díjas költő, író, műfordító, szerkesztő és művelődésszervező, irodalomtudós és egyetemi oktató. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének kitüntetettje. Az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének egyik legjelentősebb és legsokszínűbb alkotója; verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei folyamatosan jelennek meg itthon és külföldön. A Parnasszus költészeti folyóirat és verskiadó alapító főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Az elmúlt két évtized egyik legaktívabb irodalomszervezője; a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség költői szakosztályának háromszor újraválasztott elnöke, a Költők Világkongresszusa alelnöke. Tagja a Szépírók Társaságának és a MÚOSZ-nak, külföldön a norvég Irodalmi Akadémiának és az Európai Költészeti Akadémiának.

Sárosi Bálint

Széchenyi-díjas népzenekutató, a zenetudományok akadémiai doktora sokoldalúan művelt tudós, ugyanakkor a gyakorlatban is otthonos: valamennyi népi hangszer ismerője, tudója, előadója. Az első volt, aki Magyarországon tudományos elmélyedéssel tanulmányozta a teljes magyar írástalan hagyományos zenét, beleértve az úgynevezett cigányzenét és a cigányzenészek szerepét is, és foglalta össze több kötetben az elért tudományos eredményeket. Emellett az Innsbrucki, illetve a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora is volt. Több kitüntetést kapott, többek között a Munka Érdemrend Aranyfokozatát, a Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét és Elnöki Aranyérmet.

Sztevanovity Dusán

Szerb származású dalszövegíró, dramaturg, zenész a magyar könnyűzene történetének egyik legismertebb és legelismertebb szövegírója. Több száz dal szövegét írta, nemcsak Zoránnak, hanem az LGT-nek, Presser Gábornak és másoknak. Nevével nem egyszer találkozhatunk zeneszerzőként is, de dolgozott dramaturgként, szerkesző-műsorvezetőként, forgatókönyvíróként a Magyar Televízió több zenés műsorában is. Több zenés darabhoz írt vagy fordított szöveget, és rendezett komolyzenei tévéműsorokat is. Presser Gáborral egy nagy sikerű musicalt is írt A padlás címmel, amelyet a Vígszínházban mutattak be 1988-ban. Kitüntetései között szerepel a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010).

Konok Tamás

Kossuth-díjas festő- és szobrászművész a magyar festészetben és relief épületszobrokban a geometrikus absztrakció markáns képviselője. Felsőfokú tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mestere Bernáth Aurél volt. Egyike Magyarország világhírű festőinek. Tanulmányai befejezése utáni kezdő éveiben a tanult figuratív festészetet művelte, de nagyon hamar új fordulatot vett érdeklődése, és azóta konzekvensen halad a maga útján. 1958-ban párizsi ösztöndíjának idején próbálta összeegyeztetni a természetelvű és az absztrakt stílust. 1959-60-ban újra kijutott Párizsba, s ettől kezdve főleg vonalra építő monotípiákat készített, melyek szerkezete a kollázsokéhoz hasonlatos. Egyéni és csoportos kiállításokon mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újra és újra megmérettette művészetét, művei elismerésben részesültek. Egyéni kiállításait gyakran feleségével, Hetey Katalinnal rendezték.

A Fővárosi Állat- és Növénykert

Magyarország legrégebbi és a legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található, területe 1986 óta természetvédelmi terület. Évente 1-1,1 millió látogatója van. Fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9-én nyitotta meg kapuit. Műemlék épületeit neves építészek, köztük Kós Károly, Zrumeczky Dezső, Neuschloss Kornél, Szkalnitzky Antal és ifj. Koch Henrik tervezték. Az állatkert 1008 állatfaj 10 351 egyedét mutatja be. Növénygyűjteménye mintegy 2000 különféle fajból, alfajból és változatból áll.

Polgár Judit

Nemzetközi sakk nagymester 9 éves korában nyerte első nemzetközi versenyét, 12 évesen és 14 évesen korosztályos világbajnok lett a fiúk között. 12 éves volt, amikor nővéreivel, Zsuzsával és Zsófival, valamint Mádl Ildikóval, a magyar sakktörténelem során első ízben, női olimpiai bajnokságot nyertek. Ezt az eredményt 1990-ben megismételték. A második olimpiai győzelem óta férfi versenyeken indul. 13 éves volt, amikor először teljesítette a férfi nemzetközi nagymesteri normát, 15 évesen pedig mindenidők legfiatalabb férfi nemzetközi nagymestere lett. Hétszer a férficsapatban is képviselte Magyarországot Sakkolimpián, 2002-ben és 2014-ben ezüstérmet nyertek. 2011-ben pedig férfi Európa-bajnokságon bronzérmet szerezett. Nyolcszor kapott sakk Oscar-díjat és többek között az évszázad sakkozónőjének választották. 1989 óta megszakítás nélkül vezeti a női világranglistát.

Pálfy Sándor

Ybl-díjas építész és urbanista az utóbbi évtizedek kiemelkedő alkotója, aki egyetemi tanárként is nagy hatással van a kortárs magyar építészetre. Jelentősebb munkái közé tartozik a budapesti, II. kerületi Csejtei utcai lakópark három épülete, a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda bővítése, a lágymányosi Infopark C jelű irodaépülete, a szombathelyi Arena Savaria, valamint a Budapest I. Alsó-Víziváros részletes rendezési terve. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság plénumának két cikluson keresztül tagja, a Műszaki Tudományok Bizottságának két évig vezetője volt. A Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Urbanisztika Tanszékét hét éven át irányította. 2013-ban a Magyar Építész Kamara elnökségi tagja lett. Az idén a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetésben részesült.

Barabási Albert-László

Fizikus, mérnök az egyetemi tanulmányait 1986-1989 között a Bukaresti Egyetem fizika és mérnöki szakán kezdte, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1991-ben fizikából végzett mesterképzést, fraktálelméletből diplomázott. Tudományos fokozatot 1994-ben a Bostoni Egyetemen szerzett. Ezután az IBM alkalmazta, itt került közelebbi kapcsolatba a később szakterületévé vált hálózatelmélettel. Az erdélyi származású világhírű tudós az Indiana állambeli Notre Dame Egyetem professzora volt 2007-ig. Jelenleg Bostonban dolgozik a Northeastern Egyetemen és a Harvardon. 2007 óta a Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának (Center for Complex Network Research) vezetője. 2003 óta az Amerikai Fizikai Társaság, 2004 óta a Magyar Tudományos Akadémia, 2007 óta pedig az Academia Europaea tagja. Behálózva című könyvét 13 nyelvre fordították le, és több országban felkerült a bestseller listára.

Az On the Spot

Cseke Eszter és S. Takács András dokumentumfilm sorozata a világ legfontosabb és legérdekesebb történeteit mutatja be szokatlanul közelről, a dél-afrikai gettóktól a Gázai övezetig. A műsor burmai riportjából vásárolt a BBC és a CNN is, az Európa Tanács pedig Press Freedom Awardot adott át Strasbourgban a két riporternek. Magyar újságírók közül egyedül nekik nyilatkozott Evo Morales elnök Bolíviában és Ban Ki-Mun ENSZ-főtitkár az Északi-sarkkörön. Forgattak eldugott törzsekkel Pápuától Amazóniáig és diktátorok gyermekeivel Ugandától Chiléig. A műsort idén Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, az 50. Chicagói Filmfesztivál televíziós versenyében Arany Érmet kapott, legjobb rövidfilmként pedig megnyerte az Amerikai Dokumentumfilm Fesztivált. Az alkotók tavaly Monte-Carlóban Albert hercegtől vehették át a legfontosabb európai díjat, amit televíziós műsor kaphat, az Arany Nimfát.

Download (1)
Cseke Eszter és S. Takács András

Csomós Mari

Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1965-ben végzett. A veszprémi Petőfi Színházban kezdte pályafutását, majd a kecskeméti Katona József Színház, a szolnoki Szigligeti Színház tagja lett, utána a Nemzeti Színházban, a budapesti Katona József Színházban, az Új Színházban játszott. Ezután a Radnóti Színházba szerződött, ahol a mai napig játszik. Olyan szerepek fűződnek a nevéhez, mint A makrancos hölgy Katája, a Hamlet Gertrudja, Szent Johanna, vagy a Sirály Arkagyinája. Számos játékfilmben szerepelt, mint például a 141 perc a befejezetlen mondatból, a Cserepes Margit házassága, az Állítsátok meg Terézanyut! vagy a Sorstalanság. A több mint száz színpadi szerep, több tucatnyi játék- és tévéfilmszerep mellett számtalan vers is szerepel repertoárjában.

A Jászság Népi Együttes

1971-ben alakult és a magyar néptáncművészet egyik legkiválóbb, évtizedek óta meghatározó képviselője. Az első igazi sikert 1977-ben érte el, amikor megnyerte a Ki, mit tud? versenyt. Célja a magyar paraszti tánc és zenei folklór még élő hagyományainak felkutatása, megőrzése, feldolgozása. Az együttes nagy figyelmet fordít az utánpótlás nevelésére is a Viganó Alapfokú Művészeti Iskolában. Az “Örökös Kiváló Együttes” címet és a Bartók-díjat is elnyert Jászság Népi Együttes szervezi 1981 óta a Nemzetközi Táncház és Zenésztábort, valamint fő rendezője 1991 óta a Csángó Fesztivál, Kisebbségek Folklór Fesztiváljának. 2012-ben megnyerte a Fölszállott a páva televíziós vetélkedő néptánccsoport kategóriáját, 2013-ban pedig Csokonai Vitéz Mihály közösségi állami kitüntetésben részesült. Az együttes fontosnak tartja a magyar paraszti tánc és zenei folklór hagyományainak leghitelesebben történő megismerését, amely Európában egyedülálló színes, gazdag kulturális értéket jelent.

Forrás: MTI-hír

Fotók: Kovács Tamás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

5 − egy =