Már egészen fiatalon megismertem e sárga virágot. A kertbe fűmagot vetett el anyám, és kinőtt egy csomó sárga repce, hiába huzigáltuk ki, a gyökere csak bennmaradt, és jövő évben megint tele volt az udvar sárga repcevirágokkal. Repce nőtt, és semmi más, repce csak repce.

Fotó: ib.hu
Fotó: ib.hu

Azt mondják, hogy a növény (Brassica napus) a káposztafélék (Brassicaceae) családjának Brassica nemzetségébe tartozó egyede, igen értékes az ipar számára. A magjából olajat “ütnek”, a gabonával jó vetésforgó. De mi nem szerettünk volna azon a tíz négyzetméteren, amekkora volt a kertünk, -gabonát termelni. Évekig tartott, amíg az egészet kitéptük.

Mediterrán vidékről jutott Közép-Európába, de Indiában már Kr.e. 3000 évvel is termelték. Ma már az egész világon honos és sárgállnak tőle a vetések. Két fajtája ismert, a réparepce és káposztarepce, Európában az utóbbit termesztik. Virága tolakodóan sárga, és hüvelyes termésében apró barnás- fekete olajtartalmú magok érnek. Trágyázást igényel.

Ellensége a repcebolha, a káposztalepke, repcedarázs, és repceszár-ormányosbogár, a repcebecő- ormányos. (Ha az ember elméllyül a növénytanban, egészen különös szavakat tanul, pl. hogy becő, ami a repce termése.)

A repceültetvény el is gyomosodhat, pásztortáska, mezei árvácska, mezei szarkaláb, pipacs fordul elő a vetésben. (Nálunk otthon csak a csenevész pásztortáska ütötte fel a fejét, a különben remekül tenyésző „repcekert”-ben).

A repcében erukasav -keserű anyag- van, mely mérges. “Nullás repcének” hívják a Kanadában 1965-ben nemesített fajtákat, amelyek olajában nincs se erukasav, se eikozénsav.

A repcét takarmányozásra, a préselt repcemagokból kipréselt olajat biodíeselként, belsőégésű motorokba, kenőolajként illetve a kozmetikai iparban is használják. A préselésnél megmaradt “repcekenyér” takarmányozásra alkalmas. Étolajnak is jó a repce, ha az olajból előzőleg eltávolították a keserű anyagokat.

Mint minden ültetvényből, úgy a repcéből is felszabadulnak úgynevezett klíma-gázok. Ez általában szén-dioxid, de a repce háromszázszor annyi dinitrogén-oxidot is szabadít fel, mint más ültetvények. Ez az a gáz, amelyet magyarul “kéjgáznak” is neveznek, mert kis műtéteknél, vagy fogászatban, esetleg gyermekkori érzéstelenítéseknél használják.

Belélegezve eufóriát okoz, ezért sokan kábítószerként is használják, hatása kb. 15 perc. Hosszabb ideig való belégzése mozgás- és gondolkodászavarokat von maga után.

“A repceméz folyékonyan világos színű, de napok alatt hófehér, apró szemcsékké kristályosodik. Krémméz előállítására kiválóan alkalmas, általában a sütőiparban használják. A gyakrabban termelt mézek közül ez az egyetlen enyhén lúgos kémhatású fajta, ezért a gyomorsavtúltengés jó ellenszerének számít.” A repce fiatal hajtásaiból a koreai gasztronómia “jucshe namul” néven salátát készít.

Fotó: ib.hu
Fotó: ib.hu

És végül, ki ne hagyjam valahogyan: használják férfiak potenciális képességeinek zavara esetében.

Hogy ez egész pontosan miképpen funkcionál, sajnos forrásom nem árulta el…

Egy utolsó mondat: falusi trágyadombok is nagyon sok kéjgázt termelnek, de mindegy!

A repce virágai viszont kadmium-sárgák, néha krémszínűek, együtt csodásak! Jelen esetben ez a legfontosabb!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

kettő × három =