Bártfa egy Szlovákiában lévő település, melynek neve annyit jelent: “egy nap alatt bárddal kivágható erdőrész”. Így aztán nem lehet véletlen, hogy a bártfai Szent Egyed-templomból került elő az a fa könyvszekrény, a benne őrzött könyvekkel, amire ma az ország első közkönyvtáraként  tekinthetük.

A bártfai könyvszekrény és (az eredeti) 75 kötetnyi könyv
Bártfa – A bártfai könyvszekrény és (az eredeti) 75 kötetnyi könyv

A régi magyarországi nyomtatvány és egyben a XVI. századi magyar könyvtárhasználat becses emlékeként tartják számon a bútordarabot. A reformációt követően ugyanis az evangélikussá lett város a reformátorok műveivel is gyarapodó templomi könyvtárat megnyitotta a lakosság előtt.

Ki alkothatta?
A királyi kiváltságokat élvező Bártfa városa a XV. században élte virágkorát. Kereskedő és ipari tevékenységet folytató gazdag polgárai a század második felében kibővítették és a kor ízlésének megfelelő új berendezéssel látták el a Szent Egyedről elnevezett városi plébániatemplomot. Ekkor – az 1480-as években – készült a város irattárának és a plébánia könyveinek őrzésére szolgáló szekrény is, amelyet a sekrestye fölötti oratórium egy részéből kialakított, jól őrizhető helyiségben állítottak fel. A könyvszekrényt – az eredeti könyvanyag 75 kötetével és a templom egyéb berendezési tárgyaival együtt – a bártfai plébániatemplomtól 1915-ben vásárolta meg a Nemzeti Múzeum.
A szekrény készítőjét nem ismerjük. A Szépességben – a középkori Magyarország északi, részben német telepesek lakott vidékén – a XV. századból a bútorművesség jelentős emlékei maradtak meg. Csaknem bizonyos, hogy a könyvszekrény is a hagyományokat őrző helyi műhelyből került ki.

Milyen fából faragták?
A hatalmas méretű, mégis harmonikus arányú, mértéktartóan díszített könyvszekrény homlokzata hársfából készült. Oldalait és hátfalát, valamint a benne lévő válaszfalakat és polcokat vörösfenyő deszkák alkotják. A szekrény – fekvő hasáb alakú – testének sima homlokzata három egyenlő szakaszból kapcsolódik össze, amelyeket léckeret hangsúlyoz és illeszt a felső díszes pártázathoz. A szekrény testén, hosszában, középen is végigfut egy kevésbé hangsúlyos osztás, amely a függőleges lécekkel együtt a szekrényt hat egyenlő rekeszre bontja. Mindegyik rekesz kétszárnyú ajtóval zárul. A díszítés, a szerkezeti elemek kiemelése mellett, a pártázatra összpontosul, amelyen laposfaragású (relief en creux), szabályosan ismétlődő mintasor van. Az egész díszítményt színes festés élénkíti, zárlemezek és ajtópántok teszik változatosabbá a homlokzat nagy sima felületeit.

Hogyan osztályozták a kiadványokat?
A bútordarab értékét növelik a benne őrzött eredeti könyvanyag kötetei. A könyveket tárgykör szerint csoportosítva helyezték el, amit a szekrénybe ragasztott papírszalagok feliratai bizonyítanak. Közülük ma is olvasható: SCHOLASTICI, MATHEMATICI, THEOLOGICI, TOMI LUTHERI.
A középkori könyvszekrény nemcsak a hazai, hanem a külföldi emlékanyagban is ritkaságnak számít.

Szöveg: www.mnm.hu ; http://typographia.oszk.hu
Fotó: http://typographia.oszk.hu; hu.wikipedia.org

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

hat + 7 =