A Jagelló-korszakkal (1490-1526) kapcsolatos legújabb eredményekről tanácskoznak a téma magyar szakértői azon a kétnapos konferencián, amely 2014.11.13-án kezdődött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Régészeti Intézetében.

A konferencia apropóját részben a Jagellók iránti megnövekedett magyar és nemzetközi érdeklődés adta – mondta Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának igazgatója.

Fodor Pál szerint a korszak történészi kutatására azért van nagy szükség, mert a Jagellókról meglehetősen egyoldalú, negatív kép él a magyar köztudatban, holott a rendelkezésre álló kiugróan magas levéltári forrásanyag tükrében ez nem tűnik indokoltnak.

A történész kitért az Oxfordi Egyetem által nemrég indított, az Európai Unió rekord összegű, 1,4 millió eurós (mintegy 430 millió forintos) támogatásával zajló Jagellók: Dinasztia, emlékezés és identitás Közép-Európában elnevezésű projektre is. Az igazgató sajnálatosnak nevezte, hogy nem került magyar történész a Jagelló-házat nemzetközi kontextusban vizsgáló kezdeményezés kutatói közé, holott szerinte ezt a magyar történészek felkészültsége és tudása mindenképpen indokolná.

Az igazgató kiemelte annak a fontosságát, hogy a magyar történészek eredményeit a téma nemzetközi szakértőivel is megismertessék, jelenleg ugyanis kevés világnyelven írott tanulmány jelenik meg magyar kutatók tollából, így nem tudnak jelentős külföldi visszhangot kiváltani.

“A helyzet orvoslásához angol nyelvű publikációkra van szükség, nincs más út” – jelentette ki Fodor Pál, hozzátéve, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel támogatni fogja a konferencia anyagának angol nyelvű kötetben való megjelentetését.

A konferencia az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyar Nemzeti Levéltár együttműködésében valósult meg. A kétnapos tanácskozás résztvevői hét szekcióban vitatják meg a korszak gazdaságának és városok fejlődésének történetét, a kormányzás intézményrendszerének felépítését és változását. Emellett szó lesz művészeti és művelődéstörténeti kérdésekről, valamint a Jagelló-kor királyi és főúri rezidenciáiról is.

A Jagelló-kornak nevezett történelmi időszak Mátyás király halálával, II. Ulászló király trónra lépésével vette kezdetét és a mohácsi csatáig tartott. A korszak általános negatív megítélése ahhoz köthető, hogy a közvéleményben és sokáig szakmai körökben is úgy tekintettek a Jagelló-királyok uralkodására, hogy az a súlyos vereséggel zárult mohácsi csatához, az ország három részre szakadásához vezetett. Ezen a képen szeretnének változtatni a konferencia résztvevői kutatási eredményeik megvitatásával.

MTI-hír

Fotó: hu.wikipedia.org

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

öt × 1 =