Az ajakvirágú újra trendi – chia mag

Európában is, néhány éve a legegészségesebb magvak egyikeként tartják számon a chia magot. Táplálékszakértők, egészségükre fokozottan ügyelők, fogyni vágyók, gasztrobloggerek egyértelműen állítják, hogy a mag jó nekünk, sőt páratlan, mert ami az aztékok fő élelmiszereként bevált, az ránk sem lehet rossz hatással.

A chia (Salvia Hispanica), vagyis az azték zsályaként számon tartott növény, az ajakvirágúak vagy árvacsalán-virágúak rendjébe tartozik, évelő. A szó jelentése: „olajos”.

A chia magja, kisebb, mint a lencse, barna, fekete, szürke és fehér színű is lehet, íze a dióéra emlékeztet.

Mit tartalmaz?

Jelntős az Omega-3 zsírsavtartalma illetve Omega-3 és Omega-6 zsírsav aránya fordított, az általában használt olajos magvakéhoz képest.

Csökkenti a vérnyomást és kiegyensúlyozottabbá teszi a koleszterinszintet. Jótékony a cukorbetegségben szenvedőknek, szabályozza a vércukor hirtelen ugrálását, feltölti a szervezet vitaminraktárait, a benne lévő kalcium, foszfor és mangán főleg a csontok egészségének megőrzéséhez járul hozzá.

Segíti az emésztést, késlelteti az éhség érzetet.

Gasztronómia

A magok beáztatva megduzzadnak, térfogatuk több mint 10 szeresére nő, zselés állagúvá válnak.

A gasztronómia szakértői, páratlan és kifogyhatatlan receptet kínálnak a magok étellé formálásához, miközben akadnak olyanok is, akik napközben simán rágcsálják, főzés és sütés nélkül is.

Hogyan jutott Európába?

Közép- és Dél-Mexikóban, valamint Guatemalában őshonos virágzó növényfaj. A chia mag az aztékok fő élelmiszere volt a babfélék és a kukorica mellett. A 38 azték tartományi államból 28-ban éves sarcként adták az emberek az uralkodóknak. Gyakran alkalmazták fizetőeszközként, ezzel fizették a papság és a nemesség felé az adót, de orvosi célokra is használták.

A spanyol hódítók minden erejükkel azon fáradoztak, hogy kiirtsák a növényt. A termesztését megtiltották, az új telepeseknek pedig oktatták a vadon termő példányok felismerését és kivágását. Szinte ki is pusztult, de Guatemala és Mexicó területén fennmaradtak vadon élő példányai.

Az 1990-es években Észak- és Dél-amerikai tudósok révén jöttek létre az első modern chia-ültetvények Argentínában. Az ott legelő óriási marhacsordák által trágyázott és a hegyi források vizéből öntözött földeken termő chia jótékony hatásai révén a 2000-re a teljes amerikai kontinensen népszerűvé vált.

Argentínát követően más Latin-amerikai országok, sőt Ausztráliában is megindult a termesztés.

2000-res évek második felére már Európában is megjelentek a boltok polcain az első csomag chia magok.

Európában sokáig kétkedve fogadták a nyugati kontinensről származó chiát, az EU 2009-ben jóváhagyta a chia magot, mint új élelmiszer-összetevőt.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki

Az Öreg halászt boncolgatják

A közeljövőben egy komolyabb restaurálás vár majd Csontváry Öreg halász című ikonikus festményére. A Vezúvot is ábrázoló alkotás jelenleg a szegedi Fekete házban látható a Pompeji-kiállítás részeként. A mű jelenlegi állapotát a Herman Ottó Múzeum által megbízott restaurátor vizsgálja meg sajtónyilvános állapotfelmérés keretében 2016. november 2-án a Fekete házban.

Csontváry Kosztka Tivadar egyik festménye, az Öreg halász. Az alkotást restauráltatni szeretné a Herman Ottó Múzeum – a miskolci intézmény gyűjteményébe tartozik a remekmű. A leendő restaurálás kapcsán állapotfelmérésre van szükség, hogy kiderüljön, milyen teendők várnak a restaurátorokra a jövendőbeli munka kapcsán.

A festmény még Szegeden marad. A Pompeji-kiállításon a Fekete házban tekinthető meg 2016 végéig.

Fény és árnyék – 1000 év alatt

polyphon — Polyphon zenegép, az 1950-ben bezárt Magyar utcai bordélyház berendezéséből került elő.

Új állandó kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában, Fény és árnyék címmel, a főváros 1000 éves történetéből szemezgetve.

„Egy város, amely a Duna két partján, az Alföld és a hegyek gyűrűjében fekszik. Hogyan alakult ki a római tartományi központ, Aquincum romjain a középkori Magyar Királyság fényes székhelye, majd pusztult el a török kori háborúk és ostromok során? Hogyan jutott el Pest, Buda, Óbuda az egyesülésig és vált Közép-Európa egyik leggyorsabban fejlődő metropoliszává a 19–20. század fordulójára? Hogyan döntötte romba a második világháború a békeidők nagyvárosát és hogyan formálódott Nagy-Budapest?” Erre a sok-sok kérdésre kapunk választ.

A kiállítás az időrendet követve, a múzeum legfontosabb műtárgyait felsorakoztatva mutatja be Budapest történetét az antik előzményektől a rendszerváltásig.

A kronologikus rész vezérmotívumához, a Dunához hasonlóan kanyargó folyosó adja a látványt, ahol a látogatók „átúszhatják” a várostörténet időfolyamát. Alapkoncepcióját az évszázadok során újra meg újra lerombolt, majd ismét újjáépülő város képe határozza meg. A címben szereplő „fény és árnyék” a főváros épülő, virágzó időszakaira, az ezt megszakító háborúk, természeti katasztrófák, majd a rombolást követő újjáépítések egymásra rétegződésére utal. Az itt megjelenő történelmi eseményeken keresztül válnak érthetővé a látogató számára mindazon társadalom-, építészet- vagy gazdaságtörténeti sajátosságok, amelyek Közép-Európa egyik legizgalmasabb fővárosává teszik Budapestet. A műtárgyak mellett „megszólalnak” az adott történelmi eseményeket átélő egyszerű emberek is, akik naplóikban, útleírásaikban jegyezték fel élményeiket.

A kiállítás interaktívvá tételében fontos szerep jut a technikai eszközök adta lehetőségeknek. Így a múzeumokban már megszokott képernyők, digitális képkeretek és fülhallgatók mellett olyan érintőképernyős monitorok is szerepelnek a kiállításban, amelyek segítségével a látogatók például kikereshetik a lakóhelyükhöz közeli ásatási helyszíneket vagy megtekinthetnek néhány fotót az egykor ott állt épületekről.

A kiállítás kronologikus részéből mintegy oldalágként nyúlnak ki tematikus egységek, amelyek Budapest sajátos történetét meghatározó kérdésköröket fejtenek ki, s vezetnek végig a tárgyalt időben. Ilyen például az etnikai sokféleség, amely a kezdetektől fogva jellemezte Budát, majd Pest-Budát és Budapestet, de ugyanígy említhetjük a fürdőkultúrát — amit a Rudas fürdőhöz kapcsolódó műtárgyak illusztrálnak —, vagy a középkori város gazdaságát egészen a 19. század végéig meghatározó szőlőkultúrát, melynek az ekkor megjelenő filoxéravész vetett véget, ezzel utat nyitva a budai Rózsadomb villanegyeddé válásának.

A kiállításban közel 900 m2-nyi területen, a múzeum I. emeletén, közel 1000 műtárgy kerül kiállításra, melyek legnagyobb százalékban a fővárosi múzeum saját gyűjteményeiből származnak. Nagy számú arany és ezüst tárgy került ki a kiállításba, melyek kifejezetten ritkán szerepeltek eddig kiállításokon.

Így például egy igen különleges zenegép is.

Polyphon zenegép, az 1950-ben bezárt Magyar utcai bordélyház berendezéséből került elő.

Az 1950-ben bezárt Magyar utcai bordélyház berendezéséből került ez a XIX. század végi zenegép a múzeum gyűjteményébe, az akkori „könnyűzenei” kedvelt alkotásainak lemezeivel együtt. A gép mind a mai napig működésképes állapotban van, jelesebb alkalmakkor a kiállítás látogatói is hallhatják majd a rajta felcsendülő melódiákat.

Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum

1014 Budapest, Szent György tér 2. – Budavári Palota „E” épület.

Kiállítás:

2016.november 1-től 2017.február 29-ig: minden nap: 10 – 16 óráig – hétfőn zárva.

További infó (fotó, szöveg):

www.btm.hu

A szintetikus, nem hamis

Minél ritkább egy kő, annál drágább. Létezik egy úgynevezett Mohs-féle keménységi skála, 1-10-ig, ahová besorolják a drágaköveket. A gyémánt keménysége 10, a legkeményebb anyag a természetben. A többi drágakő keménységi foka alacsonyabb.

A drágakövek lehetnek szervetlenek, ezek az ásványok, kristályos kőzetek, ide tartozik többek között: a gyémánt, a smaragd, a rubintopáz, turmalin, hegyi kristály, füstkvarc, rózsakvarc, és sokan mások. Mint például a hegyi kristály, ametiszt, topáz, achát és a jáspis. Olyan sok van belőlük, hogy fel sem tudom sorolni őket.

A szerves anyagokból is létrejöhetnek drágakövek, ilyen a korall, a megkövesedett fák, a borostyánkő, és az igazgyöngy.

Minél ritkább egy kő, annál drágább.

A szép és értékes ásványokat színük, fényjátékuk, fénytörésük, átlátszóságuk szerint osztályozzák.

Régebben a szilícium-dioxid sóit, az úgy nevezett szilikátokat féldrágakőnek nevezték, de mivel ez divat és jólét kérdése, ma már nem használják a féldrágakő kifejezést.

A kereskedelem bizonyos, szép köveket, mint a márvány, az alabástrom és a szerpentin, ugyancsak a drágakő kategóriába sorolja, de ezek csak díszítőkövek, melynek erezete, mintája szerint lesznek értékesebbek, vagy kevésbé azok.

A drágaköveket csiszolják, hogy szebb legyen a fénytörésük. A csiszolásnak számtalan formája van, a gyémántot például briliánssá csiszolják, hogy szebb legyen a tüze, a csillogása.

A drágakövek lelőhelyei főleg Afrikában, Brazíliában, Sri Lankán, valamint Oroszországban találhatóak.

Ma már szintetikusan is előállítanak kristályokat, mert elég nagy hőfokot és nyomást képesek gyakorolni a kőzetekre, az első szintetikus rubint-ot 1902-ben készítették. A szintetikus drágakövek nem hamisítványok. A hamisítványokat üvegből és esetleg hibás drágakövekből, vagy poraikból hozzák létre.

Nemzetközi drágaköveket általában csiszolják, de van, amikor csak fényezik, és ebbe a felületbe vésik be a gemmákat. Az alapból kiemelkedő minták a kámeák, az alapba bemélyített vésetek az intagliók.

Nemzetközi tömegértékük a karát. Egy karát megfelel 0,2 grammnak, ami a szentjánoskenyérfa egy magjának a súlya.

A drágaköveket használták és használják dísznek, ékerekbe, amuletteknek, talizmánoknak.

Már a paleolitikumi temetkezési helyeken is találtak szép ásványokat. Az elsők körülbelül hatezer évesek. A neolitikumból származó sírokból már kifejezetten sok drágakő került napvilágra.

Asszíriában és Babilóniában használták hat ezer év óta a drágakőből készült pecséthengereket, melyeket kalcedonból, jáspisból, karneolból, lazúrkőből vagy hegyikristályból készítettek.

Nekem van néhány korall nyakláncom, fehér, piros és rózsaszín, de igazi drágakőből nincsenek ékszereim, és egészen jól megvagyok nélkülük is.

isa-kovei — Isa Schneider és „drágakövei”

Magyar műszer – a fákért

A magyar fejlesztésű, Fakopp névre keresztelt, a fák terhelhetőségének vizsgálatára szolgáló akusztikus tomográffal térképezi a fák állapotát Ócsvári Gábor erdészmérnök.

A mérés eredménye egy számítógépen látható. A vizsgálatokat a Múzeumkert helyreállítását célzó projekt keretében végzi a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében 2016. október 24-én.

Szöveg alap: MTI

Új perspektíva – Prédikálószéken

Kilátót avattak a Prédikálószéken — MTI Fotó: Kovács Attila

A prédikálószéki kilátót 2016. október 22-én nyitották meg a turisták előtt. A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb pontján, a tengerszint felett 639 méteren álló, 12 méteres kilátót a Pilisi Parkerdő Zrt. építtette.

„A Prédikálószék, amely egy hatalmas andezit szikla, a maga 639 méterével Visegrád környéki hegycsoport legmagasabb tagja. A csúcson egy kis tisztást, rajta padokat és asztalokat találunk. A tisztás mellett egy fából készült kereszt magasodik. A Prédikálószékről gyönyörű kilátás tárul elénk. Alattunk kanyarog a Duna. Innenső partján Visegrádot láthatjuk a Salamon-toronnyal és a Fellegvárral. Túlsó oldalán a Börzsöny csúcsai, többek között a Szent Mihály-hegy, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy magasodnak.

Oldalában találhatjuk a Vadálló-kövek különleges alakú szikláit: a Nagytuskót, a Széles-tornyot, a Bunkót, Függőkövet, a Felkiáltó jelet és Árpád trónját. A Vadálló-kövek, amely vulkáni törmelékes kőzetből, azaz agglomerátumból áll, jól példázza a Visegrádi-hegység földtani felépítésének sajátosságait.

A Prédikálószék és a Vadálló-kövek a Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett része, a Bioszféra Rezervátum magterülete. A sziklagyepeken számos ritka növényfaj él…” – olvashatjuk a www.parkerdo.hu oldalán.

KOKAS 90

kokas-ignacfelemelkedes — Kokas Ignác: Felemelkedés című festménye

Kokas Ignác Kossuth-díjas festőművész emlékkiállítása látogatható, a Magyar Festészet Napja és a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál eseménysorozat egyik képzőművészeti rendezvényeként a B32 Galéria és Kultúrtér kiállítótermeiben. Megnyitó 2016. október 14-én 18 órakor.

„Kokas Ignác festőművészt a második világháború utáni magyar festészet kiemelkedő és stílusteremtő alkotójaként tartják számon.” A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő tanáraként – mint volt Bernáth Aurél növendék, majd Bernáth Aurél tanár-utóda volt jelen. A gesztusfestészet kiváló hazai képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia tagja 1992-től haláláig.
Született 1926. március 4-én Válon, elhunyt 2009. november 11-én Válon.

A kiállítást megnyitja: Szotyory László festőművész
Közreműködik: Roskó Gábor, szaxofon

Megtekinthető:
2016. november 3-ig a B32 és a Trezor Galériában minden hétköznap 10-18 óráig a rendezvények függvényében.

A belépés díjtalan!

Kapcsolódó program:

2016. november 3., csütörtök 18 óra
KOKAS ÉLETMŰVE, KOKAS PEDAGÓGIÁJA (Kerekasztal-beszélgetés)
Közreműködők: Fehér László festőművész, Kicsiny Balázs képzőművész, Szotyory László festőművész és Feledy Balázs művészeti író.

A program díjtalan!

B32 Galéria és Kultúrtér – 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.

Művészetek találkozása – Millenáris

Az ART MARKET BUDAPEST olyan különleges találkozási pontot jelöl ki 2016. október 13-16-ig a budapesti Millenárison, ahová a művészek és a műgyűjtés szerelmesei vélhetőleg majd szívesen térnek be.

A 2011-ben létrejött nemzetközi kortárs képzőművészeti vásár kiemelten kezeli a máshol még nem is látott, a nemzetközi színtéren még újoncnak számító galériákat és művészeik bemutatását.

Minden évben van érdeklődés, a több mint 30 országból érkező kiállító és a 25.000 főt meghaladó közönség egyértelművé tette, hogy a művész világnak és közönségének igénye van erre a különleges „szeánszra”.

Nyitva:

Csütörtök (október 13.): 11:00-20:00

Péntek (október 14.): 11:00-22:00

Szombat (október 15.): 11:00-20:00

Vasárnap (október 16.): 11:00-20:00

A vásár látogatása díjmentes!

Fotók: https://www.artmarketbudapest.hu/

Ha víz fedne mindent

Két lengyel művész munkája díszíti egy 240 négyzetméter nagyságú tűzfalat a budapesti Üllői úton, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem parkolójában, 2016. október 3-án. Az alkotás a Színes Város Budapest Fesztivál keretében készült el.

Michal „Sepe” Wrega és állandó alkotótársa, Daniel „Chazme” Kalinowski jelenleg Lengyelország legizgalmasabb street art alkotói közé tartoznak és rendszeres meghívottjai számos kortárs nemzetközi kiállításnak és szemlének. Sepe festői képességeiből és Chazme építészeti gyakorlatának kombinációjából fakadó frissesség és minőség kiemeli a duót az európai street art színtérből is – olvasható a fesztivál szervezőinek közleményében.

Chazme 1980-ban született a svájci Laufenben, egyetemi tanulmányait építész szakon végezte Varsóban. Michal „Sepe” Wrega 1982-ben született Varsóban és a Lódzi Szépművészeti Akadémia grafika és festészet szakát, valamint a Varsói Falugazdálkodási Főiskola tájépítészet szakát végezte el. 1996-tól aktívan kapcsolódott a graffiti és street art művészeti irányzataihoz, a falfestmények készítésén kívül illusztrációkkal, festészettel és grafikai designnal foglalkozik. Művei többek között München, Oslo, Prága, Lille, Luzern, Varsó, Gdansk, Lódz, Wroclaw falain láthatók.

Budapesti alkotásukon Sepe jellegzetes stilizált alakjai ülnek és sétálnak Chazme szigorú, félig elmerült, lebegő struktúrái körül. Egy másik dimenzióba kalauzolva a nézőt, eljátszanak a gondolattal, mi lenne, ha víz fedne mindent, avagy egy óriás medence, akvárium lenne a város.

A falfestmény egy hét alatt készült el egy lerobbant állapotú tűzfalra, amely hőszigetelést is kapott a festés előtt, így a munkafolyamat csaknem egy hónapig tartott.

A szeptember végén kezdődött, és egy hónapon át tartó Színes Város Budapest Fesztivál idei témája a város és a víz kapcsolata, valamint a budapesti olimpia. A jellemzően tűzfalfestésekre épülő program során lengyel, spanyol, orosz, francia és brit festők alkotásai kerülnek fel a főváros különböző falfelületeire, de a szervezők koncertekkel, workshopokkal, kiállításokkal és előadásokkal is várják a közönséget.

MTI-hír

MTI Fotó: Mohai Balázs

Arany János – emlékév

Jövő év március 2-án kezdődik Nagyszalontán az Arany János-emlékév, amely a költő születésének 200. évfordulója előtt tiszteleg.

Az Országgyűlés és a Magyar Tudományos Akadémia 2017-et Arany János-emlékévé nyilvánította, amelynek fővédnöke Lovász László az MTA elnöke lett.

Az MTA létrehozta az Arany János Emlékbizottságot, amelynek feladata a tudományos rendezvények megszervezése, a különböző megemlékezések figyelemmel kísérése és információinak közvetítése.

Az emlékév keretében május elején tudományos ülésszakot rendeznek az Akadémia közgyűlésén. Ősszel Debrecen és Nagykőrös, majd ismét Budapest a legfontosabb ünnepségek színhelye. Kiállítás lesz többek között Nagyszalontán, Nagykőrösön, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az MTA Könyvtár- és Információs Központban és az Országos Széchényi Könyvtárban.

tudományos programokat

Az év során újabb kötetei jelennek meg az Arany János munkái című, most elkezdődött nagyszabású kritikai kiadásnak. A tudományos programokat országos és határon túli középiskolai szavalóverseny és más kulturális események kísérik – olvasható az emlékbizottság közleményében.

MTI-hír

IRODALMI BABLEVES

A galamboktól a színészetig

Monyon ül a tik! Melyik volt előbb?

Férfiként többet keresett – Louisa May Alcott

Szépia, bundában – Valencia

Star Wars: Az utolsó Jedik, a legnagyobb

A régészet napja – Nyíregyháza – Kisvárda

Portugália lesz a díszvendég

MajdNEM – GlobART Társulat